Ezt a cikket a Telex és az autóMAGAZIN együttműködésének keretében olvashatják.
Elkezdődött az autós Oscar-díjként is emlegetett európai Év Autója választás, ahol hét idén bemutatott típus jutott a döntőbe, így jövő január elején ezek közül kerül ki a díj nyertese, ami 2025-ben viselheti az Év Autója címet. A díjat több európai autóslap szakújságírói alapították kereken hatvan éve, ez a legrégebbi ilyen jellegű elismerés az autóiparban.
A díj elnyerésének egyik fontos feltétele, hogy az adott típus 2024. december 31-ig legalább öt európai országban megrendelhető vagy kapható legyen. A kiválasztás szempontjai nagyon hasonlóak ahhoz, ahogy egy hétköznapi vásárló dönt. Számít az autó megjelenése, ennek részeként a formaterv és az anyag-, illetve kivitelezési minőség, a könnyű használhatóság, a típus motor- és váltókínálata, a várható üzemeltetési költségek és természetesen az ár is, pontosabban az ár-érték arány. Ezek alapján adott esetben drága autó is lehet győztes a szavazáson, mint ahogy az megtörtént akár a Porsche 928, vagy legutóbb, 2019-ben a Jaguar I-Pace esetében. Drágább típusoknál persze a magasabb árhoz nagyobb érték is kell, például jobb műszaki tartalom, így az az autó, ami a választás évében valami teljesen újszerűt képvisel, akkor is előbbre kerülhet a sorrendben, ha éppen többet kell érte fizetni, mint a mezőny más típusaiért.
A zsűri tagjai önállóan döntenek, otthonról szavaznak, és ez a függetlenség az Év Autója díj egészére igaz. A gyártóknak semmilyen befolyásuk nincs a szavazási folyamatra, sőt, a nevezésekre sem. Azt ugyanis, hogy melyik típus lehet egyáltalán jelölt, az adott évi díj körüli teendőket szervező bizottság dönti el. Egy-két márka korábban közölte, hogy semmilyen díj nem érdekli, ami annak tulajdonítható, hogy egyes, újabban alapított autós díjakra pénzért lehet pályázni. Ennek ellenére olyan autók is szerepelnek az Év Autója listáján, amelyek gyártói nem törekedtek erre, de a típus megfelel az egyéb feltételeknek.
Magyarországról két szakújságíró szavaz, az egyik én vagyok, a másik Csikós Zsolt, a Speedzone újságírója – de nem mi vagyunk a főszereplők. Az idei felhozatalból 48 típus felelt meg az előválasztási feltételeknek, de ezek közül csupán hatot kellett egy elő-előzetes körben kirostálni azért, mert a zsűritagok nagyobb része valamilyen okból nem tudta kipróbálni. Ezek az autók sem tűnnek el végleg, hiszen nagy eséllyel ott szerepelnek majd a következő évi válogatásban.
Olasz, francia és román típus is van a döntősök közt
A szavazás első körében hét autót kellett kiválasztani a 42-ből, de ezek között még nem állítottunk fel sorrendet, csak az számított, hogy melyik típusok szerepeltek a legtöbbször a zsűritagok rövidített listáján. Idén ez a hét autó (abc-sorrendben) az Alfa Romeo Junior, a Citroën C3 és e-C3, a Cupra Terramar, a Dacia Duster, amelynek tesztjét a Telexen is olvashatták, a Hyundai Inster, a Kia EV3 és a Renault 5/Alpine A290 volt.
Miért éppen ezek? Az Alfa Romeo Junior egy izgalmas apróság, legsportosabb változatát ugyanis 280 lóerős elektromotor hajtja, és vezetése is nagy élmény. Ez azonban kevés lenne ahhoz, hogy bekerüljön a szűkebb körbe. A négy méternél arasznyival hosszabb, azaz kiskategóriás sportos SUV-ból ugyanis készül egy szolidabb, 156 lóerős elektromos kivitel is, és azoknak, akik még nem barátkoztak meg a tisztán elektromos hajtással, egy 136 lóerős hibridet kínál a gyártó.
Az Alfával szemben a szintén kiskategóriás Citroën C3 és e-C3 inkább kedvező árával és tágas utasterében, valamint nagy csomagterében is megnyilvánuló praktikussága miatt nyerhette el a zsűritagok többségének tetszését. Ebből az autóból nem is készül túlerős elektromos verzió, hiszen az e-C3 nevű villanyautó-változat teljesítménye 113 lóerő. Ezen kívül 100 lóerős hibrid és ugyanekkora teljesítményű teljesen benzines, kézi sebességváltós kivitel készül belőle.
Egy osztállyal feljebb, a kompakt kategóriás SUV-ok sorában indul versenybe a vevők kegyeiért a Volkswagen-konszern sportos spanyol márkájának típusa, a győri Audi gyárban készülő Cupra Terramar. A Terramar elsősorban azokat a vásárlókat célozza, akik egyszerre praktikus és sportos családi SUV-t szeretnének. Négy, vagy akár öt utasa és csomagjaik számára kellően tágas, miközben átlagon felüli lelkesedéssel veszi a kanyarokat. Ez utóbbira leginkább a 265 lóerős, összkerékhajtású benzines csúcsváltozat alkalmas, bár ettől nincs nagyon messze a 150 lóerős hibrid, illetve az összesen 272 lóerős plug-in hibrid változat sem. Ez utóbbi biztosan elnyerte a zsűritagok támogatását, hiszen 20 kilowattórás akkumulátorával akár 100 kilométert képes károsanyag-kibocsátás nélkül, tisztán elektromosan megtenni. A típusról a Telexen is olvashattak egy bővebb tesztet.
Azt, hogy az autóvásárlókhoz hasonlóan a zsűri tagjai is odafigyelnek az ár-érték arányra, jelzi, hogy a Dacia Duster legújabb, harmadik generációja is bekerült a kiválasztottak közé. A korábbinál jóval megnyerőbb külsejű, de 434 centis hosszával a kisebb méretű kompakt SUV-ok közé tartozó Dacia még mindig a kedvezőbb árú ajánlatok közé tartozik, miközben praktikus kialakítása mellett szinte minden megtalálható benne, amit a modern technológia kínál. Nem hiányoznak a vezetőt segítő és biztonsági elektronikus rendszerek és az érintőképernyős fedélzeti rendszer sem, illetve van takarékos hibridhajtása is. A kettős hajtású változat mellett van két benzinmotoros kivitel, amelyek közül nagyobb teljesítményű, 130 lóerős összkerékhajtással is kapható.
Teljesen más elképzelést tükröz a Hyundai Inster. A mindössze 3,82 méter hosszú, elektromos hajtású miniautó divatos megjelenése, ügyes belső kialakítása mellett elfogadható, akár 350 kilométeres hatótávjával és mindehhez társuló rendkívül kedvező, várhatóan 25 000 euró (kb. 10 millió forint) alatti árával nyerte el a zsűri tetszését.
A maga nemében kedvező ár minden bizonnyal szerepet játszott a vadonatúj Kia EV3 döntőbe jutásában is. A 4,3 méter hosszú, 185 centi széles és 157 centi magas, így a kompakt osztályba tartozó elektromos SUV képességei alapján alkalmas lehet arra, hogy azokat is meggyőzze a villanyautózásról, akik egyelőre óvakodnak tőle. Ez részben annak tudható be, hogy nagyobb, 81,4 kilowattórás akkumulátorával közel 600 kilométert képes megtenni egy töltéssel. Téved, aki azt hiszi, hogy az akkumulátor az utastértől lop el helyet, az EV3 ugyanis 460 literes csomagtartójával és tágas utasterével tágas és kényelmes is. Ezek mellett a modern technológia minden vívmánya megtalálható benne ebben az autóban is.
A külső megjelenés minden autónál fontos tényező az Év Autója szavazáson. Ebből a szempontból kihúzhatja magát a teljesen új elektromos hajtású Renault 5. Legendás elődje sokak szívébe belopta magát hetvenes-nyolcvanas években, sőt, az első generáció a második helyen végzett az 1973-as Év Autója szavazáson, alig pár ponttal lemaradva a végül a győztes Audi 80 mögött. Azt, hogy ezúttal hogyan végez a kis Renault, még korai lenne megelőlegezni, de tény, hogy a régi formát sikeresen ültették át a mába, és a négy méternél rövidebb autó egyéb tulajdonságai is sokaknak tetszhetnek.
Az új R5-ös utastere elég nagy, berendezése modern, fedélzeti rendszereit könnyű kezelni, vezetni is kellemes, és mindemellett takarékos is. Nagyobb akkumulátoros, valamivel több mint 13 millió forintnak megfelelő összegért kapható kivitele akár 400 kilométerre is eljuthat egy töltéssel, míg a később érkező kisebb akkumulátoros kivitel kedvezőbb, körülbelül 10 millió forintos áron szerezhet vevőket. Alpine név alatt sportváltozat is készül majd a francia villanyautóból 180, vagy 220 lóerővel, utóbbi pedig nemcsak 6,4 másodperc alatt gyorsul álló helyzetből százas tempóra, de még lelkesebben kanyarodik, mint az egyébként szintén jól mozgó alapkivitel.
Ez tehát a választék, a 42-ből ez a hét típus került be a döntőbe. Januárban minden Év Autója zsűritagnak egy újabb próbavezetés-sorozat után végleges sorrendbe kell rendeznie a döntős típusokat, amit pontozással és indoklással meg is kell erősítenie. Huszonöt pontot kell majd elosztani legalább öt autó közt úgy, hogy legalább egynek, amit az illető zsűritag a saját győztesének nevez ki, mindenképpen több pontot kell adnia, mint bármelyik másiknak a hétből. Egy autóra maximum 10 pontot adhatnak a zsűritagok, különben nem jutna a többinek. A beküldött pontokat a szervezőbizottság összesíti, és amelyik autó a legtöbbet kapta, az nyeri a 2025-ös Év Autója díjat, a 2025. január 10-én 11 óra 30 perckor kezdődő díjátadón.
Kik nyertek korábban?
Elsőként, 1964-ben a Rover 2000 kapta az Év Autója díjat, de a hat évtized alatt olyan, azóta legendává vált típusok is a győztesek közé kerültek, mint 1967-ben a későbbi Zsigulik és Ladák alapjául szolgáló Fiat 124-es, 1975-ben a Citroën CX, 1984-ben a Fiat Uno, 1985-ben az Opel Kadett E, 1992-ben és 2013-ban a VW Golf akkori új generációja, 1999-ben az első Ford Focus, 2005-ben a Toyota Prius. Legutóbb, a 2024-es díjat, a Renault Scenic E-Tech Electric söpörte be. De elnyerte a díjat – sőt, némelyikük többször is – a Toyota Yaris, az Opel Astra, a VW Polo, a Renault Clio, és annak idején még a Porsche 928 is. Mind-mind emlékezetes darab.
Szöveg: Gajdán Miklós, az autóMAGAZIN főszerkesztője, az Év Autója zsűri tagja
