Nagyobb transzparenciát várnak Elon Musk agyimplantátumos cégétől a kutatók

Január 29-én az X-en (korábban Twitter) jelentette be Elon Musk, hogy az agyi implantátumokat gyártó cége, a Neuralink beültette az első mikrocsipjét egy ember agyába. Nem ez volt az első ilyen implantátum, amit emberbe ültettek, de ez az első olyan, amely teljesen vezeték nélküli, a kutatók pedig azért is izgatottak lehetnek miatta, mert papíron jóval fejlettebb, mint a versenytársai, de sokan problémásnak tartják, hogy nem sokat lehet tudni a program részleteiről – írja a Nature.

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) tavaly májusban engedélyezte a vállalatnak, hogy elvégezze az első kísérletet az implantátum embereken való tesztelésére, ami fontos mérföldkő volt a technológia fejlesztésben. Szeptemberben a Neuralink azt közölte, hogy megkapták az engedélyt az embereken végzett kísérlethez szükséges toborzásra is, az első jelentkező pedig múlt vasárnap kapta meg a saját csipjét.

Az illető azóta állítólag jól van és gyógyul, a kezdeti eredmények pedig biztatóak, bár azt, hogy ez mit jelent, egyelőre nem lehet tudni. A Neuralink szerint a kezdeti cél az, hogy a bénult emberek képesek legyenek a számítógépes kurzort vagy billentyűzetet kizárólag a gondolataik segítségével irányítani, de Musk korábban arról beszélt, hogy az elhízástól a depresszióin és a skizofrénián át az autizmusig egy rakás dolgot meg lehetne gyógyítani velük, és persze a telepátiát is reálisnak tartja.

Hogy ez lehetséges-e, arról egyelőre csak találgatni lehet, az viszont biztos, hogy a Neuralink implantátuma abban a tekintetben mindenképpen mérföldkőnek számít, hogy ez az első olyan, konkrétan az agyba ültetett eszköz, amely teljesen vezeték nélküli. Előbbire a Blackrock Neurotech hasonló implantátuma, utóbbira pedig például a Synchron rendszere volt példa, de a kettőt együtt eddig senkinek nem sikerült megcsinálnia. A Neuralink a Blackrock csipjéhez képest papíron jóval nagyobb kapacitású is, így érthető, hogy a neurotechben érdekelt kutatók izgatottak miatta.

Azt ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a legtöbben azért egyelőr elég szkeptikusak is, főleg annak kapcsán, hogy hosszú távon is biztonságos és hatékony marad-e, ennek eldöntésében pedig nem segít, hogy a Neuralink eddig nagyon kevés infót osztott meg a folyamatról. Részleteket igazából csak a klinikai vizsgálathoz való toborzásra használt dokumentumból lehet megtudni a programról, de ebben nincs arról szó, hogy a beültetést hol végzik, vagy hogy pontosan mit és hogyan akarnak elérni. Többen kifogásolták azt is, hogy a vizsgálatot

nem jegyezték be az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet által gondozott adatbázisban, ami egyébként számos folyóiratnál és egyetemen alapvető követelménye az önkéntesek gyűjtésének és az eredmények publiklásának is.

A Neuralink a Nature kérdéseire sem részletezte a céljait, ami némileg erodálhatja a bizalmat egy olyan szakaszban, amikor kulcsfontosságú lenne tudni arról, hogy rövid és hosszú távon van-e bármilyen egészségügyi kockázata az implantátumoknak. Az sem egyértelmű, hogy honnan lehet majd tudni, hogy az eszköz hatékonysága mennyit romlik majd az idő múlásával, ami különösen fontos, hiszen az elektródákat egy agyba ültetett eszköznél nyilván nehéz kicserélni. Egy, a Nature-nek nyilatkozó kutató szerint egy egy hónap múlva közzétett jó eredmény nyilván szép lenne, de ő inkább a későbbiekre lesz majd kíváncsi.

A transzparencia egyébként nemcsak a tudóstársadalom számára lenne fontos, hanem azoknak is, akiknek az ilyen implantátumok segíthetnek majd. Az agyi implantátumokkal rendelkező embereket tömörítő BCI Pioneers Coalition egyik társalapítója, aki hét és fél évet töltött el a Blackrock implantátumával az agyában, arról beszélt, hogy nyilván izgatottan várja, hogy a Neuralink mit tud elérni, de szerinte nekik is sokkal jobb lenne, ha több infót osztanának meg az örökös találgatás helyett.

A cég korábban már sikeresen beültetett mesterséges intelligenciával ellátott mikrocsipeket több állat agyába, egyikük pedig így képes volt az agyával irányítani a Pong nevű videójátékot is, bár itt azért merültek fel kérdések. Az FDA egyébként elsőre elutasította a cég klinikai vizsgálatokra beadott kérelmét, de a potenciális problémákat alighanem sikerült orvosolni. A Neuralink ellen viszont egy rakás vizsgálat is indult már állatkínzás gyanúja miatt, felmerült, hogy óvintézkedések nélkül szállíthattak majmok agyából kiszedett, patogéneket tartalmazó csipeket és tavaly az is kiderült, hogy véres halált halhattak a majmok a kísérletek során.