A Google évente annyit fizet az Apple-nek, mint a teljes magyarországi akkumulátorgyár-forradalom beruházási költsége
2024. május 4. – 07:23
20 milliárd dollárt, vagyis bő 7200 milliárd forintot fizetett 2022-ben a Google az Apple-nek, hogy a Safari böngészők alapértelmezetten a Google keresőmotorját használják – derült ki most egy régóta húzódó trösztellenes perben bizonyítékként bemutatott szerződésből. A per azt próbálja bizonyítani, hogy a Google tisztességtelen üzleti megoldásokkal betonozza be magát monopolhelyzetbe az online keresések, illetve az ehhez kapcsolódó hirdetések piacán.
Hogy jobban érezzük ennek az összegnek a nagyságrendjét: ennél éppen csak több az a kb. 8000 milliárd forint, ahol a Magyarországon 2017 óta épült és épülő 39 akkumulátorgyár beruházási költsége tart. A Google számlája elég meredeken növekszik, 2021-ben 18 milliárd dollár volt, 2014-ben pedig még csak egymilliárd. A Safariban 2002 óta alapértelmezett böngésző a Google, de azt nem tudni, mióta fizet ezért a Google, ugyanis 2014-es a legkorábbi publikus adat (ez egy másik perben lett nyilvános). A cég egyébként az Apple mellett másoknak is fizet hasonló megállapodások mentén, például mobilszolgáltatóknak.
Ha a Google-nek megéri ezt a bődületes összeget kifizetni, az arra utal, hogy még többet keres a Safarit használók keresései mellé kiszolgált hirdetéseken. A Safari részesedése a böngészőpiacon globálisan 20 százalék körüli (a piacvezető 65 százalékkal a Chrome, ami a Google saját fejlesztése, tehát szintén a saját keresőjét használja, csak persze ingyen). Viszont éppen azokon a piacokon, ahol drágábban lehet hirdetéseket eladni, például Észak-Amerikában és Nyugat-Európában, illetve a mobilos szegmensben, ami erősebben fejlődik, jóval erősebb a Safari jelenléte. Az amerikai mobilos webes forgalomban például piacvezető, 50 százalék körüli részesedéssel.
Míg a Google és az Apple számára megéri az üzlet, az amerikai igazságügyi minisztérium szerint a konkurens cégek és a felhasználók végső soron rosszul járnak. Az ügyben eljáró bírónak volt egy megjegyzése, miszerint elég fura, hogy ha a Google szerint az övék a legjobb kereső a piacon, akkor miért fizetnek milliárdokat, hogy kizárják a versenyből a vetélytársaikat – ez pedig arra utal, hogy nem áll túl jól az ügyben a Google–Apple páros szénája. Az amerikai állam mint felperes azt szeretné, ha a bíróság kimondaná, hogy a Google illegális eszközöket használ a piaci dominanciája fenntartására. Ha a bíróság ilyen ítéletet hoz, azzal leginkább a Microsoft járhat jól, ami rengeteg pénzt és energiát ölt a Bing keresőbe, de nemigen tud labdába rúgni vele a Google mellett.
Az internetes keresőmotorok piacán a Google 2002 környékén vette át az első helyet a Yahoo, az Altavista és az MSN Search előtt, de már 2007-ben 50 százalék fölé emelkedett a piaci részesedése. Az elmúlt tíz évben stabilan 75 százalék körül áll, vagyis egymaga háromszor akkora, mint az összes konkurense együtt. A keresések találati listái mellett megjelenő hirdetések máig a cég egyik legfontosabb bevételi forrását adják, itt éves szinten bőven százmilliárd dolláros nagyságrendű forgalomra kell gondolni. Erre az aranybányára jelenthet már a közeljövőben potenciálisan óriási veszélyt a ChatGPT és hasonló mesterséges intelligenciás megoldások elterjedése, amelyek alaposan felforgathatják az online keresések világát.