Ez most a legfontosabb Volvo: csúcstechnológia hulladékból, élhető hatótávval

A 2010 óta kínai tulajdonban álló Volvo Carsnak közvetlen hozzáférése van egy sor olyan autóipari technológiához, amelyekkel kínai gyártók sora készül betörni az európai autópiacra. Bár szerdán Stockholmban mutatták be a Volvo EX90-et, a márka új csúcsmodelljét, a villanyautóhoz illően dögnehéz, 2,8 tonnás, tisztán elektromos hajtású szabadidő-autó padlója alatt a szintén kínai CATL akkumulátoripari óriáscellái sorakoznak. Ez a cég partnerei közt tudhatja például a BMW-t is, és hamarosan Magyarországon épít gyárat.

Az EX90 áramforrásának kapacitása 111 kWh, ebből 107 kilowattóra használható, és pontosan ezt építik egy másik batárba, a testvérmodellnek tekinthető Polestar 3-ba is, amelyről részletesen olvashattak a Telexen. A szupergyors, 250 kilowattos DC-töltéssel fél óra alatt lehet 10-ről 80 százalékra tölteni az autót, de a rendszert etetni kell, mert a Volvo két villanymotorja, kiviteltől függően, összesen több mint 400-500 lóerős, és maximum 910 newtonméter a legnagyobb forgatónyomaték. A fejlett energiagazdálkodás miatt az egyik motor és a hozzá tartozó hajtás lekapcsol menet közben, ha nincs szükség a teljesítményére.

Nemcsak a legfeljebb 600 kilométer hatótávolságú EX90 mozgatásához használható a méretes akkumulátor, de kempingezéskor a kisebb-nagyobb elektromos eszközök táplálására, elektromoskerékpár-töltésre, sőt háztartási energiatároló rendszer részeként is. Ez utóbbi azok számára hasznos, akik napelemet vagy mini szélerőművet telepítenek otthonukra, és a legnagyobb Volvóban tartalékolnák a fel nem felhasznált energiát, majd ezzel csökkentenék villanyszámlájukat a csúcsidőszakban.

Az EX90 orrát a hagyományos hűtőrács megszüntetésével létrehozott, zárt hűtőmaszk és a Thor-kalapács alakú ledes fényszórók határozzák meg. Részben ennek, illetve a teslásan süllyesztett kilincseknek és még néhány aerodinamikai trükknek köszönhető, hogy a hatalmas dobozautó légellenállási együtthatóját 0,29-re szorították le. A lapos lámpatestben vízszintesen, egymás mögött fekszenek a nappali menetfény és a tompított, illetve távolsági fényszórótest intelligens ledjei. Ez utóbbiak úgy jönnek elő, hogy a nappali menetfényszakasz kettényílik.

Bár sem a szokatlan fényszórómegoldás, sem a vezetéstámogató rendszerek nem perdöntőek egy várhatóan több mint 40 millió forintos prémiumautó kiválasztásakor, a Volvo különösen büszke arra, hogy öt radarból, nyolc kamerából és tizenhat ultrahangos érzékelőből álló rendszere szakít néhány iparági hagyománnyal. Egyebek mellett a szenzorok mennyisége sem tartozik az autógyártók általános gyakorlatához, főként az ára miatt. A legfontosabb, egyben legdrágább összetevőt, a lidart, más néven lézerradart nem a több mint ötméteres Volvo orrába, hanem a tetőbe integrálták, így az akár még éjszaka is 250 méterről érzékeli az úttestre lépő gyalogost.

A szenzorerdőnek fontos szerepe lesz a teljes önvezetést ígérő Ride Pilot funkció működtetésében, amellyel az EX90 vezetője tartósan átadhatja majd az irányítást. A sokak által vágyott, mások szerint viszont megvalósíthatatlan önvezető funkció használatát először Kaliforniában engedélyezik majd azoknak az ügyfeleknek, akik egy over the air, vagyis vezeték nélküli frissítéssel autójuk számítógépére töltik előfizetéses frissítésként. A Volvo azt is elárulta az EX bemutatóján, hogy a robotpilótát közúton tesztelik Svédországban, de adatokat gyűjtenek a véglegesítéséhez Európa más régióiban és az Egyesült Államokban is. Amikor végre valóban megjelenik majd az autókban, akkor a Volvo Cars felelősséget fog vállalni a megbízhatóságáért.

Ezzel kapcsolatban egyelőre a Mercedes hármas szintű vezetéstámogató rendszere tűnik irányadónak. Azt elsőként Németország bizonyos autópálya-szakaszain használhatják a tulajdonosok, de ott is csak sűrű dugóban, alacsony sebesség mellett. Mindkét esetben kritikus elem lehet, hogy a jóváhagyott helyeken vannak-e rendes sávfelfestések, illetve pontos közlekedési táblák, valamint naprakész és adatkapcsolattal elérhető forgalmi és térképadatbázisok.

A beltérben is érezhető némi Tesla-hatás, hiszen középen egy óriási, 14,5 colos álló tabletre csoportosították a legtöbb kezelőszervet, az autóban Google-alapú szoftveres környezet fut, és 5G-hálózaton csatlakozik az internethez. Fizikai gombok alig maradtak, a burkolatok kicsit IKEA-san egyszerűek, és mégis nagyon egyediek, ellenőrzött forrásból származó fa kerül több helyre, és ezek átvilágítása adja az éjjeli hangulatfényt. A felületek gyártásához, illetve a kárpitozáshoz növényi rostokat, illetve fenyőgyantát használtak, továbbá összesen 47 kilogramm újrahasznosított anyagot, egyebek mellett PET-palackok alapanyagát, az üléskárpitok pedig gyapjúból készülnek. Az EX90 karosszériája körülbelül 15 százalékban újrahasznosított acélt, illetve 25 százalékban újrahasznosított alumíniumot tartalmaz, az egész autó 15 százaléka származik másodlagos forrásból.

Szintén az utastér érdekessége, hogy olyan érzékelőrendszerrel látták el, amely figyeli a vezető szemmozgását, és időben jelez, ha lankad a figyelme, esetleg rosszul lesz, sőt, az utastérradar milliméteres elmozdulásokat is képes megkülönböztetni, hogy ezzel óvja meg a bent hagyott gyerekek vagy kisállatok épségét.

A Volvo EX90 szimbolikus jelentősége is nagy, hiszen a gyártó 2030-ra teljesen szakítani készül a belső égésű motorokkal, dízeleket már most sem kínál, néhány éven belül pedig fele-fele arányban szerepelnek majd kínálatában tisztán elektromos hajtású modellek, illetve benzines-elektromos hibrid autók.