Elbábozott benzinmotorhang és sebességváltás, olcsó kínai villanyautók és egy álomszép Mercedes a Müncheni Autószalon szenzációi
2023. szeptember 7. – 16:59
Miközben az európai autógyártók érdeke a lehető legtovább életben tartani a benzines és dízelmotoros típusokat, már most is kénytelenek komoly ígéreteket tenni a közeljövő olcsó és még olcsóbb villanyautóival kapcsolatban, mert nyakukon lihegnek a kínaiak, akik a héten zajló Müncheni Autószalonon is megmutatták, hogy még akkor is komolyan kell venni őket, ha néhány éve még nem is léteztek.
Bár 2026-ig várni kell a Volkswagen fontos újdonságára, az ID. GTI Concept szériaváltozatára, bemutatásával a márka máris kijelölte saját útját a héten zajló Müncheni Autószalonon, és akaratlanul is kifejezte az egész iparágra jellemző tipródást a régi és az új típusú autózás közt. Üzenetértékű, hogy a VW egy villanyautón használja tovább a hetvenes évek óta benzines Golfokon és Polókon szerepeltetett GTI-jelzést, de van egyszerű magyarázat: az ID. GTI menetteljesítménye felülmúlhatja a hagyományos GTI-k jelentős részét, hiszen már az alapjait adó ID.2all is több mint 220 lóerős és hét másodperc körül gyorsul álló helyzetből 100 km/óra sebességre, ráadásul két éven belül piacra kerül.
Elbábozzák a benzinmotort, életben tartják a Passatot
A csúcskivitel műszaki fricskája a GTI Experience Control, vagyis egy üzemmód kapcsoló, amellyel nemcsak a hagyományos autók sebességváltási érzetét, illetve motorkarakterisztikáját, de a benzinmotorok hangját is szimulálja majd, illetve állítható lesz a kormányzás is a lassabb városi és a gyorsabb, sportosabb vezetéshez. A teljes szélvédőre head-up display vetít majd a GTI-ben, de az autó alapformája sokkal kevésbé futurisztikus, mint az eddigi ID-modelleké, vagyis jól felismerhetők a volkswagenes formák.
A VW fejlesztési vezetője, Gai Grünitz egy Autocarnak adott interjúban azt mondta, hogy a 25 ezer eurónál (kb. 10 millió forintnál) olcsóbb ID.2-vel olyan új korszakba lép a cég, amelyben az eddigi 54 hónap átlagos fejlesztési időt 36 hónapra csökkentik, vagyis ennyi időn belül jut majd el az első vázlatoktól az autószalonokig egy-egy új típus. Persze ígérte azt is, hogy nem lesznek többé olyan bakik, mint néhány éve, amikor szoftverhiba miatt nem tudtak átadni rengeteg ID.3 villanyautót.
Az európai eladásokat továbbra is vezető Volkswagen a kiállítás előtt mutatta be a Passat kilencedik generációját, amely talán az utolsó is egyben és kizárólag Variant, vagyis kombikivitelben lesz kapható. Ez a hagyományos autó a VW tudásának kellős közepe, hiszen a motorválasztékban szereplő 201 és 268 lóerős plug-in hibridek 19,7 kilowattóra kapacitású akkumulátorával akár 100 kilométer lehet az autó tisztán elektromos hatótávja, és az akku 10-ről 80 százalékra 25 perc alatt újratölthető a hálózatról. Kár, hogy Németországban épp a közelmúltban szűnt meg a plug-inek állami támogatása.
Az új Passat motorkínálatában találunk 48 voltos lágyhibridet is, amely elektromos módban ugyan nem használható, de a segédhajtással kedvezőbb a károsanyag-kibocsátása. Lesznek továbbá egyszerű, kétliteres turbós benzinesek 200, illetve 261 lóerővel, sőt, többféle dízel is készül a Passatból, 120, 148, illetve 190 lóerős kivitelben. Ez utóbbi összkerékhajtású, mert bár az európai dízelpiac lassan elfogy, a szűkülő vásárlói csoport egyelőre nem látja a valós alternatívát, ha esetenként ezer kilométert szeretne megtenni két tankolás közt, akár lakókocsit vontatva.
A Volkswagenen kívül az összes európai gyártó kénytelen ritmust váltani, mert már a kontinensen is a kínaiak diktálják a tempót, ők birtokolják a világ akkumulátortermelési-kapacitásának javát, gyorsan követik egymást az újdonságaik és ha kell, pillanatok alatt új márkákat hoznak létre, de mindenekelőtt hihetetlenül gyorsan tanulnak, és nem kötik őket a hagyományok.
Ádáz árverseny, európai offenzíva
A JATO Dynamics összevetése szerint Kínában tavaly az első félévben 32 ezer eurónak megfelelő összeg (12,5 millió forint), Európában viszont 56 ezer euró (kb. 22 millió forint) volt az új eladott villanyautók átlagos ára, ráadásul részben az eltérő munkáltatói költségek miatt sok itteni gyártó haszna is kisebb ezeken, mint a kínaiaké odahaza. Kérdés, hogy mennyiben változnak majd ezek az arányok, ha Európába hozzák a gyártást, ahogy ezt az MG és a BYD tervezi.
A kínai márkák sikereit nemrég hosszú cikkben foglaltuk össze. Ebben olvashattak arról is, hogy több európai gyártó inkább együttműködik velük a nyilvánosság előtt zajló odamondogatás mellett. A fenyegetés valós, a müncheni kiállítók 41 százaléka ázsiai székhelyű cég az Automotive News Europe szerint, és sokuk éppen ezen a kiállításon szeretné megmutatni, hogy képesek árban, illetve minőségben versenyezni az európaiakkal.
Idén az első hét hónapban 820 ezer új villanyautót, köztük sok kínai típust adtak el Európában, és bár nemcsak ezt a szegmenst, de ez az egész piacot a Tesla Model Y uralta, mégis sokan várhatták, hogy Elon Musk cége szintén valódi újdonsággal álljon elő a müncheni szalonon. Ez végül nem történt meg, továbbra sincs hír Model 2-ként emlegetett tömegmodellről, ugyanakkor ilyen piaci eredmények mellett semmi nem kényszeríti kapkodásra a Teslát, elég volt csupán előgurítani a Model 3 átdolgozott változatát.
A Tesla népautójára még várni kell, a Model 3 megújult
Az alapformát érintetlenül hagyták, de az áramvonalasabb első lökhárító és a laposabb, a ködfényszórót is magukba foglaló első, illetve az egy darabból álló, C-körvonalú hátsó lámpák könnyen megkülönböztethetővé teszik az új Model 3-at 2017-óta szinte változatlan elődjétől. A külső átdolgozástól nemcsak letisztultabb, de hatékonyabb is lett a típus, hiszen a légellenállás csökkenése némi hatótáv-növekedést hozott. Az alapkivitel 510 helyett 554 kilométert tehet meg két töltés közt, a nagyobb akkumulátorral szerelt Long Range kivitel pedig 626 helyett 678 kilométert, miközben közel harmadával csökkent a szélzaj, szintén a finomhangolás miatt. A beépített alkatrészek 50 százaléka eltér a korábbi Model 3-étól, így egyebek mellett átdolgozott, kényelmesebb futóművet tettek az autó alá, de változott az utastér kialakítása is. Eltűntek a bajuszkapcsolók, még az irányjelzők gombjai is a kormányra kerültek, valamint ledes hangulatfényt és keskenyebb kávájú, nagyobb fényerejű központi kijelzőt építettek be, a fabetétet pedig textilre cserélték.
A Mercedes és a BMW alacsony fogyasztásra hajt
A régi gyártók nagy dilemmája, hogy mennyit menthetnek át eddigi karakterükből egy olyan korba, ahol a rengeteg fiatal márka merészen kísérletezget. A Mercedes Concept CLA Class villanyautó-tanulmány merészen különbözik a cég hagyományos, belső égésű motorral szerelt típusaitól és az EQ-sorozat villanyautóitól. A hamarosan végleges formában megjelenő kompakt szedánba 800 voltos elektromos rendszer kerül, 12 kilowattóra lesz a 100 kilométerenkénti átlagfogyasztása és a három további modellel közös MMA-platformra épül majd, és ezeket az autókat részben Kecskeméten fogják gyártani.
A tervezéskor a hatékonyságra és nem csúcsteljesítményre helyezték a hangsúlyt, akárcsak a Vision EQXX esetében, amelyről korábban a Telexen is olvashattak. Az akkumulátorok és a hajtás akár 750 kilométer hatótáv elérésére is alkalmas, miközben 400 kilométernyi energiát 15 perc alatt vehet majd fel a megfelelő töltőről, a motorja pedig 235 lóerős lesz. Odabent a Mercedes saját operációs rendszere fut, az autó funkcióit a faltól-falig tartó, három részből álló műszerfalon követhetik majd a CLA utasai.
Formájában nem kevésbé merész a BMW Vision Neue Klasse koncepciója, amelyről korábban részletesen írtunk. Ez a most még vázlatos tanulmányautó a következő években megjelenő, teljesen új, tisztán elektromos 3-as BMW előfutára. Egyelőre csak szondázzák a közönséget, hogy mit szólna, ha az utastérből szinte teljesen száműznék a fizikai gombokat, kijelzőként használnák az autó szélvédőjét, illetve bizonyos jelzéseket az autó karosszériájában és egyéb felületein is meg lehetne jeleníteni.
A 2024 végén várható végleges változat műszaki paramétereit, így hatótávolságát még nem hozták nyilvánosságra, de a gyár szerint az új, hatodik generációs eDrive-hajtáslánc és a kerek cellákból álló (Debrecenben gyártott) akkumulátor harminc százalékkal nagyobb hatótávolságot, szintén ennyivel gyorsabb töltést és 25 százalékkal nagyobb hatékonyságot jelenthet, ami az Auto Express becslése szerint a mostani i4 eDrive40 84 kWh-s akkumulátorához viszonyítva akár 600 kilométer hatótávolságot jelenthet az új korszak BMW-inek esetében.
A BMW hosszú évekig tervez még benzines és dízeltípusokkal is, ezért ha egy pillanatra visszaszállunk a földre, észrevehetjük a teljesen megújult Minit, illetve a hátsó szekrényajtóiról jól felismerhető Mini Countrymant. Mindkét újdonság őrzi a retró alapformát, de odabent sokkal tisztábbak a formák, nincs többé giccses gomberdő és a védjegynek számító, kerek központi kijelző is nagyobb, ráadásul most először nagyobb színhűségű és kompaktabb OLED-rendszerű. Az összes kivitelben Mini Coopernek nevezett háromajtós kisautó kínai fejlesztésű és ott is fogják gyártani, míg a Countryman Lipcsében készül és most először lesz ebből is elektromos változat.
Az új Mini Cooper villanymotorjai 184, illetve 218 lóerősek, ami 6-7 másodperc körüli gyorsuláshoz elég, a 40,7, illetve 54 kilowattóra kapacitású akkumulátorok pedig 300-400 kilométer hatótávolságot tesznek lehetővé, miközben 10-ről 80 százalékra akár fél óra alatt fel lehet őket tölteni a megfelelő oszlopon. A Countryman gyengébbik változata 204, az erősebb 313 lóerős, és ez utóbbi összkerékhajtású lesz, a nagyobb Minik hatótávolsága 462 illetve 433 kilométer. Aki benzines Minit szeretne, továbbra is megveheti az eddig kapható verziókat.
Már a Renault Scénic sem benzines
Lényegesen józanabb, a mai autók részletmegoldásaihoz hasonló a Renault legfontosabb müncheni újdonsága a Scénic e-Tech elektromos kompakt SUV, amely csak nevében utal a korábbi Mégane egyterűjére. Az újdonság legérdekesebb fejlesztése a szegmensenként sötétíthető üvegtető, amely speciális, folyadékkristályos technológiájával oldja meg azt, amihez korábban elhúzható napellenzőre volt szükség. Bár az autó árát egyelőre nem hozták nyilvánosságra, az akkumulátor méretétől (60 és 87 kWh) függően 420-620 kilométer hatótávolság és a 170, illetve 220 lóerős teljesítményű motorok, valamint a Magyarországon már kapható Mégane E-Tech 16 millió forint körüli indulóára alapján elsősorban a nyugat-európai családok radarján bukkan majd fel a villanyos Scénic, hiszen a műfaj is azokban az országokban terjed dinamikusan, ahol a brutális árakat állami támogatásokkal szelídítik elfogadható szintre.
A BYD a kínaiak autóipari csodafegyvere
A Kínában piacvezető autógyártó, a BYD komoly fenyegetést jelent az európai gyártókra, ezért is fontos fejlemény, hogy a Müncheni Autószalonon az itteni közönség is láthatta a Seal U nevű elektromos hobbiterepjárót valamint a Seal-t, amelyet a Tesla Model 3 versenytársának szántak. Bár a BYD Európában nem tűzött ki értékesítési célokat az itteni piacot fontosnak tartják, és bár júliusig kevesebb mint 2500 autót adott el a márka összesen, ez is több mint a duplája a tavalyi év azonos időszakában elért eredménynek. Időközben az Automotive News megírta, hogy pusztán Németországban több mint kétezer BYD villanyautó fogyott augusztusban, ami robbanásszerű növekedés.
A Németországban 43 ezer euró alatti indulóárú BYD Seal 313 lóerős, 84 kWh-s lítium-vas-foszfát akkumulátorral szerelt kivitele a legolcsóbb Tesla Model 3-nál 2500, a Volkswagen ID.5 SUV-nél pedig 4500 euróval kevesebbe kerül. A cég 145 hagyományos értékesítési pontot hozna létre Európában, amelyekről az Automotive News Europe-nak adott nyilatkozatban elmondták, hogy régóta ismert autókereskedésekkel kötöttek szerződést, amelyekben megbíznak a vevők.
A BYD-ről írtuk korábban a Telexen, hogy a Sixt autókölcsönző rövid időn belül több ezer példányt vásárolt a kínai márka autóiból német, holland, francia, angol flottájába, és 2028-ig összesen százezer példány beszerzését tervezi a cég. Szintén ez a cég forgalmazza Kínában a szuperolcsó, átszámítva kevesebb mint négymillió forintnak megfelelő összegért kínált Seagull nevű miniautót, de ennek európai forgalmazása egyelőre nem merült fel.
Az MG a gazdag vevőket környékezi, de olcsó típusát Magyarországon tesztelte
Mivel még nem készült el, nem állították ki Münchenben a szintén kínai hátterű MG várható újdonságát a 3-at nevű kisautót, amelyről az Autocar közölt Magyarországon készült kémfotókat. Ezeken jól láthatóak a menetkész prototípus zömök, de divatos vonalai, illetve kiderült az is, hogy nem készítenek belőle elektromos hajtású kivitelt. Az MG képviselője újságírói kérdésre elmondta, nem tudnák sokkal olcsóbban adni, mint egy nagyobb kategóriás modellt, hiszen az autó fejlesztési költsége alig lehetne alacsonyabb, mint egy nagyobb kategóriába tartozó villanyautóé, így az ára sem tudna elég versenyképes lenni. E helyett a brit szaklap szerint hibrid hajtást kaphat, így ára ugyan valamivel a 2011-óta Nagy-Britanniában forgalmazott jelenlegi MG3 fölé várható, ugyanakkor még így is 10 millió forint alatt maradhat, amivel az egyik legolcsóbb benzines-elektromos új autó lehet a kínálatban.
Az MG müncheni standján a Cyberster nevű kétüléses roadster volt a leglátványosabb, és bár ezt a típust először az goodwoodi autós fesztiválon láthatta a közönség élőben, a kiállításra is elhozták. Bár a kiviteltől függően egy, illetve kétmotoros villany-sportautó 310 vagy akár 536 lőerős lehet ezzel 3 másodperc alatt gyorsul majd 100 km/óra sebességre az autó, vagyis nemcsak formáját tekintve áll közel a Porsche Boxsterhez, de a teljesítményében is. A Cybersterrel szeretné jelezni a kínai állami tulajdonban lévő MG, hogy igényt tart a pár éve megvásárolt brit márkanévhez kapcsolódó presztízsre és talán most látták megfelelőnek az időpontot odaát, hogy egy átszámítva 22 millió forint indulóárú típussal lépjenek az európai piacra, jelezve, hogy a kínai autónak nem feltétlenül kell olcsónak lennie az eladhatósághoz. Hogy jól kalkulálnak-e az MG-nél, az jövőre, a Cyberster forgalmazásának kezdetekor kiderül.
A Leapmotor 2019-óta gyárt autót, de hamarosan öt új modellt dob piacra
Összesen öt globális modellel lépne a nemzetközi piacra a kínai Zhejiang Leapmotor Technology, melyek közül elsőként Münchenben mutatta be a C10-et, egy közepes méretű SUV-t. Ez a típus hibrid és tisztán elektromos kivitelben is készül majd, akkumulátorcelláit közvetlenül a karosszériába és nem elkülönített akkumulátorcsomagba építik, a hajtási rendszer pedig szokatlan módon olajhűtésű lesz.
A cég Franciaországban elkezdte forgalmazni szuperolcsó kis villanyautóját, a T03-at, amely állítólag 280 kilométert tehet meg két töltés közt a nemzetközileg elfogadott WLTP-szabvány szerint, de aligha ez, sokkal inkább az ára lehet fő vonzereje, hiszen a városi használatra ideális típus a környezetvédelmi bónusz levonása után 20 ezer euróért (kb. 7,8 millió forint) megvásárolható, további kedvezmények igénybevételével pedig még olcsóbban. Ezzel a T03 nemcsak a VW e-Up!-nál és a Fiat 500e-nél, de a Dacia Springnél is kevesebbe kerülhet, miközben 3,6 méteres hosszúságával ugyanúgy városi pótmegoldás, mint a felsoroltak. A Leapmotorra főként nem saját autói miatt érdemes figyelni, hanem mert augusztus elején felmerült, hogy tárgyalásokat folytat a Volkswagen kínai leányvállalatával, hogy az ottani piacra szánt VW villanyautókat a Leapmotortól származó műszaki alapokra építse.
