2024. január 17. – 15:00
Ezt a cikket a Telex és az autóMAGAZIN együttműködésének keretében olvashatják.
Világszerte egyre több ország tervezi a belső égésű motorokkal szerelt új járművek forgalmazásának a megszüntetését. Az Európai Unió 2035-ig fokozatosan szeretné kiszorítani a piacról a benzines és dízelmotorral szerelt típusokat, míg a világ más országai és régiói ennél hol szigorúbb, hol lazább ütemterveket dolgoztak ki.
Az Európai Unióban mindössze tizenegy év múlva következő változás szinte egyet jelent az általunk megszokott hagyományos autók piacának megszűnésével, hiszen a Bizottság Fit for 55elnevezésű éghajlatvédelmi tervében azt tűzte ki, hogy az új járművek éves szén-dioxid-kibocsátását nullára kell csökkenteni. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a belső égésű motoros személyautók forgalmazása megszűnik, csak tisztán elektromos autók, illetve hidrogénnel, bioüzemanyaggal, más néven e-üzemanyaggal hajtott új járművek kerülhetnek forgalomba. A hidrogénautózással és az e-üzemanyaggal kapcsolatos lehetőségekről és dilemmákról korábban részletes cikkeket olvashattak a Telexen.
Nem minden uniós ország támogatta, hogy a személyautókból eltűnjenek a belső égésű motorok. Németország és más, erős autóipari lobbival bíró államok sokáig haboztak, sőt, Lengyelország nemrég bejelentette, hogy pert indít a döntéssel szemben, holott már most is vannak izgalmas elektromos alternatívák.
Akadnak azonban olyan országok is, amelyek üdvözölték az uniós terveket. Ilyen például a környezeti károkra különösen érzékeny Hollandia, amely már 2021 márciusában levélben kérte a Bizottságot, hogy nevezzen meg egy időpontot a benzin- és dízelüzemű autók értékesítésének fokozatos megszüntetésére. Ausztria, Belgium, Dánia, Görögország, Málta, Írország, Litvánia és Luxemburg is támogatta ezt a javaslatot, és ezek az államok a helyikibocsátás-mentes járművek jobb töltési infrastruktúrájának kiépítése, illetve a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó európai normák jelentős szigorítása mellett foglaltak állást.
Az EU-n kívüli Norvégia még szigorúbb.Már 2025-től tiltanák a belső égésű motoros új autók árusítását, és már most is túlnyomó többségben vannak a villanyautók az ottani piacon, nem kis részben a régóta létező állami támogatásoknak és az adómentességnek köszönhetően.
Az Európai Unióból kilépett Egyesült Királyság szintén komoly célokat tűzött ki maga elé a Boris Johnson vezette kormány idején. A britek közvetlenül a brexit után, 2020. február elején kezdeményezték, hogy az új autókban a belső égésű motorok tiltását 2040-ről 2035-re hozzák előre a szigetországban. A tilalom ott a benzines, a dízeles és a benzinmotorral szerelt hibrid modellekre egyaránt vonatkozik majd, sőt Johnson 2020 őszén még azt is kilátásba helyezte, hogy a tiltást már 2030-ban életbe léptetnék.
A jelenlegi miniszterelnök, Rishi Sunak azonban most újabb irányváltást jelentett be. A hagyományos hajtású új haszongépjárművek és személyautók forgalmazását több lépcsőben, de 2035-ig teljesen beszüntetik. Sunak várhatóan a következő napokban egy sor politikai enyhítést jelent be az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban. Az Egyesült Királyságnak a 2019-ben kitűzött nettó nulla kibocsátási cél 2050-ig történő eléréséhez vezető útja azonban valószínűleg érintetlen marad. Addigra a brit utakon már egyáltalán nem közlekednek majd belső égésű motorral hajtott járművek.
Skóciában a tisztán belső égésű motoros új autók 2032-től történő betiltása már most biztosra vehető, mert a skótok 2019 márciusában részleteikben is pontosították az ezzel kapcsolatos terveket. Az értékesítési tilalom kiterjedne a külső töltőcsatlakozás nélküli, hagyományos hibrid típusokra is, amelyek jelenleg különösen az ázsiai gyártók, például a Toyota kínálatában szerepelnek. Nyolc év múlva csak tisztán elektromos járműveket és plug-in hibrideket vesznek majd nyilvántartásba Skóciában.
Dánia példája korábban megmutatta, hogy milyen nehéz egy uniós országnak érvényre juttatnia a belső égésű motoros új autók tilalmát. A koppenhágai kormány még 2018-ban jelentette be, hogy 2030-tól kívánja betiltani a dízel- és benzinüzemű új autókat,
ez azonban nem sikerült, mivel ellentétes volt az uniós joggal.
Azóta a Dánia több új kísérletet is tett a szabályok életbe léptetésére, az ottani álláspont szerint ugyanis az EU-nak meg kellene változtatnia a szabályait, és lehetővé kellene tennie a tagállamoknak, hogy saját hatáskörben is korlátozhassák a belső égésű motorral szerelt autók forgalmazását. Érdekes lesz látni, hogy a dánok vajon követik-e majd az uniós irányvonalat, és elfogadják-e, hogy a változás öt évvel később következik be, mint szerették volna.
Több más uniós tagállam (Írország, Hollandia, Szlovénia és Svédország) eddig ugyanazt a céldátumot tűzte ki, mint Dánia, ugyanakkor Franciaország a korábbi tervek szerint 2040-ig akart időt hagyni magának. A spanyol parlament nemrég fogadta el az energiaátállásról szóló törvényt, amely szerint 2023-ig minden ötvenezer lakosnál nagyobb spanyol városban olyan zónákat kell létrehozni, amelyekben korlátozzák a különösen klímakárosító járművek közlekedését. Az országban 2040-től nem lehet többé belső égésű motorral hajtott járművet értékesíteni, 2050-től pedig egyáltalán nem közlekedhetnek ilyen járművek a közutakon.
Görögország 2030-tól akarja betiltani a belső égésű motorral felszerelt új autók értékesítését. Ez egy új környezetvédelmi törvény része, amely kibocsátási határértékeket és konkrét szén-dioxid-mentesítési kötelezettségeket határoz meg különböző ágazatokra, például az épületekre, a közlekedésre és az energiatermelésre vonatkozóan. 2025-től Athénban és Szalonikiben minden új taxi és bérautó egyharmadának elektromos meghajtásúnak kell lennie.
A hagyományos autókra vonatkozó új szabályokat azonban nemcsak országok, hanem nagyvárosok is terveznek. Például
idén Párizs belső körzetéből teljesen kitiltják a dízeleket,
majd 2030-tól a benzinüzemű járművekre is kiterjed a korlátozás. Amszterdam Tiszta levegőt cselekvési terve szerint a holland főváros 2030-tól lehetőség szerint minden benzin- és dízelüzemű járművet ki akar tiltani. Ez a motorkerékpárokra és robogókra is vonatkozik. Az A10-es körgyűrűn belül már 2025-ben megszüntetik a belső égésű motorral hajtott taxik, buszok, furgonok és robogók közlekedését, majd öt évvel később a személyautókét és motorkerékpárokét is.
A tervezet természetesen nemcsak a helyieket, hanem a turistákat is érinti. Még Mallorca kedvelt nyaralószigetén is megálljt parancsolnak a belső égésű motorral hajtott autóknak. Ott 2025-től nem lehet majd új dízelautókat forgalomba helyezni, míg a benzineseket 2035-től tiltják ki. Ez természetesen az autókölcsönzőkre is vonatkozik. Ezeknek 2020-tól folyamatosan növekvő kvótákat írnak elő a flottájukban üzemeltetett elektromos autókra. A Berylls vezetési tanácsadó cég felmérése szerint Európában 16 millió járművet fenyeget a betiltás veszélye és 35,9 millió polgárt érintenek közvetlenül a tilalmak.
Kanadában 2035-től szintén csak a kibocsátásmentes járművek forgalmazását engedélyeznék. Az elektromos autók megfizethetőbbé válnak, és egyre több töltőállomás létesül az országban. A zéró kibocsátású járművek piaci részesedése 2026-ra elérheti a 20 százalékot, 2030-ra pedig ennek legalább a háromszorosát. Az autózással kapcsolatos környezetvédelmi célok reálisak lehetnek, mivel Quebec és Brit Columbia tartományokban máris elérte a 20 százalékos küszöböt a villanyautók részaránya. A kanadai kormány szeretné biztosítani az elektromos autók hozzáférhetőségét és használhatóságát az egész országban, ezért 2029-ig 1,2 milliárd dollárt költenek a nyilvános töltőhálózat fejlesztésére, és a villanyautók számára létrejövő ellátási láncok egyben új munkahelyeket is teremtenek.
Az Egyesült Államokban nincs megállapodás a hagyományos új autók kereskedelmének egységes beszüntetéséről, ám az új szabályozásban Kalifornia jár az élen, ahogy azt más technológiai kérdésekkel kapcsolatban is megszokhattuk. A nyugati parti államban nemrég döntöttek arról, hogy 2035-től betiltják a belső égésű motoros járművek értékesítését. Ettől az időponttól kezdve az új autók már nem bocsáthatnak ki üvegházhatású gázokat, például szén-dioxidot, de a tervben köztes célokat is megfogalmaznak. A helyikibocsátás-mentes új járművek piaci részesedésének 2026-ra el kell érnie a 35 százalékot, majd ez az arány 2030-ra 68 százalékra emelkedhet.
Az illetékes kaliforniai szervezet által kiadott rendeletnek valószínűleg az egész országra nézve jelzésértékű hatása lesz. Az állam az Egyesült Államok legnagyobb autópiaca, és más államok is szívesen követik a példáját. Ezek közül további 13 egy ideje már tárgyal az új belső égésű motoros autók betiltásáról, így a döntés például Massachusettsben és New Jersey-ben is életbe léphet 2035-ben.
Kalifornia más tekintetben is komolyan veszi hagyományos úttörő szerepét, és a rendvédelmi járművek kivételével már most sem vásárol hagyományos belső égésű motorral szerelt kormányzati járműveket. Az állam metropoliszai ráadásul szigorú követelményeket állítanak maguk elé. San Francisco 2040-re teljesen emissziómentessé tenné a közlekedést, 2030-tól pedig csak elektromos hajtású járműveket lehet majd újonnan forgalomba helyezni. Los Angeles a Green New Deal keretében azt tűzte ki célul, hogy 2050-re csak elektromos járművek közlekedjenek a milliós város utcáin.
Az Egyesült Államok északnyugati részén található Washington állam kormánya a belső égésű motorok értékesítésének 2030-tól kezdődő általános betiltásáról döntött, vagyis alig több mint hat év múlva ott már nem kerülhet forgalomba egyetlen új, benzines vagy dízelmotoros autó sem. Ez egyúttal azt jelenti, hogy Washington öt évvel megelőzte a környezetpolitika terén haladónak számító Kaliforniát.
A General Motors közelmúltbeli bejelentése, miszerint 2035-ig szintén kivonul a belső égésű motorok gyártásából, bombaként robbant az amerikai autóiparban, ám a többi amerikai állam által meghatározott határidőtől függően akár a legnagyobb amerikai autógyártónak is érdemes lehet előrehoznia ezt a határidőt.
New York állam, amely egyike annak a tizennégy körzetnek, amely már elvi döntést hozott a belső égésű motorok fokozatos kivonásáról, saját terveit követi. Kathy Hochul kormányzó 2021 szeptemberében törvényt írt alá, amely szerint 2035-től csak károsanyagkibocsátás-mentes új autókat és könnyű pick-upokat lehet majd értékesíteni. Albany önkormányzata a közepes és nehéz haszongépjárművek piacának további tíz év türelmi időt adott, a New York-i környezetvédelmi hatóságnak azonban addig is ki kell dolgoznia egy stratégiát a haszongépjárművek kibocsátásának csökkentésére. A kaliforniai terv mintájára az új szabályozás előírja majd, hogy „a 2025-ös modellévtől kezdve a New Yorkban új járműként értékesített teherautók egyre nagyobb hányadának kibocsátásmentesnek kell lennie”, és 2050-ig 85 százalékkal szeretnék csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását az állam területén.
Nem csupán Észak-Amerika és Európa törekszik a károsanyag-kibocsátás csökkentésére. Afrikában jelenleg csak Egyiptom szorgalmazza az új belső égésű motoros járművek 2040-től kezdődő betiltását. Izrael 2030-ra szeretne készen állni, Japán szintén ezt a évet tűzte ki célként, és 2050-re nullára akarja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. A folyamat fontos köztes lépése lesz, hogy 2030-tól ott sem lehet majd belső égésű motorral szerelt új autókat forgalmazni. Szingapúr és Srí Lanka tíz évvel hosszabb időt szán az átállásra.
Thaiföldön 2035-től nem kerülhetnek új, belső égésű motorral szerelt autók a piacra. Az ország emellett a villanyautók gyártásának délkelet-ázsiai központjává akar válni, aminek elérése nem is lehetetlen, hiszen már most is adott egy megfelelő ellátási láncokkal működő autóipar, amely Délkelet-Ázsia legnagyobbjának számít, és mintegy tíz százalékkal járul hozzá Thaiföld gazdasági teljesítményéhez. A BMW, a Ford, a GM, a Honda, a Mazda, a Mercedes, a Mitsubishi, a Nissan, a Toyota és a Volvo csak néhány azon gyártók közül, amelyek üzemeket működtetnek Thaiföldön. A helyi autóipar és annak beszállítói jelenleg 850 000 embert foglalkoztatnak, és az itt előállított autók fele olyan országokba kerül, mint Indonézia, Malajzia és a Fülöp-szigetek.
Thaiföld emellett gyorsítja a belső égésű motorok kivonásának ütemét is. 2030-ra az új autók felének tisztán elektromos meghajtásúnak kell lennie, noha néhány éve még csak 30 százalék volt a cél. Ezzel egy időben a floridai székhelyű, Evlomo nevű elektromos infrastruktúrával foglalkozó vállalat az ausztrál Tritium töltőállomás-gyártóval közösen mintegy 50 millió dollárt fektet be az egyenáramú töltőhálózat kiépítésébe, de csatlakozott hozzájuk a kínai East Group energiaszolgáltató is.
Kína a közelmúltig csak Hainan tartományban döntött a belső égésű új autók értékesítésének 2030-tól kezdődő tiltásáról. Bár 2017 óta állandóan napirenden van az egész országra vonatkozó tiltás, a központi kormány viszont csak röviddel ezelőtt döntött a kérdésről, és
meglepő módon a belső égésű motoros új autók árusítását végül csak 2060-ban tiltják be Kínában.
Szakértők szerint Kína az új ötéves tervvel átállítja gazdaságát, és továbbra is lehetőséget ad a belső égésű motornak és a szintetikus üzemanyagoknak, valamint az üzemanyagcelláknak. Andreas Radics, a Berylls Strategy Advisors ügyvezető partnere szerint a gyártók számára az új időpont azt jelenti, hogy továbbra is több vasat kell a tűzben tartaniuk. A szakértő szerint az átálláshoz egyrészt különösen a legnagyobb városokban meggyőző villanyautó-kínálatra van szükség, másrészt nem szabad szem elől téveszteni a hagyományos hajtások továbbfejlesztésének lehetőségét sem.
