A techvilág királyai 3 hónap alatt annyit kerestek, mint a magyar államháztartás éves bevétele

FAANG – a fura betűszó eredetileg tőzsdei szleng volt, nagyjából tíz éve kezdték el így nevezni öt nagy, meghatározó amerikai techcéget. A Facebook, Apple, Amazon, Netflix, és Google már akkor is sok milliárdos, a maguk területén szinte egyeduralkodó cégnek számított, de emellett sok tekintetben úgy viselkedtek, mint a feltörekvő startupok (a részvényárfolyamuk feltétlenül). Ma a rövidítés már nem stimmel, hiszen azóta Meta és Alphabet lett a hivatalos cégnév, a Facebook és Google meg csak szolgáltatások és platformok márkanevei, de az ötösfogat dominánsabb, mint valaha (főleg ha hatodiknak ideszámoljuk a talán kevésbé szexi, de annál fontosabb Microsoftot is). Elég kevesen lehetnek a nyugati világban, akik nem használják egyikőjük egyetlen szolgáltatását sem, és nem fizetnek érte vagy pénzzel, vagy reklámnézegetéssel. Az például szinte biztos, hogy a mindjárt részletezett nagyos sok milliárd dolláros profitjukhoz legalább áttételesen ön is hozzájárult.

Gondoljunk csak bele, milyen óriási hatással vannak ezek a cégek arra, hogy milyen tartalmakat, mennyit és hogyan fogyasztunk az interneten – és rejtetten ugyan, de ez milyen befolyással lehet több milliárd ember gondolkodására, ízlésére, nézeteire. Bizonyos szempontból nem túlzás azt mondani, hogy nagyobb hatalmuk van a világ országainak jelentős részénél – és ahogy mindjárt látni fogjuk, esetenként több pénzük is. A FAANG-csapatban ugyanis közös, hogy tőzsdén jegyzett cégek, és emiatt időnként pénzügyi jelentéseket kell közzétenniük, ami bepillantást enged a működésükbe. Erre éppen most nyílik egy remek alkalom, október utolsó napjaiban ugyanis szinte egyszerre adta ki a hat cég a maga jelentését 2022 harmadik negyedévéről. Ezeket fogjuk most végignézni, az App Economy Insights remek adatvizualizációinak segítségével.

Mielőtt belevágnánk, pár érdekesség:

• A hat cég összesített bevétele a három hónap alatt 327 milliárd dollár volt. Csak összehasonlításképpen: a magyar GDP, azaz a gazdaság összteljesítménye 2021-ben 182 milliárd dollárt tett ki.
• Ebből az irdatlan összegből 61 milliárd dollár maradt a negyedév végén, adózás utáni, tiszta nyereségként a FAANG-csapat zsebében. Ez forintban 25,2 ezer milliárd – szinte pontosan ugyanannyi, mint a magyar államháztartás 2022-re tervezett teljes bevétele a költségvetési törvény szerint.
• Az összes adó, amit a nyereségük után az adóhivatalnak kifizettek, 11,7 milliárd volt, ami a teljes forgalmuknak mindössze a 3,5%-a

Meta (Facebook)

Közel 3 milliárd napi aktív felhasználó, ez több, mint a Föld bolygó lakosságának harmada. Egészen észbontó szám, ahogyan a 4,4 milliárd dolláros tiszta nyereség is egészen mesésnek tűnik. De akkor hogy lehet, hogy az eredmények hatására összeomlott a Meta részvényárfolyama? A megoldás az, hogy a nyereség is csökken, a bevétel is, és ez nem túl jó ómen a befektetők számára. Ha a képre nézünk, jól látszik a cég legnagyobb gyengesége: egy lábon áll, szinte kizárólag hirdetésből van bevétele.

De azt is megmutatja az ábra, hogy merre próbál menekülni a helyzetből a cég, a kutatás-fejlesztésre költött 9 milliárd dollár nagy része ugyanis a virtuálisvalóságos Metaverzum-projektre ment. Ez rettenetesen sok pénz, Magyarország teljes éves kutatás-fejlesztési költésének a négyszerese. Ehhez képest az még mindig nem tiszta, hogy hogyan is fog kinézni, és mire lesz jó a Facebook metaverzuma, csak az, hogy Mark Zuckerberg szerint ez a jövő.

Apple

Az Apple eredményeit annak tükrében érdemes nézni, hogy a negyedével pár héttel az iPhone 14 megjelenése után zárták (és ők ezt negyedik pénzügyi negyedévnek nevezik, de gyakorlatilag ugyanazt az időszakot fedi le, mint a többieknél). Ennek megfelelően a legtöbb bevételt a telefon eladásai hozták, a 42,6 milliárd dolláros bevétel nagyjából a Magyarországon egy év alatt befizetett összes adó összegének felel meg, szja, áfa, tb, jövedéki adó, minden. Egyetlen termékkategóriából, három hónap alatt.

Hogy mennyire próbál elszakadni a cég a hardveres vonaltól, azt jól mutatja, hogy a második legerősebb biznisz a szolgáltatásoké, appok, zenék, filmek, felhő, stb. A Macbookok, iPadek és Apple Watch-ok egyenként nagyjából tízmilliárdot hoztak a konyhára – ehhez összehasonlításképpen tegyük mondjuk azt, hogy a MOL 2021-es teljes éves bevétele volt szűk 20 milliárd.

Amazon

127 milliárd dollárral az egész mezőny legnagyobb bevételét könyvelhette el az Amazon, a profitja ehhez képest elég sovány, 2,9 milliárd. Mivel a biznisz nagy részét az online bolt teszi ki, nem is annyira meglepő az alacsony profitráta, az már inkább, hogy milyen jól futnak az egyéb üzletágak. Az AWS felhőszolgáltatás egymaga hozott 20 milliárdot, a hirdetések tízet.

Vegyük észre a mindössze 100 milliós tételt az adó címszónál, és mindjárt megértjük, miért áll a cég legendás és hírhedt adóoptimalizáló (ízlés szerint: -elkerülő) hírében. Érdekesség még a kiadási oldalon a fulfillment címszó, a maga 20 milliárd dollárjával – ez a logisztikai költségeket takarja, raktározás, csomagolás, szállítás, számlázás, stb. Nehéz ezt bármihez is hasonlítani, de az talán jó illusztráció, hogy a Magyar Posta legutóbbi teljes éves árbevétele ennek írd és mondd, a 2,5%-a volt.

Netflix

A számok jól mutatják, hogy a Netflix igazából kispályás játékos ebben a mezőnyben. A cég azért kapott helyet annak idején a FAANG-csoportban, mert a maga területén egészen domináns helyzetben volt – hát, ez már a múlté, a jelen az, hogy csökken az előfizetők száma, és egyre brutálisabb a konkurencia (többek között épp az Apple meg az Amazon, akikről épp most volt szó). Nem csoda, hogy próbálkoznak fűvel-fával: olcsóbb, de reklámokkal kiegészített előfizetés, a jelszómegosztás üldözése, videojátékok, és még ki tudja mi minden.

Ami az ábrán igazán érdekes, az egyrészt az előfizetők földrajzi eloszlása (kb. egyharmad-egyharmad arányban Észak-Amerika, Európa, és a maradék), illetve hogy a negyedéves amerikai Netflix-bevétel már nagyobb, mint a teljes amerikai mozis jegybevétel ugyanannyi idő alatt. És még csak nem is a mostani, hanem a járvány előtti évekből, amikor még jártak az emberek moziba.

Alphabet (Google)

A Google ábráján a hirdetési bevétel az igazán megdöbbentő: 54,5 milliárd dollár egyetlen negyedév alatt, ez még a Facebookénak is a duplája. Nem csoda, hogy a sajtó évek óta arra panaszkodik, hogy ezek ketten felzabálják előlük a piacot. 80 milliárd dollár volt a két cég reklámbevétele három hónap alatt. A teljes magyar reklámpiac egy év alatt ennek nagyjából az 1%-a, nyomtatott sajtóval, tévével, óriásplakátokkal, és persze a Google/Facebook hazai részesedésével együtt.

Nagyon érdekes, hogy a hirdetéseken belül is a keresőben megjelenő reklámok mozgatják meg messze a legtöbb pénzt, az ötszörösét a Youtube-reklámoknak, vagy az automata hirdetéskiszolgáló AdSense-birodalomnak. Azt gondolná az ember, hogy ez a hirdetési forma már erősen kifelé megy a divatból, de úgy látszik, nagyon nem.

Microsoft

Itt megint van egy kis kavar, mert ők már 2023 első pénzügyi negyedéveként hivatkoznak erre az időszakra, de nyugi, valójában ez ugyanaz a három hónap, mint a többieknél.

A Microsoft valamikor a Windows és az Office-t jelentette – hát ehhez képest most az Azure, azaz a felhőszolgáltatás a legnagyobb bevételi forrás a cégnél. Ami még meghökkentő, az a 35%-os nettó profitráta, vagyis minden 1 dollárnyi bevételből a végén 35 cent tiszta nyereségként marad a cégnél. Ez még az Apple-nél is magasabb arány, pedig ők igazán hírhedtek a szemérmetlen árréseikről.