Folytatódtak az Apple rejtélyes levonásai, már a kormány is foglalkozik az üggyel

Csütörtökön a Magyar Bankszövetség, az érintett bankok és a Magyar Nemzeti Bank is megnyugtató közleményeket adtak ki az Apple alkalmazásboltjának technikai problémáiról, a magyar felhasználókat szerda délután óta nyomasztó helyzet azonban azóta sem hárult el: legutóbbi cikkünk óta több olvasónk is jelezte, hogy hiába dolgozik állítólag az Apple a megoldáson, és hiába ígérte minden releváns szerv, hogy vissza fogják kapni a pénzüket, újabb összegekkel terhelték meg a kártyájukat.

Ez olykor még úgy is előfordult, hogy a kártyát már befagyasztották vagy letiltották, és az sem állta útját a levonásnak, ha nem volt pénz a számlán, így többeknek mínuszba ment az egyenlegük emiatt. Egy általunk megkérdezett pénzügyi szakértő a Telexnek azt mondta, mivel érdemi hivatalos tájékoztatás gyakorlatilag nincs az ügyben, mindenkinek érdemes a várakozás helyett kigyűjtenie a gyanús tranzakciókat és bejelenteni azokat a pénzintézeténél.

Értesüléseink szerint már a kormány is foglalkozik az üggyel, és egy héten belüli kártalanítást várhatnak el a bankoktól.

Erre utalhat, hogy a nagy bankok közül az Erste saját hatáskörben már meg is kezdte a visszatérítést, és a Raiffeisen is olyan tájékoztatást tett közzé, mely szerint jövő héten a szolgáltató által időközben még vissza nem térített terheléseket is meg fogja téríteni. OTP közeli forrásból azt is megtudtuk, hogy a bank szakemberei elérték a Apple londoni központjának szakértőit, akik már azonosították a hiba okát és kidolgozták a megfelelő eljárásrendet annak kezelésére. A korrekciós állományt még ma el fogják küldeni az érintett bankoknak, de a rendezés a tételek mennyisége miatt több napot is igénybe vehet.

Csütörtökön is folytatódtak a levonások

A levonások sorozata szerda délután kezdődött el, és bár csütörtökön megpróbáltunk utánajárni az ügynek, nem jutottunk sokkal közelebb a megoldáshoz. Az MNB és a Magyar Bankszövetség megnyugtató közleményeket adtak ki, melyeknek nagyjából az volt a lényegük, hogy minden károsult vissza fogja kapni a pénzét, előbbi pedig azt is belengette, hogy büntetéseket fog osztogatni a pénzintézeteknek, ha nem megfelelően járnak el az ügyben. Ez alapján úgy tűnt, az érintett felhasználók hátradőlhetnek, mert nem nekik kell intézkedniük, azóta azonban nemhogy nem érkezett vissza a pénzük, sok esetben még többet vontak le tőlük.

Erről számolt be például egy wise-os számlát használó olvasónk, akitől két apple-ös előfizetés árát próbálták meg csütörtökön megint levonni, pedig még az online fizetés is le van nála tiltva. Ő az Apple-t kereste meg az ügyben, ahonnan azt a választ kapta, hogy nem látják ezeket a terheléseket, és azt javasolták neki, hogy tiltassa le a kártyáját a banknál, esetleg letilthatják ők is, de akkor a fiókja úgy is marad. Ugyancsak a Wise-nál bankol az az olvasónk, akinek egy virtuális, kizárólag az Apple Payhez létrehozott kártyáját próbálták megterhelni.

Ő ezt a kártyát be is fagyasztotta, ennek ellenére azonban csütörtökön arról kapott értesítést, hogy mínuszba ment az egyenlege, az ügyfélszolgálat tájékoztatása szerint valószínűleg azért, mert offline tranzakcióról van szó.

Ugyanez történt egy Revolutot használó olvasónkkal is, és a CIB Banknál is így járt valaki. Neki szintén mínuszba ment az egyenlege a betéti számláján, és további közel 30 ezer forint még zárolva is lett. Neki a bank csütörtökön délután letiltotta a kártyáját, az ügyfélszolgálaton pedig azt a választ kapta, hogy ne aggódjon, az Apple vissza fogja téríteni ezeket az összegeket. Az is kiderült ugyanakkor, hogy a banknál nem látják a csütörtöki tranzakciókat, és olvasónk nem tudta meg, hogy hogyan ment mínuszba a számlája, ahogy azt sem, hogy miért engedélyezték, hogy a zárolt összegek el is menjenek az Apple-nek a téves utalások törlése helyett.

Az említett esetek miatt kerestük a Wise-t, a Revolutot és a CIB Bankot is. A Revolut péntek délután közleményt adott ki, mely szerint tudnak a problémáról, és minden érintettel együttműködnek, hogy a lehető leghamarabb visszatérítsék a pénzeket. Ehhez arra kérték az érintetteket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az ügyfélszolgálattal, és kövessék az útmutatásukat. A CIB-től cikkünk megjelenése után azt a választ kaptuk, hogy ők is látják a tranzakciókat, és folyamatosan kommunikálnak a kártyatársaságokkal az ügyben. A válaszuk szerint náluk nem folytatódtak a hibás terhelések, de az elszámolási, értesítési folyamatok miatt az ügyfelek egy része különböző időpontokban érzékelte, érzékelheti a problémát.

Azt is hozzátették, hogy a témában az Apple képviseletével zajló egyeztetésekkel kapcsolatban, a lakosságot és a szektor egészét képviselve, a Magyar Nemzeti Bank az illetékes. Az Apple-lel nekünk nem sikerült felvenni a kapcsolatot, hivatalosan pedig nem kommunikáltak az ügyben. Így arra tudunk hagyatkozni, hogy a cég egy olvasónknak csütörtökön azt írta, hogy legfeljebb 48 órán belül vissza kellene kapnia a pénzét. Ugyanakkor olyan is volt, aki hétfői visszahívásról számolt be, megint másnak pedig azt mondták, nem látják ezeket a tranzakciókat a rendszerben.

Több bank már lépett

A Bankszövetségnek is írtunk, hogy megtudjuk, van-e már bővebb információjuk, és van-e egységes stratégiájuk arra, hogy hogyan kellene kezelni a problémát. Utóbbi fontos kérdés, nem véletlenül emelte ki ezt Lévai Gábor pénzügyi szakember, a PhenoGyde (egykori Metapay) vezérigazgatója is, aki a Telexnek azt mondta, jelenleg nagyon eltérő, hogy a kártyakibocsátók milyen eljárást követnek. A nyilatkozatok ellenére tehát látszik, hogy még mindig nehezen megfogható problémáról van szó, és a szakma csak találgatni tud, hogy mi állhat a háttérben.

Lévai arról is beszélt, hogy több szempontból is érdekes az ügy. Rögtön ott van az, hogy csak magyar ügyfeleket érint, ám mivel nem kizárólag magyar pénzintézetek érintettek, szerinte úgy tűnik, hogy forintalapú elszámolási problémáról van szó. Arra is rámutatott az ügy, hogy ha rendszerhiba merül fel az olyan aggregátoroknál, amilyen az App Store is, ahol megadjuk a kártyaszámunkat, hogy különböző, akár megújuló szolgáltatásokért fizessünk rajtuk keresztül, akkor még két nap után sem lehet tudni, hogy mit kellene tenni. Így azt sem lehet megmondani, hogy pontosan mi a teendője az ügyfélnek, pláne, mert ez jelenleg függ a banktól is.

Szerinte így a hatályos szerződések és ÁSZF-ek alapján a legjobb, amit az érintettek tehetnek, hogy haladéktalanul bejelentik a gyanús tranzakciókat a pontos paramétereikkel együtt, és el kell indítaniuk a visszatérítési (chargeback) eljárást.

Mint mondta, akár két-három hónapra visszamenőleg is érdemes lehet megnézni, hogy nem történt-e ilyen terhelés, pláne, ha valakinek sok előfizetése van, mert ezekről alapesetben nem feltétlenül kap értesítést az ember. Persze hozzátette azt is, hogy ügyfélként biztosan azt látná szívesen, hogy a korábbi közleményeknek megfelelően neki ne legyen dolga, hiszen egyértelműen nem egyedi esetről van szó, így elvárható, hogy a pénzintézet eljárjon az ügyfelek helyett. Ahogy az Erste és a Raiffesein példája mutatja, már erre is van esély, még ha ehhez információink szerint kormányzati ráhatásra is szükség lehetett.

A cikket a megjelenés után frissítettük a CIB Bank válaszával és azzal, hogy az Apple szakemberei már megtalálták a hiba okát, és a javítást is megcsinálták hozzá.