Egyre gyakoribbak lesznek a hétvégihez hasonló porviharok, és ezt csak magunknak köszönhetjük

„A talaj a forgatás alatt összetörik, elveszíti morzsás szerkezetét, és olyan apró darabokra esik szét, hogy por lesz belőle, ezt a port pedig könnyen felkapja a szél” – foglalta össze évekkel ezelőtt a Mérgezett Föld című dokumentumfilm, hogy mi okozza az olyan hatalmas porviharokat, mint ami az M1-esen történt szombati tömegszerencsétlenséghez vezetett. Az, hogy ki a felelős a halálos áldozatot is követelő, tömeges balesetért, egyelőre kérdés, a rendőrség büntetőeljárás keretében vizsgálja. Az azonban már egyértelmű, hogy a balesetveszélyes körülményeket az autópályánál is tomboló, átláthatatlan porvihar okozta. A rengeteg port pedig a mezőgazdaságban alkalmazott módszereknek és az egyre sűrűbben előforduló szárazságoknak köszönhetjük.

„A környező mezőgazdasági földeken az elmúlt napokban munkálatokat végeztek, ezzel pedig fellazították a talajt, a hétvégi hatalmas szél ezt fújta az útra”

– mondta az RTL Híradónak Szimicsku László, az autópálya-kezelő szóvivője.

Az ilyen porviharok a következő években várhatóan egyre gyakoribbak lesznek Magyarországon. Ezek kialakulását a jelenleg alkalmazott mezőgazdasági technikák és az egyre gyorsuló klímaváltozás is segíti. Míg Magyarországon korábban a késő téli, illetve kora tavaszi időszakban többnyire inkább a magas belvízállás okozott problémát, most a megszokottnál alacsonyabb vízállás és szárazság jellemző a földeken.

A talaj, illetve a termőföldek pusztulása nem új keletű probléma. 1950 és 1990 között a világon 580 millió hektárnyi terület vált az erózió martalékává – írja Horváth Balázs A beteg bolygó című könyvében. Ez éves szintre lebontva 145 ezer négyzetkilométer, ami nagyobb, mint Magyarország és Szlovákia területe együttvéve.

Magyarországon az erózió átlagos sebessége egy korábbi adat szerint 40 tonna/hektár évente. Az 1950 és 1990 közötti negyven évben a magyar termőföldterület ennek megfelelően 8,6 millió hektárról 8,2 millió hektárra csökkent. A talajképződés pedig nagyon lassú: 500–1000 év közötti időre van szükség ahhoz, hogy hektáronként 2,5 centiméter talaj képződjön. Ahogy Horváth Balázs és több kutató is írja:

a talajmegőrző módszerek egyik legfontosabb és leghatásosabb formája a szántás elhagyása lenne.

„A márciusi porvihar, a 114 km/h szél, a kiszárított és kiszáradt talajok olyan jelenségek, amelyeknél gyakran nem nézünk mélyebbre” – írta a tömegbaleset után Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze. Ahogy arra ő is felhívta a figyelmet, talajaink deflációja hatalmas mértékű, amit a nagy táblás szántóföldi művelés és a művelésbe vont földeken az úgynevezett mezővédő erdősávok hiánya okoz.

A másik probléma a talaj szárazsága. Míg Európa északibb részében valamelyest nő a talajnedvesség, addig a déli és a keleti területeken csökken. Ez a tendencia a következő években csak folytatódik. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai is azt vetítik előre, hogy Magyarország is azon országok közé tartozik, ahol csökkenésre számíthatunk. A helyzet annál rosszabb, minél délebbre fekszik egy ország, így a legnagyobb szárazodás Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban várható, de még Magyarország is az erősen érintett országok közé tartozik, illetve fog tartozni a következő években.

„Az aszályhelyzet halasztást nem tűrő megoldást követel az európai mezőgazdaság súlyos helyzetére és a talajnedvesség pótlására” – írják az ELTE, a BME, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és a Talajtani Intézet kutatói. Az általuk készített aszálytérképeken is látszik, hogy a legkritikusabb területek közé Magyarország is beletartozik. „Magyarország és az Észak-Balkán országai szintén a legszárazabb talajú országok között említendők” – írják. Ahogy arra a kutatók is felhívják a figyelmet, akadnak technológiák, amikkel hozzájárulhatunk a talajnedvesség megtartásához. Ezek közé tartozik, hogy szántásmentes vagy minimális talajbolygatást alkalmazó gyakorlatokat alkalmaznak a földeken.

„Annak a termőrétegnek, amit az ember valaha gondjaiba vett, mára mindössze 20 százaléka maradt termőképes világszerte” – hangzik el a termőtalajok aggasztó helyzetét részletesen bemutató Mérgezett Föld című filmben. Földjeink nagy részén nagyipari termelés zajlik, amire a rengeteg munkagép, a vegyszerhasználat, a műtrágyázás és a nemesített, hibrid növények jellemzők. Akik ellenzik ezeket a módszereket, azt állítják, ezekkel tesszük tönkre a termőföldet.

„A talaj a forgatás alatt összetörik, elveszíti morzsás szerkezetét, és olyan apró darabokra esik szét, hogy por lesz belőle, ezt a port pedig könnyen felkapja a szél” – hangzik el a már idézett mondat. A filmben beszélnek az úgynevezett mennyiségi pusztulásról, aminek közvetve eredménye a szombaton kialakult porvihar. Az egyik probléma, hogy a sokszor átforgatott termőföldet a szél és a víz megállás nélkül viszi, a másik pedig, hogy az így elhordott talaj örökre elveszik.

Megoldást a ma alkalmazott technológiák megváltoztatása jelenhet. Ahhoz, hogy a porviharok szaporodását és a termőföldek pusztulását megfordítsuk, ezeket a lehető leghamarabb el kell kezdeni alkalmazni. Ahogy Tuba Máté humánökológus is írta, ide tartozik a talajforgatás elhagyása, folyamatos talajborítottság (takarónövényezés magas fokon), direktvetés és az elpusztult talajélet újraépítése. De megoldás lehet a szélfogó erdősávok ültetése, kisebb táblákon való gazdálkodás és a mozaikos tájszerkezet újraépítése is.

Tuba azt írta, az elmúlt közel 90 évben kifejlődött a talajforgatás nélküli ipari mezőgazdaság, az ehhez kapcsolódó technológiák már az Egyesült Államokon kívül is terjedésnek indultak, így pár éve már Magyarországon is. Szerinte ezt lassítja, hogy a talajforgatás nélküli mezőgazdaságban a gazdáknak kevesebb gépre, üzemanyagra, műtrágyára, és vegyszerre van szükségük, ennélfogva lényegesen kevesebb benne az eladható technológia.

Az Európai Uniónak egyébként van egy 2030-ig szóló talajvédelmi stratégiája, amihez a talaj egészségére vonatkozó célzott jogalkotási javaslatot még az idén elő kell terjeszteni. Ez tartalmazza többek közt a leromlott talajok helyreállítását és a szennyezett talajok kármentesítését is, de dolgoznának az elsivatagosodás megelőzésén is. Az ilyen stratégiák nemcsak a porviharok elkerülése miatt lennének fontosak, hanem azért is, hogy a biztonságos élelmiszer-ellátás a jövőben is biztosítható legyen Európában.

A Párbeszéd talajvédelmi határozatot nyújt be

A veszélyes porviharok megelőzésére, illetve a talajvédelem fontosságára a hétvégi baleset után a politikusok is próbálják felhívni a figyelmet. Szabó Rebeka, a Párbeszéd képviselője hétfőn arról beszélt, hogy pártja egy talajvédelmi határozati javaslatot nyújt be a kormánynak. Elsősorban csökkentenék azoknak a beruházásoknak a számát, amiket mezőgazdasági földterületeken hajtanak végre, emellett olyan mezőgazdasági technikákat ösztönöznének, amik a talaj védelmét segítik.

Szabó Rebeka is felhívta a figyelmet a szántás nélküli technológiákra. Ők is talajforgatás nélküli módszerekkel érnék el azt, hogy ne túrják állandóan át a talajt, így az nem lenne folyton kitéve az időjárásnak. Fontosnak tartják a mezővédő erdősávok telepítését is: „egy fasorokkal tarkított tájban a fák megkötik a talajt, és nem lesz lehetőség ezekre a nagy porviharokra” – mondta a politikus. Emellett a vízmegtartó gazdálkodást is szorgalmaznák.

A szombati baleset után – ami Magyarország eddigi legnagyobb közúti tömegszerencsétlensége lehetett – a felelősök keresése mellett vélhetően felerősödnek azok a hangok is, amelyek a probléma forrását igyekeznek majd orvosolni. Amellett, hogy a hatóságok és az utak üzemeltetésért felelős szervek felkészülnek a hasonló esetekre, a hosszabb távú megoldást sokkal inkább a mezőgazdasági problémák rendezése jelentheti majd.

A hétvégi tömegbaleset után keletkezett kárról készült képeket itt, a baleset helyszínén készült videókat pedig itt lehet megnézni. Olvasóink is érintettek voltak a tömegbalesetben, az ő beszámolóikat a szombaton történtekről itt olvashatja.