A három legmelegebb január között lesz az idei, és erről szinte biztosan mi tehetünk

Január utolsó hetében és február elején már olyan időjárást tapasztalhatunk, ami nagyjából megfelel a télről alkotott képzeteinknek, szürke, hűvös, nyúlós napok köszöntöttek ránk. Az elmúlt egy hónap viszont tavaszias melegről és óriási mennyiségű csapadékról, főként esőről szólt, mintha felcserélődtek volna az évszakok. Mindez akár a klímaváltozás jele is lehet, előfordulhat, hogy éppen egy trendfordulóban vagyunk benne nyakig, de ezt sem lehet egyértelműen kijelenteni. Kiderülhet később, hogy csak egy átlagostól erősen elütő, anomáliákat hozó telet tudhatunk magunk mögött.

Európa nagy részére jellemző volt a meleg, több országban is megdőltek a melegrekordok, Belaruszban például 16,4, Lengyelországban 18,9 Celsius-fokot mértek, néggyel többet a korábbi csúcshőmérsékleteknél. Spanyolországban, Bilbaóban 25,1 fok volt a maximum, tízzel több mint a sokéves átlag. Svájcban is mértek 20 fokot, sőt, az Alpok több hagyományos síterepe gyakorlatilag hóborítás nélkül maradt. Magyarországon is nagy melegekkel indított a január, az év első napján rögtön megdőlt több napi rekord, Sellyén 18,9 fokot mértek. Az idő ezután is tavaszias maradt, a három legmelegebb január között leszünk, persze ehhez lassan hozzá is szokhatunk, hiszen 2022 is langyos januárral indult.

Tavalyhoz képest viszont jelentős eltérés a nagy mennyiségű csapadék. Míg például Budapesten 2022 januárjában csak néhány milliméter esett, addig idén több mint 100, amire 1905 óta nem volt példa. Az ország más részein is kiugró értékeket mértek, területeink legalább kétharmadán az átlagos havi mennyiség kétszerese, de harmadán a háromszorosa is biztosan leesett, Bakonybélben pedig egy nap hullott annyi csapadék, mint máskor egész januárban.

Extrém értékeket látunk, amelyek azért belesimulnak egy trendbe is. Magyarországon az elmúlt tíz évben egyre fogytak a téli hidegrekordok, miközben többször melegrekordok dőltek meg. Ezzel párhuzamosan az elmúlt negyven évben csökkent a téli napok (amikor egész nap fagy) száma. Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza kollégájával azt írta a Másfélfokon megjelent elemzésben, hogy bár átlagosan továbbra is a január a leghidegebb, ez a legtöbbet melegedett téli hónap.

„Az elmúlt 50 évet vizsgálva a legkevesebb téli napunk 1974/75 és 2006/2007 telén volt, ekkor az országos átlag csupán 2 illetve 4 nap volt. Ugyan még csak a januáron vagyunk túl, de a hegyeinket leszámítva az idei szezonban eddig négy-öt napon fordult elő téli nap. Az is csak az ország kis területén, nagyjából a negyedén, tehát az országos átlag rekordközeli, 1,5 nap körüli még, ugyanakkor látszik már, hogy a február változtat majd ezen. Voltak olyan évek, amikor országosan 45, sőt 50 téli napunk is volt.

Ez nagy változékonyságról árulkodik, de 1981 után a trend egyértelműen csökkenő a téli napok esetében. Globális modellszimulációk alapján a mérésekhez hasonló, szignifikánsan csökkenő trendet 8-ból 6 modell esetében csak akkor kapunk, ha az emberi tevékenységet is figyelembe vesszük, azaz

75%-os valószínűséggel állíthatjuk, hogy miattunk következett be az elmúlt 40 évben mért csökkenés”

– mondta Szabó Péter.

A meteorológus arról is beszélt, hogy az elmúlt 120 évben a telek másfél fokkal melegedtek, és az is egyértelműen kirajzolódik, hogy a január közepe jelentősen, február éghajlati átlagban pedig gyakorlatilag minden nap melegebb most, mint 40-50 éve.

A téli hőmérséklet az úgynevezett poláris jetek, futóáramlások is meghatározzák, de a globális felmelegedés ezeket is megváltoztatta. „A sarkok erőteljesebben melegednek, mint a trópusi területek, ez pedig gyengíti a két terület hőmérsékletkülönbsége miatt kialakuló futóáramlást. Ha ez a futóáramlás gyengébb, akkor a sarkköri hideg délebbre tud jutni, ezt láttuk az USA-ban ezen a télen, a trópusi meleg levegő pedig északabbra ér el, mely extrém hőmérsékleti rekordot hoz hazánkba” – mondta az ELTE meteorológusa.

Magyarország és Európa időjárását az Atlanti-óceán és a mediterrán térség ciklonaktivitása, illetve a Szibériai anticiklon is nagyban befolyásolja, az előbbi meleg, csapadékos, az utóbbi hideg, száraz telet tud érvényesíteni. Idén eddig tehát a ciklonok nyertek.

A globális időjárást a La Niña jelenség is meghatározhatja. Ennek elvileg hűtenie kellene és száraz időszakot kéne okoznia, de ahogy arról 2021 végén a Meteorológiai Világszervezet is megemlékezett, a globális felmelegedés az ilyen jelenségeket is torzítja. Szabó szerint is óvatosnak kell lenni azzal, hogy mit kötünk a La Niñához, hiszen idén csapadékos és meleg, míg tavaly száraz meleg volt a tél, és a csendes-óceáni tengerfelszín-hőmérséklethez kötődő jelenség még mindig itt van.

A januári tavaszt túlzással hőhullámnak is nevezhetnénk, persze ehhez nem kötődnek kellemetlen tünetek, és a szakma is csak a nyári, tartósan meleg időszakokat nevezi így, de azért a meteorológia külön figyeli a múltbeli klímaátlagnál tartósan (legalább 6 napig tartó) és jelentősen (legalább 5 Celsius-fokkal) melegebb hullámokat.

Míg a téli hőmérsékletek emelkedése nagy valószínűséggel köthető az ember által okozott éghajlatváltozáshoz, addig a csapadékviszonyok átrendeződésénél már nem ennyire egyértelmű a kapcsolat. A telek csapadékossága mindig is nagy szórást mutatott, az persze elég egyértelmű, hogy a havazások jelentősen csökkentek az elmúlt 10-15 évben. Szabó azt mondta, hogy az elmúlt ötven év adatai azt mutatják, hogy december és január csapadéka alig növekedett, míg a februáré jelentősen, 20 százalékkal nőtt.

„A klímaváltozás miatt a modellek azt jelzik, hogy a téli csapadék inkább növekedni, a nyári csökkenni fog a jövőben.”

Az idei és a tavalyi telet nézve még azon is elgondolkodhatunk, hogy akkor most Magyarországon milyen éghajlat is van. Talán lecsúsztunk már a mediterránba? Szabó Péter azt mondta, hogy még nem tartunk itt, bár egy-egy évre igaz lehet, hogy a száraz, meleg nyárhoz nedves és enyhe tél társul, de ameddig éghajlati átlagban a nyári csapadék több mint a téli, addig nem mondjuk azt, hogy mediterrán az éghajlatunk. A kutató szerint még arra sincs szükség, hogy újradefiniáljuk az évszakjainkat. „Mindig lesz egy napenergiában szegény időszak, azaz tél, és egy napenergiában gazdag időszak, azaz nyár. A hidegebb és a melegebb évszakok között pedig ott lesznek az átmeneti évszakok.”

A langyos télnek akár még örülhetnénk is, ha csak a fűtésszámlánkat vagy komfortérzetünket nézzük, de a felmelegedéshez való alkalmazkodás áldozatokkal is jár. A csapadékeloszlás és a hőmérséklet emelkedése miatt át kell gondolni, hogy milyen növényfajtákat tudunk termeszteni. Sok gyümölcs és gabonaféle is igényli a hideget a nyugalmi időszakban, és e nélkül a virágzásnál és a beporzásnál lehetnek problémák – hívta fel a figyelmet Szabó Péter. Több kártevő is sokat profitálhat a melegből, simán áttelelhetnek atkák és tetvek a fagyok híján, vagy egyes fajok egy vegetációs időszak alatt több életciklusra is képesek lesznek. Az is létező forgatókönyv, hogy a hirtelen jött meleg miatt növekedésnek induló növények vagy hibernációjukat megszakító állatok később egy hideghullám áldozatai lesznek.