Magyar kutató ért el fontos mérföldkövet a memória kialakulásának megértésében
2024. április 4. – 15:30
A memória kialakulásának megértésében jelentős eredményekről publikált tanulmányt szerzőtársaival a Nature Communications folyóiratban Nagy Gergely Nándor, a BME kutatója – írja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
A BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszer-tudományi Tanszékének oktatója oxfordi posztdoktori kutatásai során a Koppenhágai Egyetem és a Michigani Egyetem munkatársaival együttműködve négy és fél évig vizsgálta a memória kialakításért felelős agyi területen jelen levő meghatározó fehérjemolekulát.
A kutatók alapvető új ismereteket derítettek fel a fehérje szerkezetéről és kölcsönhatásairól, ami lehetővé tette a molekula szerepének azonosítását az egér neuronális fejlődés során.
A helyes agyi fejlődést és alkalmazkodóképességet az idegi szövetek bonyolult kommunikációs hálózata működteti, melyhez a jeleket a sejtfelszíni makromolekulák kölcsönhatásai biztosítják. Egy ilyen sejtmembránhoz kötött jelzőfehérje, a Semaphorin-5A (Sema5A). A Sema5A fehérje kölcsönhatása különböző sejtfelszíni glikán poliszacharidokkal irányítja az idegsejtek növekedését. A kutatás során ezen kölcsönhatások molekuláris hátterét derítették fel a tanulmány szerzői.
Azonosították a Sema5A glikán kötőhelyét, majd szerkezeti, oldatbeli és élő sejteken végzett vizsgálatokkal igazolták a kölcsönhatást meghatározó fehérje, illetve glikánmolekula-csoportokat, ezután genetikailag módosított egérmodell-vizsgálatok révén azonosították a Sema5A-glikán kölcsönhatások meghatározó szerepét a dentát gyrus agyi régió kialakulásában.
Az eredmények komoly jelentőséggel bírnak a memória kialakulásának megértésében, mivel útmutatást adhatnak a további kutatások irányához.
„Tanulmányunk egy fontos mérföldkő a molekuláris szintű ismeretek terén, és értelmezni képes egyes genetikai eredetű neurológiai zavarok hátterét. Reményeink szerint az új ismeretek kiindulópontot jelenthetnek az emberi memória képződés kutatásaihoz, ehhez azonban számos további, molekuláris, illetve humán idegtudományi és kognitív vizsgálat szükséges” – mondta a kutatásról Nagy Gergely Nándor a Bme.hu-nak.