Újabb gyanús étrend-kiegészítő mögött tűnt fel a betiltott „tüdővitamin” forgalmazója

• A Nébih július 1-jén jelentette be, hogy félrevezető hirdetési gyakorlat miatt kivonják a forgalomból a korábban „a tüdő vitaminja” szlogennel reklámozott Air7 vitaminkészítményt. A versenyhivatal a Telexnek azt írta, szintén vizsgálatot indítottak, és ideiglenesen megtiltották a termék reklámozását.
• Időközben megjelent a piacon egy Herbapirin nevű étrend-kiegészítő, amely mögött szintén az Air7 forgalmazója áll, és az eleinte „gyógynövényalapú fájdalomcsillapítóként” reklámozott készítmény kapcsán nagyon hasonló problémák merülnek fel: a róla közzétett állítások tudományosan nem megalapozottak, jogilag pedig erősen kifogásolhatók.
• Érdeklődésünkre mindkét illetékes hatóság jelezte, hogy a levelünk alapján vizsgálatot indít, és az étrend-kiegészítők forgalmazóit összefogó egyesület is felvette a kapcsolatot a céggel, amely a megkeresésünk után módosította is a készítményről közzétett állításait.
• Az Air7 és a Herbapirin hátterében is feltűnik egy bizonyos Koltai Viktor. Neki papíron se a korábbi, se a jelenlegi forgalmazóhoz nincs köze, de a nyomai itt-ott fellelhetők mindkét terméknél, és úgy tudjuk, korábban ő tárgyalt az üzleti partnerekkel az Air7-ről. Az akkori cég azóta felszámolás alá került, a partnerek pedig hiába várnak a pénzükre. Koltai közben vadriasztók feltalálásával is foglalatoskodik.

„Új sikert értek el a kutatók: gyógynövény alapú fájdalomcsillapítót fejlesztettek” – hirdette egy június 8-i cikke címében a közmédia hírszolgáltatásának zászlóshajója, a Hirado.hu. A Herbapirin Rapid híre végigfutott a fél magyar médián: először a fenti cikk nyomán számolt be róla néhány más lap, majd néhány nappal később követte őket a Világgazdaságtól az Origón át a Magyar Nemzetig több más oldal is. Mindegyik cikk lényegében szóról szóra megegyezik, azaz az érintett lapok valószínűleg a forgalmazó közleményét hozták le változtatás nélkül (a Telex egyébként nem kapott ilyen közleményt).

A cikkek több figyelemre méltó állítást is tettek az „első gyógynövény alapú fájdalomcsillapítónak” nevezett készítményről, néhány további példa:

• „évtizedeken át tartó kutatás eredménye”, „hazai gyógyszerészek és gyógynövény szakértők évtizedeken át dolgoztak rajta”;
• „forradalmasítja a fájdalomcsillapítást azok számára, akik kerülnék a szintetikus gyógyszerek szedését”;
• „A gyógynövény titka abban rejlik, hogy nagyon hasonlít az egyik legnépszerűbb fájdalomcsillapítóhoz, az aszpirinhez, ugyanis ahhoz hasonlóan a szalicil egyik természetes forrása. A fehér fűz ugyan lassabban fejti ki hatását, mint az aszpirin, de hatása tovább tart és kevesebb a – vagy egyáltalán nincs – mellékhatása. A fehér fűzfakéreg hatásosan enyhíti a fejfájást, lelki feszültséget és a heveny izomfájdalmat, de más idült fájdalmak kezelésére is alkalmas, például hátfájás, nyakfájás”;
• „a gondosan összeválogatott természetes hatóanyagok (például rozmaring, a kurkuma, vagy a fűzfakéreg) egymást segítve hathatnak a fájdalomra, és a fájdalmat keltő gyulladásos folyamatokra, legyen az idegi, vagy ízületi eredetű”;
• „Talán meglepő, hogy egy gyógynövény alapú gyógyszer is tud ugyanolyan hatásos lenni, mint a klasszikus fájdalomcsillapító. Sőt, a szedése sokkal kedvezőbb a szervezet számára, és nincsennek mellékhatások sem.”

A honlapja szerint a Herbapirin Rapid a szalicin (fűzfakéreg-kivonat) mellett rozmaring-, kurkuma- és fenyőkéreg-kivonatot tartalmaz. Az előírt adagja napi egy tabletta, a húsztablettás doboz ajánlott fogyasztói ára 2890 forint. Bár a saját webáruházuk a cikkünk írásakor épp átmeneti készlethiányt jelzett, számos más webshopban készleten volt, 2800-3000 forint közötti dobozáron lehetett belőle rendelni.

Ha a fentieket olvasva az az érzése támad, hogy mindez szinte már túl jól hangzik, sajnos azt kell mondanunk, hogy jók a megérzései: egyrészt tudományosan nem megalapozottak ezek az állítások, másrészt még ha azok lennének, jogilag akkor is problémás egy étrend-kiegészítőt ilyen állításokkal hirdetni.

Tudományosan megalapozatlan

Nézzük előbb magát a készítményt, illetve hogy hogyan viszonyulnak a hatásosságára vonatkozó állítások a tudomány jelenlegi állásához. Kezdjük a legfontosabb összetevőként hirdetett fűzfakéreg-kivonattal!

„A fűzfakéregnek van fájdalomcsillapító hatása, csakhogy jóval nagyobb dózist kellene hozzá használni, mint ami ebben a termékben van” – mondta a Telexnek Csupor Dezső gyógyszerész, gyógynövénykutató, a Pirulakalauz nevű szakmai blog alapító szerzője.

A napi adagnak szánt egy tablettában 200 milligramm fűzfakéreg-kivonat van, ebből a hatóanyag, a szalicin, 30 milligramm. „A 30 milligramm szalicint hasonlítsuk az aszpirinben található acetilszalicilsavhoz, ami egy rokon vegyület, annak a dózisa 500 milligramm. A szalicin dózisának ennél nagyobbnak kéne lennie, mert ez egy nagyobb molekula, ezért ha azonos hatáserősséget akarunk kifejteni, akkor tömegre jóval többre van szükség, körülbelül 800 milligrammra. De egyébként a hatás akkor sem lenne ugyanaz, mert az acetilszalicilsav gyorsabban fejti ki a hatását – mondta Csupor.

– A fűzfakéreg egy lassabban ható anyag, és körülbelül egy nagyságrenddel kisebb dózist tettek bele, mint amennyi szükséges lenne ahhoz, hogy egyáltalán kifejtse a hatását.”

A lassabb hatásmechanizmusa fényében egyébként különösen érdekes, hogy a készítmény nevébe belekerült a rapid szó.

De nézzük sorban a további összetevőket!

Rozmaring

A fenti cikkekben idézett közlemény szerint: „a »Rosmarini aetheroleum«, vagyis a rozmaring illóolaj, amelynek kivonata jótékony hatással lehet az izom- és ízületi fájdalmak kezelésében”.

Csupor Dezső szerint azonban a rozmaringnak belsőleg, azaz tablettában szedve egyáltalán nincs fájdalomcsillapító hatása: „Feltételezésem szerint azért rakhatták bele, mert a rozmaringot külsőleg, bőrre kenve szokták használni ízületi fájdalomcsillapításra. De ha megesszük a rozmaringkivonatot, annak nincs ilyen hatása. Antioxidáns, az biztos, de fájdalmat nem csillapít” – mondta, hozzátéve, hogy logikailag is furcsa, hogy illóolajat emlegetnek egy tablettánál.

Kurkuma

A közlemény szerint: „A »Curcumae longae extractum«, a kurkuma kivonata, mely csökkentheti a gyulladásos mediátorok képződését, ezáltal pozitívan hathat a gyulladás folyamatára, annak elmúlását felgyorsíthatja.”

A gyógynövénykutató szerint: „A kurkumának tényleg van gyulladáscsökkentő hatása, de a hatóanyagából, a kurkuminból 100 milligrammos nagyságrendet kellene bevenni ahhoz, hogy valamilyen észlelhető hatás legyen. Ehhez képest a termékben ebből is jóval kevesebb, 50 milligramm van.”

Fenyőkéreg

A közlemény szerint: „A »Pycnogenol«, vagyis a fenyőkéreg kivonata. A pycnogenol hatóanyaga jótékony hatással lehet az osteoarthritis okozta ízületi fájdalmakra, illetve csökkentheti a nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek szükségességét.”

Csupor szerint: „A piknogenolról tényleg vannak olyan adatok, hogy additív, kiegészítő hatóanyag lehet, de önmagában nem alkalmas arra, hogy fájdalmat csökkentsen.

Összességében ez a kombináció a tudományos adatok tükrében nem valószínű, hogy hatásos. Az összetevők külön-külön alul vannak adagolva, és a kombináció nem elég komplex, hogy összességében is hatásos legyen”

– állapította meg a gyógynövénykutató.

Na és mi a helyzet azzal az állítással, hogy a Herbapirin nemcsak ugyanolyan hatásos, mint egy gyógyszer, de a szedése még kedvezőbb is, mert nincsenek mellékhatásai? „Ez nem igaz, szerintem erre semmilyen bizonyíték nincs. A konkrét készítményről szerintem nincs adatuk, hogy van-e mellékhatása, vagy nincs, mert ahhoz, hogy ezt megmondják, ezt vizsgálni kellett volna. Attól, hogy ezek növényi anyagok, még lehetnek mellékhatásaik, az összetevőknek külön-külön, illetve együtt is. Más kérdés, hogy ebben az aluladagolt formában nem valószínű, hogy komolyabb problémát okoznának, de ez ebben a formában csúsztatás, azt a tévhitet erősíti, hogy vannak a rossz gyógyszerek, meg vannak a jó gyógynövények – ami nem igaz” – mondta Csupor Dezső.

Arról az állításról is kérdeztük, amely szerint a Herbapirinen hazai gyógyszerészek és gyógynövényszakértők évtizedeken át dolgoztak. „Több éven át voltam a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztályának vezetője, és nem hallottam olyan gyógynövénykutatóról, aki ebben a témában, ennek a cégnek kutatott volna, jóllehet Magyarországon majdnem mindenkit ismerek, aki ilyen témában ténykedik. Nem tudom azt mondani, hogy ez biztosan nem igaz, de én nem hallottam ilyenről, pedig ha lenne ilyen, valószínűleg tudnék róla” – mondta.

A helyzet azonban az, hogy még ha minden fenti állítás teljesen megállná is a helyét szakmailag, a Herbapirinről akkor sem lehetne ilyen állításokat tenni. Egyszerűen azért, mert egy étrend-kiegészítőről van szó, amelyre világos szabály vonatkozik: nem tulajdonítható neki gyógyító hatás.

A hatóságok már vizsgálják

Az étrend-kiegészítők piacának sajátos szabályozása van. Korábban az ilyen termékeket is engedélyeztetni kellett, de Magyarország EU-csatlakozása óta, a vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban, erre már itthon sincs szükség: a forgalmazóknak csak bejelentési kötelezettségük van az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek (OGYÉI). Ezt a bejelentést legkésőbb a készítmény piacra bocsátásának napján kell megtenni.

Az OGYÉI első körben csak a bejelentés formai követelményeit ellenőrzi, majd nyilvántartásba veszi a terméket, de ahogy a honlapján elérhető lista letöltésénél figyelmeztet is, „az erről kiadott határozat nem minősül gyártási vagy forgalomba hozatali engedélynek, nem jelenti a termékre vonatkozó előírásoknak való megfelelést”. (A nyilvántartásba vétel után a gyógyszerhatóság indít egy kockázatértékelést is.)

Ezek a termékek tehát a polcokra kerülésük előtt nem esnek át érdemi vizsgálaton, csak nyilvántartásba veszik őket. De nemcsak a forgalomba hozataluk, hanem a reklámozásuk is könnyebb, hiszen a gyógyszerekre érvényes szigorú reklámszabályok nem vonatkoznak rájuk. Cserébe nem is állítható róluk, hogy gyógyító hatással bírnak. Az étrend-kiegészítőkről szóló 37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet 6. § (2) bekezdése kiköti:

„Az étrend-kiegészítő jelölése, megjelenítése és reklámozása során tilos a terméknek betegséget megelőző vagy gyógyító hatást tulajdonítani, illetve ilyen tulajdonságra utalni.”

A cikk elején idézett és további hasonló állításokkal kapcsolatban joggal merülhet fel, hogy kimeríthetik a rendelet által tiltott tevékenységet. Meg is kérdeztük az összes illetékest: az OGYÉI mellett kerestük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih), a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) és a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (Mékisz) Etikai Bizottságát is, hogy mi az álláspontjuk Herbapirin forgalmazójának gyakorlatáról, illetve indult-e vizsgálat a termékkel kapcsolatban, vagy terveznek-e ilyet.

Az OGYÉI szűkszavú választ küldött, amelyből kiderül, hogy a frissen nyilvántartásba vett készítményt még vizsgálják: „A Herbapirin nevű termékkel kapcsolatos kockázatértékelés intézetünknél folyamatban van. Ennek eredményétől függően – amennyiben szükséges – tesszük meg intézkedéseinket.”

A másik két hatóság azonban egyaránt azt válaszolta, hogy a levelünk nyomán vizsgálódni kezd. „A Herbapirin megnevezésű étrend-kiegészítő termékkel kapcsolatban megadott információk alapján a megkeresést közérdekű bejelentésnek tekintjük, és soron kívüli hatósági ellenőrzést végzünk el, amelynek eredményéről a későbbiekben tájékoztatást küldünk” – írta a Nébih, és a GVH is hasonlóan reagált:

„A Herbapirin nevű gyógynövénykészítmény reklámozásával kapcsolatban még nem érkezett panasz a Gazdasági Versenyhivatalhoz. A jelzését ugyanakkor panaszként kezeljük, és megtesszük a szükséges lépéseket.”

Az étrend-kiegészítők gyártóit és forgalmazóit tömörítő Mékisz részletes állásfoglalást küldött megkeresésünkre. Mint írták, működésük középpontjában áll a fellépés „a jogszerűtlen kommunikációval, gyógyhatásra való utalással kínált termékek forgalmazóival szemben”, a tagjaik esetében ez egyszerű feladat is, mert a tagság feltétele az etikai kódexük betartása. Az egyesületen kívüli cégeknél nehezebb a dolguk, mert ehhez nincsenek jogi eszközeik. Ennek ellenére az elmúlt években több ilyen esetben „sikerült a jogszerűtlen kommunikációt folytató cégeknél érdemi változást elérni”, ezért a Mékisz jelzéseire a hatóságok is figyelemmel vannak, ami segíti a hatékony fellépést. Idén májusban az Önszabályozó Reklám Testülettel (ÖRT) is együttműködést kötöttek, amitől gyorsabb és hangsúlyosabb fellépést várnak a problémás esetekben.

„A Herbapirin készítmény kommunikációjával kapcsolatban az Etikai Bizottság – tagvállalati kezdeményezésre – vizsgálatot indított. Az eljárás folyamatban van, így ennek részleteiről még nem tudunk beszámolni, de a párbeszéd elindult, az együttműködésre hajlandóság mutatkozik a Herbaprin forgalmazója részéről, és a kedvező jelek már jól láthatók a termék honlapján, ahonnan már eltűntek fájdalomcsillapításra és egyéb kezelésre utaló, kirívóan jogsértő üzenetek – írták. – Sem a MÉKISZ, sem a piacfelügyeleti hatóságok nem tudják az internetről eltüntetni azokat a korábbi híreket, melyekre levelében utalt, és melyek egy adott terméket tudományos felfedezésként mutatnak be, de a jövőbeni ilyen irányú kommunikáció természetesen megelőzhető a fentebb leírt fellépés eredményeként.”

Utólag átíratták a cikkeket

A készítmény weboldala cikkünk írásakor már kényesen figyel arra, hogy ne állítson olyasmit, ami tudományos vagy jogi szempontból kifogásolható. Nem azt írják például, hogy az első gyógynövényalapú fájdalomcsillapító, hanem azt, hogy „az első gyógynövény alapú Herbapirin Rapid”, amibe aztán tényleg nem nagyon lehet belekötni, még ha értelme nincs is sok. Ahogy arra a Mékisz is utalt, korábban a honlapon is egy az egyben leírták, hogy a készítmény fájdalomcsillapító. Ezt az internetes archívumok sem őrizték meg, az oldal böngészőben megnézhető forrása azonban a kódban még most is őrzi a nyomát (a kép kattintásra megnyílik nagyobban):

Hasonlóképpen, a kódban ottmaradtak a népszerűsítő cikkekből ismerős, problematikus megállapítások a többi összetevőről is, de ezek az oldal meglátogatásakor már szintén nem láthatók.

Érdekes a Mékisz válaszának az a megjegyzése is, amely szerint csak a jövőbeni félrevezetés ellen tudnak fellépni, a megjelent cikkek ellen utólag már nem tudnak mit tenni. Maga a Herbapirin forgalmazója ugyanis pontosan ezt tette, a jelek szerint helyreigazítások kérésével. Ezt onnan tudjuk, hogy természetesen magát a céget is megkérdeztük a honlapon megadott emailcímen, hogy a jogszabályok tükrében mi az álláspontjuk az állításaik megítélésével kapcsolatban, illetve milyen tudományos eredmények alapján tették ezeket az állításokat. Utóbbira (és több más kérdésünkre) nem reagáltak, a jogi aggályokra viszont igen: „Köszönjük a megkeresést. A termékkel kapcsolatban a felügyeleti szervekkel egyeztetések vannak folyamatban. Ennek megfelelően, ha a felügyeleti szervek olyan javaslattal élnek, melyek szerint bármilyen módosítás szükséges a termékkel, vagy valamely állítással kapcsolatban, akkor annak természetesen eleget fogunk tenni haladéktalanul.” Majd hat nappal később megint jelentkeztek:

„Tájékoztatjuk, hogy észrevételüknek megfelelően önrevíziót tartottunk. Jogi segítséggel javítottuk a sajtóközleményeket. A sajtóorgánumok folyamatosan fogják cserélni a tartalmat”

– írták, és linkeltek is két, már átírt cikket.

Némileg szokatlan gyakorlat, hogy egy cég a saját közleményét szó szerint lehozó cikket hetekkel később átírat újságírókkal, de tanulságos megnézni az előtte-utána verziót. Az egyik, már módosított írás a Hirado.hu általunk is idézett cikke: csak olyan állítások maradtak benne, amelyeket igazolni lehet – azaz nem sok minden.

Az eredeti változat címe még úgy szólt, „Új sikert értek el a kutatók: gyógynövény alapú fájdalomcsillapítót fejlesztettek”, míg az átírt verzióban ez már úgy szól, hogy „Új sikert értek el a kutatók: Gyógynövényekkel is küzdhetünk a gyulladás ellen”. A szövegben fájdalomcsillapító helyett már étrend-kiegészítő, hatóanyag helyett összetevő olvasható, és a készítmény már nem „természetes gyulladáscsökkentő és fájdalmat enyhítő hatással rendelkezik”, hanem „megerősíti a szervezetet”. Annyira vigyáztak jogilag, hogy újságcikkeknél meglehetősen szokatlan és kevéssé értelmezhető kitételekkel is teletűzdelték, például: „A gondosan összeválogatott természetes hatóanyagok (például rozmaring, a kurkuma, vagy a fűzfakéreg) egymást segítve hathatnak az oxidatív stressz ellen (claim: 2125, 4007), és a fájdalmat keltő gyulladásos folyamatokra (claim: 2030, 4007, legyen az idegi, izom, vagy ízületi eredetű (claim: 2598, 4014).”

Az egész cikk rövidebb is lett, a négy összetevőből az egyikről, a fenyőkéreg-kivonatról, amelyről eredetileg azt állították, hogy „csökkentheti a nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek szükségességét”, például már egyáltalán nem is tesz említést. Jellemző az alábbi részlet, a bal oldalon az eredeti szövegrész olvasható arról, milyen ilyen hatásos a fűzfakéreg, a jobb oldalon pedig az az egyetlen mondat, amely túlélte a revíziót:

Egyébként az utólagos változtatások tényének nincs nyoma a módosított írásokban. Cikkünk írásakor egy keresés alapján még számos helyen elérhetők voltak az eredeti állítások, például az Origón, a Magyar Nemzetben vagy a Világgazdaságban is.

Egy ismerős minta: az Air7 betiltása

Ha ismerősnek tűnik ez az egész történet az étrend-kiegészítőről, amelyről közleményeket átvevő újságcikkekben sugallják, hogy gyógyhatásuk van, nem csal az emlékezete: december elején írtunk az Air7 nevű vitaminkészítményről, amelynek a forgalmazója pontosan ugyanezt a gyakorlatot folytatta. Azt az ügyet nemcsak a hasonlóságok miatt érdemes kicsit részletesebben felidézni, hanem azért is, mert mint látni fogjuk, a két termék között közvetlen kapcsolat is van.

Akkoriban több lap is megírta, hogy a kiskunhalasi járványkórházban a covidos betegek kezelések része egy magyar „tüdővitamin”. A sztorival több probléma is volt: a kiskunhalasi járványkórház akkor már hónapok óta zárva volt, de amikor épp működött, akkor sem adtak a betegeknek az Air7-ből. Amelyről egyébként semmi nem igazolta a mai napig, hogy különösebb hatása lenne a tüdőre. A forgalmazó ráadásul nemcsak általában a tüdő erősítéséről tett megkérdőjelezhető megalapozottságú állításokat, de konkrétan arra utalgatott, hogy a vitaminkészítmény hatásos lehet a Covid–19 kezelésében.

Bár azóta láthatóan lejjebb tekerték a marketinget – például „a tüdő vitaminja” szlogent arra cserélték, hogy „minden lélegzet számít” – az Air7-et a cikkünk megjelenése után is többé-kevésbé zavartalanul forgalmazták, Magyarország mellett egyébként Szlovákiában és Csehországban is. Egészen múlt hét péntekig: akkor a Nébih bejelentette, hogy a félrevezető forgalmazói gyakorlat miatt a készítményt kivonják a forgalomból, a forgalmazót pedig milliós nagyságrendű bírság fizetésére kötelezi. „A termékek esetleges újbóli forgalmazása csak a fogyasztóknak szánt információk kijavítását követően lehetséges” – írta döntésében a Nébih.

Mint megtudtuk, a betiltásról a döntés ugyan csak most született meg, az Air7-tel kapcsolatos problémák már jóval korábban szemet szúrtak a hatóságoknak. Az OGYÉI már tavaly áprilisban, a nyilvántartásba vétele utáni kockázatértékelés során talált problémákat: egy gyógyszertáraknak küldött levél szerint, amely most a Telexhez is eljutott, a gyógyszerhatóság a termék jelölését érintő jogsértéseket állapított meg, ilyen volt „többek között a termék egészségre vonatkozó állításként értelmezhető megnevezése” és a „jelölésen feltüntetett egyéb jogsértő állítások”, például az „egészséges tüdőért” kitétel. Az OGYÉI levele szerint Budapest Főváros Kormányhivatala emiatt eljárást is indított az akkori forgalmazó Siren7 Kft. ellen, és 2021. május 4-én – azaz fél évvel az Air7-tel kapcsolatos, még akkor is fennálló problémákat bemutató cikkünk előtt – határozatban kötelezte a jogszabályok betartására. Ennek ellenére azonban a levélben maga az OGYÉI is azt írta, hogy az Air7 továbbra is forgalomban maradt, holott a „forgalmazása kifogásolható” volt. (A Siren7 Kft. azóta felszámolás alatt áll, de erre még visszatérünk.)

Mostani cikkünk írásakor az Air7 még nem került fel a forgalomba hozataltól eltiltott termékek OGYÉI-listájára, amely továbbra is az április végi állapotot tükrözi, és egy internetes keresés alapján a készítmény még mindig kapható számos webshopban, ahogy a forgalmazó saját weboldalán is.

Közben a GVH is vizsgálja az Air7-et: a versenyhivatal az érdeklődésünkre azt írta, tavaly augusztus 4-én indítottak eljárást a termékcsalád ellen a „fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt”. Ez az eljárás még folyamatban van, ezért nem kommentálták, de annyit elárultak, hogy „a fogyasztói károk megelőzése érdekében” idén márciusban, a vizsgálat lezárásáig ideiglenesen megtiltották az Air7 népszerűsítését. (Ez ellen a forgalmazó keresettel élt a Fővárosi Törvényszéken.)

Az új forgalmazó és a herbapirines kapcsolat

Az OGYÉI nyilvántartásában látható, hogy ki jelentett be egy-egy étrend-kiegészítőt, amiből következtetni lehet a forgalmazóra. Az Air7-et eddig már három különböző cég jegyeztette be:

• először 2020-ban egy bizonyos Catalase;
• aztán 2021-ben a Siren7 Kft. – ez a cég volt tavalyi cikkünk idején a forgalmazó, ellenük indultak az említett hatósági eljárások is;
• aztán 2022-ben a Kalibra Innovatív Kft. – azaz időközben az Air7 mögött új forgalmazó tűnt fel.

Ez az utóbbi fejlemény azért is fontos, mert a Kalibra neve egy másik termék mellett is megtalálható, amivel vissza is kanyarodunk a cikkünk alaptémájához: ugyanez a cég jelentette be a Herbapirin Rapidot is.

Itt sem ők voltak az első bejelentők, már szintén 2022-ben, de még korábban egy bizonyos Sánta János egyéni vállalkozó volt az eredeti bejelentő (aki valószínűleg nem azonos a dohánymilliárdos Sánta Jánossal). Őt követte a Kalibra – és innen kezdődik a kavarodás a Herbapirin forgalmazója körül:

• A múlt héten, amikor elkezdtünk vizsgálódni a Herbapirin körül, az oldalon még nem szerepelt semmilyen utalás a forgalmazóra, csak egy emailcím volt megadva, ami szokatlan, tekintve, hogy addigra a terméket már javában árulták.
• Azóta azonban felkerült az oldalra egy Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) és egy Adatkezelési tájékoztató, és a szolgáltató, illetve az adatkezelő mindkettőben egy bizonyos Herbapirin – csakhogy ilyen nevű cég az Opten cégadatbázisa szerint nem létezik.
• A dokumentumokban található egy adószám is, amely viszont a cégadatbázis szerint Sánta János egyéni vállalkozóhoz tartozik – csakhogy az OGYÉI nyilvántartása szerint már nem ő áll a termék mögött, hanem a későbbi bejelentéseket jegyző Kalibra.
• A Kalibra viszont semmilyen módon nem jelenik meg a Herbapirin honlapján és a vonatkozó dokumentumokban.

Sánta János egyébként a cégadatbázis szerint idén februárban kezdett vállalkozói tevékenységbe, azóta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kétszer folytatott ellene végrehajtási eljárást. A Kalibrát idén márciusban alapították, 50-50 százalékos tulajdonosai Bikfalvi Martin és Bikfalvi Áron Márton, akik ugyanarra a kolozsvári címre vannak bejelentve (erre még visszatérünk).

A cégadatbázis szerint nincs személyi átfedés az Air7 korábbi és jelenlegi forgalmazója, azaz a Siren7 Kft. és a Kalibra Kft. között, mégis több jel arra utal, hogy a két cég története több ponton is találkozik. A fő kapcsolódási pont, hogy

mindkét cég körül feltűnik egy Koltai Viktor nevű vállalkozó, aki egyik cég tulajdonosai vagy vezetői között sem szerepel a céges papírokon, de több, egymástól független forrásból úgy tudjuk, hogy a Siren7 Kft. nevében rendre ő tárgyalt az Air7-tel és a cég más ügyeivel kapcsolatban a partnerekkel.

Koltainak nemcsak ez a két cég nincs a nevén, de túl sok más vállalkozás sem. A cégadatbázis szerint 2010 és 2014 között tulajdonostárs volt egy Hungarian Road Útépítő Kft. nevű cégben, illetve 2014-től egy Life – Automat Kft. nevűben, amely épp kényszertörlés alatt áll. Egyéni vállalkozóként pedig egy bejelentést jegyez az OGYÉI étrend-kiegészítős nyilvántartásában: még 2018-ban a Doktor Lehelet nevű étrend-kiegészítő kapszuláét, de ez 2020-tól már más nevével van bejelentve.

Nyilvános szereplése azonban egyetlen termékhez köthető: néhány éve többször feltűnt a médiában mint egy autóra szerelhető vadriasztó feltalálója. Ez a termék ma is kapható Siren7 néven – azaz a Koltai által feltalált vadriasztónak ugyanaz a neve, mint az Air7 „tüdővitamin” korábbi forgalmazójának. Miközben papíron nemcsak utóbbihoz nincs köze Koltainak, de a vadriasztót forgalmazó Safety Products Kft.-hez sem.

Két 2019-es videó is elérhető a YouTube-on, amelyekben Koltai a „vadgázolás elleni rendszert” promózza. Ezekből kiderül, hogy a feltalálóként bemutatott férfi akkoriban elsősorban közlekedésbiztonságban utazott, saját bevallása szerint a vadriasztót megelőzően egy fékútcsökkentő bevonati rendszert és egy világító burkolati jeles kerékpárutat is feltalált. Érdekesség, hogy bár 2019 óta forgalomban van a Siren7 vadriasztó, 2021 őszén volt egy hullám, amikor a fél magyar média, beleértve újra csak a Hirado.hu-t is megírta, hogy „új magyar találmány” segít megelőzni a vadbaleseteket, Koltai neve még ezekben a tavalyi cikkekben is feltűnik. Étrend-kiegészítőkről a 2019-es videókban még nem beszélt, és úgy tűnik, ebbe az irányba csak később kezdett elkalandozni a közlekedésbiztonságtól.

De nem csak a siren7-es névegyezés köti Koltai Viktort az Air7 vitaminkészítményhez. A Domain.hu doménnyilvántartása szerint az Air7.hu oldal doménhasználója Koltai volt, nemcsak akkor, amikor a Siren7 Kft. forgalmazta a terméket, hanem még akkor is, amikor már a Kalibra – egészen addig, amíg a cégnél az air7-es és a herbapirines ügyfélszolgálati emailcímen is rákérdeztünk erre, illetve Koltai szerepére a két étrend-kiegészítő körül. Az időbeli egybeesés természetesen lehet véletlen is, de az tény, hogy a leveleinket június 28-án küldtük el, az Air7 felől egyáltalán nem érkezett válasz, a herbapirines címről pedig az ezzel kapcsolatos kérdéseket figyelmen kívül hagyták. Másnap módosult az Air7.hu doménhasználója: június 29-től már a Kalibra található a nyilvántartásban:

A Herbapirin.hu-nál egyébként nem látszik a doménhasználó, csak annyi derül ki róla, hogy természetes személy (azaz biztosan nem a Kalibra Kft.), illetve hogy épp akkor (tavaly december 15-én) módosult utoljára a regisztráció, amikor a mostani kört megelőzően az Air7.hu is.

További közös pont a kapcsolati telefonszám: az Air7.hu-n már a Siren7 Kft. idejében is ugyanaz a telefonszám volt megadva, mint most, a Kalibra idején, de szintén ugyanez a telefonszám található a Safety Products Kft. mellett a vadriasztó Siren7 oldalán. Sőt egy negyedik oldalon is: ahogy fentebb írtuk, az Air7 vitaminkészítményt legelőször egy bizonyos Catalase jelentette be az OGYÉI-nál; ilyen névvel ma egy őszülés elleni kapszula van forgalomban, és bár annak más a forgalmazója (egy BioGo.hu Kft. nevű cég), a Catalase ügyfélszolgálata is ugyanezen a számon érhető el. (A Herbapirin oldalán semmilyen telefonszám nincs, csak egy emailcím.) Természetesen erre az egyezésre is elképzelhető más magyarázat, mint a cégek közötti kapcsolat, így felhívtuk a számot, és rákérdeztük a dologra. Először visszahívást ígértek, majd azóta többszöri próbálkozásra sem vették fel a telefont.

A legegyértelműbb kapcsolódási pont azonban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) szabadalmi nyilvántartásában található. Az adatbázis szerint Koltai Viktor nevéhez (és a hozzá tartozó lakcímhez) köthető többek között

• a Siren7 vadriasztó (egy 2019-es védjegy);
• az Air7 vitaminkészítmény (két 2020-as és egy 2021-es védjegy); illetve
• a Herbapirin gyógynövénykészítmény is (erre cikkünk írásáig négy védjegybejelentést tett, az elsőt, még másodmagával, tavaly augusztusban, a legutóbbit pedig néhány hete, június 15-én).

Az Air7-re vonatkozó három védjegyét Koltai idén márciusban átadta egy Green Splid Srl nevű romániai cégnek. Ennek az az érdekessége, hogy ugyanarra a kolozsvári címre van bejegyezve, ahová a magyar Kalibra Innovatív Kft. két tulajdonosa is be van jelentve. És bár az OGYÉI adatbázisa szerint a Kalibra áll a Herbapirin mögött, az erre vonatkozó szabadalmak továbbra is Koltainál vannak.

Van az Air7-re egy harmadik szabadalom is, ott még folyamatban van a bejelentés, tehát nem áll fenn az oltalom. Ehhez papíron nincs köze Koltainak, maga a Kalibra a bejelentő. (Ezzel ez az egyetlen védjegy vagy bejelentés a cég nevén, hiszen a többi air7-es védjegy a romániai cég nevén van.) Ahogy a Koltai által bejegyeztetett air7-es védjegyek is márciusban kerültek a romániai céghez, úgy ennek a negyedik, Kalibra által jegyzett bejelentésnek is március végi a dátuma. Mindkettő egybeesik tehát azzal az ideiglenes tiltással, amelyet a vizsgálat lezárultáig rendelt el a GVH az Air7 népszerűsítésére. (Az új bejelentés az Air7 új, tüdőmentesített szlogenjére, a „minden lélegzet számít” jelmondatra vonatkozik.)

Egyébként Koltainak szintén elbírálásra vár „vauu” néven egy állatoknak szánt étrend-kiegészítőre vonatkozó, idén januári védjegybejelentése. A jelek szerint a vadriasztóbizniszből sem szállt ki, hiszen a legfrissebb védjegybejelentése idén június 20-i, és egy VIONN Go nevű termékre vonatkozik, amely a honlapja szerint „az első okos vadriasztó”. Ez egyébként azt is jelenti, hogy egy héten belül ugyanő egy étrend-kiegészítőre és egy vadriasztóra is tett védjegybejelentést.

Adott tehát két cég, amelyeknek papíron semmi közük egymáshoz, de ugyanolyan, tudományosan és jogilag problémás módon népszerűsítették, illetve népszerűsítik az étrend-kiegészítőiket, és összeköti őket Koltai Viktor, aki a vadriasztós átfedések, a doménnyilvántartás és a szabadalmi nyilvántartás szerint is több szállal kötődik egyik vagy másik vállalathoz, és információink szerint korábban el is járt legalább az egyiknek a nevében.

Az Air7 és a Herbapirin oldalán található emailcímen is rákérdeztünk arra, hogy van-e személyi vagy üzleti kapcsolat a Siren7 Kft. és a Kalibra Innovatív Kft. között; milyen kapcsolatban áll a Kalibra Koltai Viktorral; befolyással volt vagy van-e Koltai az Air7, illetve a Herbapirin forgalmazásával kapcsolatos ügyekre; milyen kapcsolatban áll a Kalibra a Green Spliddel; illetve tervezi-e a forgalmazó átvenni a Herbapirinnel kapcsolatos (még elbírálásra váró) védjegyeket. Az Air7 címéről egyáltalán nem kaptunk választ, a Herbapirin címéről pedig csak a fentebb részletezett, jogilag problémás hirdetői gyakorlatra reagáltak, ezekre a kérdésekre nem.

A Kalibra Kft. egyébként a múlt héten újra nyilvántartásba vetette az Air7-et, az OGYÉI listájából nem világos a különbség, de az Air7 honlapján cikkünk írásakor is csak a két korábbi notifikációs szám van feltüntetve.

Adósságok, feljelentés, felszámolás

A történetben van még egy elvarratlan szál: mi történt az eredetileg az Air7 mögött állt Siren7 Kft.-vel? Az Opten cégadatbázisa szerint a 2020-ban alapított cég felszámolás alatt áll, tavaly november végén kérték a felszámolási eljárás megindítását, amely idén májusban indult meg.

Több olyan cég képviselőivel is beszéltünk, akik a Siren7 Kft.-vel valamilyen üzleti kapcsolatba kerültek, ami akkor szakadt meg, amikor a Siren7 Kft. nem fizetett nekik. Állításuk szerint Koltai is elérhetetlenné vált – miközben az elmúlt hetekben is adott le védjegybejelentéseket.

Az Air7-ről szóló decemberi cikkünk frissítéséből kiderül, hogy bár a vitaminkészítmény akkori forgalmazója egy svájci gyártású antitestgyorsteszt hazai forgalmazójaként is feltüntette magát, ez megtévesztő volt: cikkünk megjelenése után jelentkezett a szóban forgó gyorsteszt valódi hazai forgalmazója (a Lightvision Media Solutions Kft.), amely közölte, hogy „a Siren7 Kft. ezen termék forgalmazásában semmilyen módon nem érintett”, nincs a tesztekre forgalmazási joga. Tőlük rendeltek teszteket, de mivel azokat a mai napig nem fizették ki (közel százmillió forintos nagyságrendről van szó), jogi lépéseket is tettek az ügyben.

Úgy tudjuk, a tartozás azóta sem rendeződött, ahogy más partnerek is várnak a pénzükre, és a nyomozás is folyamatban van (utóbbit a rendőrség adatvédelmi okokból nem erősítette meg nekünk). A felszámolási folyamatban pedig megjelentek nagy értékű kölcsönkövetelések külföldi cégektől, amelyek megelőzik a magyarországi partnerek követeléseit.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal legutóbb március végén frissítette a 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező magánszemélyek listáját, amelyen az akkori állás szerint Koltai Viktor is szerepel.

Az étrend-kiegészítők piaca nemcsak külföldön, de Magyarországon is egyre jövedelmezőbb: a becslések szerint a forgalma meghaladja az évi 50 milliárd forintot. A cégadatbázisból nem derül ki, hogy az Air7 és a Herbapirin ebből mekkora részt hasíthatott ki, mert a jelenlegi forgalmazó Kalibra Kft.-t idén alapították, így nem érhető még el pénzügyi beszámolója; az Air7-et korábban forgalmazó Siren7 Kft.-t pedig 2020 októberében, így csak tavalyi adat van róla, e szerint a nettó árbevétele 0, az adózás előtti eredménye mínusz 8,16 millió forint volt. Ugyanakkor az, hogy az Air7 hirdetései a költséges műfajnak számító tévéreklámokban és óriásplakátokon is feltűntek, illetve a Siren7 Kft. nagymértékű tartozásai nagyobb nagyságrendű pénzmozgásra engednek következtetni.

Cikkünk megjelenése előtt próbáltuk elérni Koltai Viktort is, de a cégadatbázisban elérhető emailcíméről visszapattant a levelünk, a doménnyilvántartásban a neve mellett feltüntetett telefonszámon pedig nem kapcsolható előfizető.