Akár Magyarországon is lehetne a patikában beadatni az oltást

Az élethosszig tartó immunizáció volt a Vaccines Europe és az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) által szervezett múlt heti konferencia témája, amelyen kiderült, hogy bár a Covid-járvány ártott az oltásokba vetett bizalomnak, új területeket is nyitott a gyógyászatban. Magyarországon eddig is sikeresek voltak az oltási programok, de vannak még kiaknázatlan területek. Nem tűnik elképzelhetetlennek az sem, hogy gyógyszertárakban, gyógyszerészektől kapjunk oltást.

Amikor az oltásokról beszélünk, általában a saját egészségünkre gondolunk, pedig nemcsak ránk hatnak a vakcinák: mivel a fertőzések terjedését is akadályozhatják, megfelelő átoltottság esetén kevésbé leterheltek az egészségügyi rendszerek, és a kevesebb beteg végső soron jobb gazdasági teljesítményt is eredményez. Az immunizációra tehát mint versenyképességet fokozó tényezőre is lehet tekinteni.

„Ebben a kérdésben az állam szerepe is kiemelkedő, érdemes lenne beruházni ezen a téren. A megelőzés ugyanis hosszabb távon megtérülő befektetés, hiszen később enyhíti az egészségügyi rendszer terheit, és csökkenti a kapcsolódó kiadásokat” – mondta Szalóki Katalin, az AIPM igazgatója. Szalóki egy kutatásra hivatkozva arról is beszélt, hogy a felnőttek immunizációja egy euróra vetítve akár tizenkilencszeres megtérülést is eredményezhet. A megelőzés mindig olcsóbb, mint a terápia.

Vissza kell építeni a bizalmat

Azt több előadó is kiemelte, hogy Magyarországon az immunizációnak erős hagyománya és nagy lefedettsége van. Több országtól eltérően nálunk évtizedek óta kötelező oltási program résztvevői a gyerekek, és az oltások rengeteg betegségre kiterjednek. Viszonylag új elem a tinédzserkorban ajánlott, önkéntesen kérhető HPV-oltás, ami a méhnyakrák kialakulásának kockázatát csökkenti, míg az idősebbeknek az influenza elleni oltások ajánlottak.

Ezek az önkéntes oltások még nem annyira elterjedtek, aminek az egyik oka az, hogy nem jutnak el a megfelelő információk az emberekhez. Galgóczi Ágnes, Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ osztályvezetője például arról beszélt, hogy állapotos nők gyakran szembesülnek azzal, hogy mást mond nekik a nőgyógyászuk, mint a háziorvosuk egy-egy vakcináról, így nagyon nehezen döntenek a beadatásáról. (Erről a szamárköhögéssel kapcsolatban mi is írtunk korábban.) A megszólaló szakemberek szerint ezen a téren még van mit tenni, az egészségügyi dolgozókat, nővéreket, háziorvosokat is edukálniuk kell, keresik az utat, hogyan lehet a legjobban átadni nekik, hogy a vakcinák hatásosak, biztonságosak.

„A Covid sok kárt okozott, az idősebbek hajlamosabbak oltást felvenni, de a fiatal felnőttek sok olyan, interneten fellelhető információ alapján döntenek, amelyek nem igazán tudományosak. Ha nem tudjuk őket meggyőzni, mivel sok gyereknek ők a szüleik vagy lesznek azok, akkor nagy bajban leszünk.

A többségük hezitáló. Sok dolgunk lesz velük. Nincsenek olyan sokan, de hangosak” – mondta Mészner Zsófia, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet infektológusa.

Süle András, az Európai Kórházi Gyógyszerészek Szövetségének leköszönő elnöke, klinikai főgyógyszerész előadása elején a Monty Python egyik ikonikus szkeccsét idézte fel. „Senki sem számít a spanyol inkvizícióra” – hangzott el gyakran az egyik epizódban, ami az esemény bekövetkeztének kis valószínűségére utalt, de persze rendre megjelentek a vörös leplekbe bújtatott papok. Süle szerint az emberiség ugyanezt élte át a Coviddal. Erre a járványra sem számított senki (legalábbis a laikusok közül, hiszen az ezzel foglalkozó kutatók már évek óta kongatták a vészharangot), aztán pedig az egész életünket felülírta, és sok területen, így az egészségügyben is új normákat hozott magával.

Süle úgy véli, hogy kiderült, az orvoslásban is vannak kihasználatlan erőforrások vagy alulhasznosított értékek, az egyik ilyen pedig maga a gyógyszerészet. De ugyanez az időszak hozta magával azt is, hogy a közbizalom megingott szinte minden hivatalos dolog iránt, legyen az a tudomány vagy az egészségügyi intézményrendszer. „Azt nehéz megítélni, hogy számosságában több szkeptikus van, vagy a közösségi média hangosító ereje lett nagyobb, és jobban láthatóak a vélemények, de számos közegészségügyi szakember mondja azt, hogy az oltásellenesség majdnem annyira veszélyes, mint bármilyen más járvány” – mondta.

Akár a gyógyszertárban is lehetne oltatni

Süle Andrással, aki a Magyar Gyógyszerészi Kamara Kórházi-Klinikai Területi Szervezetének elnöke is, a konferencia után külön is beszélgettünk egy itthon egyelőre még nem bevezetett lehetőségről, a gyógyszerészeti immunizációról.

„Az Európai Unióban és az Egyesült Államokban már kikristályosodni látszik a kérdés szakmai tartalma. Korábban két olvasata volt. Az egyik, hogy magában a gyógyszertárban történik az oltás beadása, de az másodlagos volt, hogy ki és milyen végzettséggel végezte el ezt. Ma már inkább arról beszélünk, hogy gyógyszertárban gyógyszerész végzettségű személy ad be védőoltást. Az nyitott kérdés, hogy ez a gyógyszertár közforgalmú patika vagy egy szakrendelőben van” – mondta Süle András.

Ez a gyakorlat, a gyógyszertári immunizáció az Európai Unió több országában és több régiójában bevett, és az Egyesült Királyságban is jó tapasztalatokat szereztek benne. Süle több érvet is fel tudott hozni mellette. Egyrészt az emberek jóval többször találkoznak patikussal, mint orvossal, az unióban napi 46 millió páciens-gyógyszerész találkozó van. Másrészt a gyógyszertárak jobb területi lefedettséget is biztosítanak, mint a szakrendelők vagy a háziorvosok. Ráadásul a patikák fizikai hozzáférése is kedvezőbb, világos és általában hosszú nyitvatartási időkkel működnek. Egész egyszerűen jobban beilleszthető az emberek napirendjébe ez, mint hogy például kórházi oltóközpontokba látogassanak.

„Remélni szeretnénk, hogy az a bizalom, ahogy a lakosság általában a gyógyszertárak felé fordul, testet ölt abban is, hogy növekszik az immunizáció aránya a körükben, ha például ott kaphatnak influenzaoltást, akkor nem halogatják a beadatását.

Az Egyesült Királyságban az első vizsgálat azt mutatta, hogy influenzát tekintve közel negyven százalékkal emelkedett az átoltottság, és ebben minden valószínűség szerint szerepet játszhattak a patikák” – mondta Süle András.

Magyarországon talán 2025-ben próbálhatnak ki hasonló rendszert. Ahol működik ilyen, ott szabadon választható és a felnőtt lakosságot megcélzó vakcinákat adnak be a gyógyszertárakban. A klinikai főgyógyszerész szerint első megközelítésben olyan régóta velünk levő és igen mérsékelt várható oltási reakciókat mutató oltóanyagot lehetne ebben a rendszerben bevezetni, mint az influenza elleni vakcina. Ez a rendszer fakultatív módon működhetne a lakosság részéről, és a gyógyszertárak csatlakozása is önkéntes lenne.

„A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy a közfinanszírozott egészségügyi rendszerek elkezdik magukhoz ölelni ezt a szolgáltatást, de többféle finanszírozási modell is előfordulhat. Belgiumban például a vakcina felírása és beadása ingyenes, csak az oltóanyagért kell fizetni, míg a másik véglet az, hogy mindent saját zsebből kell fizetni. Ilyenek a magánklinikák szolgáltatásai, ahol a felírás és a beadás is egy helyen történik” – mondta Süle András.

A gyógyszerész szerint a szakmájuk még sok mindent tud tenni, hogy jól érthető és világos módon kommunikáljon a lakossággal, ennek egyik fontos eleme, hogy tudatosítsák azt, hogy mi mindenre létezik már vakcina a kötelezőkön túl. Például a kullancscsípéshez társuló agyhártyagyulladásra vagy a súlyos, szövődményes tüdőgyulladást okozni képes pneumococcusra is. Süle szerint az sem közismert, hogy milyen sokat fejlődnek a vakcinák, például már orrspray formájában is léteznek, így akik eddig a tűtől féltek, azok is hajlamosabbak lehetnek részt venni egy immunizációs programban.

„Cél kell, hogy legyen, hogy a fertőző megbetegedéseket, amiket bizonyítottan meg tudunk előzni, minél nagyobb mértékben próbáljuk meg megakadályozni, erről is szólna az élethosszig tartó immunizáció. Jelentős célcsoport a magasabb életkorúaké vagy társbetegségekkel élőké, akiknél egy influenza is képes lehet életveszélyes állapotokat előidézni, de azért is kampányolhatunk, hogy a koraszülöttek, kis tömegű csecsemők védve legyenek az RSV-fertőzés ellen. Szerintem nagyszerű tudományos vívmány, hogy ilyen betegségeket is meg tudunk már előzni” – mondta Süle András.