Mind jobban járnánk, ha a tehenek nem szelelnének ennyit

2024. április 23. – 12:22

Másolás

Vágólapra másolva

Kevesebbet szellentő és böfögő tehenekkel is felléphetnénk a klímaváltozás ellen. Erre a következtetésre az ausztrál Curtin Egyetem kutatói jutottak, akik 27 korábbi kutatás eredményeit nézték át, hogy lehetséges megoldásokkal álljanak elő.

A leggyorsabb, leghatékonyabb forgatókönyv a kutatók szerint az lenne, ha megművelt földeket vizenyős területekké (wetland), sós mocsarakká és árapasztó erdőkké alakítanánk át. Azonban a jelenlegi metánkibocsátás mértékét már az is nagyban csökkentené, ha a szarvasmarha-tenyésztésnél nagyobb figyelmet fordítanának a kevesebbet gázt termelő egyedekre. Bár a becslések különböznek, a szarvasmarhák metánkibocsátása jelentősen hozzájárul a globális felmelegedéshez.

Korábbi vizsgálatokból már kiderült, hogy a bélgáztermelés egy olyan genetikai adottság, ami könnyen öröklődik, a kutatók ezért aknáznák ezt ki. Ettől még nem teljesen egyértelmű, hogy melyek a legjobb ilyen, örökítendő adottságok, ezért kéne a szerzők szerint magukkal a földekkel is kezdeni valamit. Egész pontosan vissza kéne alakítani egy részüket természetes élőhelyekké.

Más hasznos megoldási lehetőségeket is találtak: a szerzők szerint érdemes lenne megoldani, hogy a tehenek gyorsabban felnőjenek, lehetne javítani a marhahús-feldolgozó üzemek szennyvízkezelésén, és már az állatoknak is érdemes lenne ózonnal tisztított vizet adni. Emellett korábbi kutatások alapján hasznos lehet több gabonafélével etetni a teheneket, és különböző hüvelyesek és hínárok is bekerülhetnének a diétájukba. Mindez csökkentené az üvegházhatású gázkibocsátásukat.

A szerzők megjegyzik, hogy Ausztrália hiába a világ második legnagyobb marhahús-exportőre, és hiába írta alá a párizsi klímaegyezményt, nem tesz eleget a metánkibocsátás csökkentéséért. Még a 2021-es metánegyezményt is aláírták, de a kormány nem állított fel egyértelmű csökkentési célokat.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!