A Twitter vezérigazgatója leírta, miért nehéz a spam elleni küzdelem, mire Elon Musk küldött egy kupac kakit

Elon Musk sokak nagy örömére/óriási bánatára április végén bejelentette, hogy megveszi a Twittert, majd két héttel később a cég negyedéves jelentése miatt behúzta a vészféket, és bejelentette, hogy átmenetileg felfüggeszti a vásárlási folyamatot. A jelentésben az állt, hogy 2022 első negyedévében a Twitter 229 millió felhasználójának kevesebb mint 5 százaléka (nagyjából 11,5 millió) valójában spamet lapátoló bot, azaz automatizált kamuprofil.

Musk már korábban is mondta, hogy azért veszi meg a Twittert, hogy igazi virtuális ötletbörzét csináljon belőle (például visszaengedné Donald Trumpot, akit azért tiltottak le, mert a közösségi oldal szerint erőszakra buzdította híveit, miközben azok épp a Capitoliumot ostromolták), és a botok ellen is fel akart lépni. Szerinte azonban megvan az esélye, hogy több mint 5 százalékról van szó, ezért függesztette fel a vásárlást. Vasárnap egy konferencián azt mondta, hogy logikus választ vár a Twitter vezetőségétől.

Hétfő este aztán a Twitter vezérigazgatója, Parag Agrawal is megszólalt az ügyben. Azaz tweetelt, egy hosszú threadben magyarázta el, hogy a cég hogy látja a botok kérdését:

Írt arról, hogy a botok és a spam rossz, ezért igyekeznek küzdeni ellene. Ez azonban nem könnyű, nincs egy jó megoldás, stratégia, amit ha egyszer kitalálnak, akkor onnantól kezdve örökre minden jó lesz. Ennek az egyik oka az, hogy a leghatékonyabb, legfejlettebb spamkampányok mögött nemcsak emberek vagy csak botok állnak, hanem ezeknek a keveréke:

Állítása szerint napi félmillió, spamet terjesztő felhasználófiókot függesztenek fel, a legtöbbet úgy, hogy még el sem értek más felhasználókat. Hetente több millió fiókot zárolnak, ha azok nem mennek át a teszteken (például captchán, többlépcsős beléptetésen), amik igazolják, hogy valódi emberek állnak mögöttük.

A nehézséget azok a fiókok jelentik, amik olyanok, mintha kamuprofilok lennének, (például KeresztnévVezetéknév123456 névvel) de a viselkedésük ellenére a Twitter által begyűjtött nyilvános és privát adatok szerint igazi felhasználók – valamint azok a botok, amik teljesen élethűnek tűnnek.

Agrawal szerint ezek a személyes adatok fontosak a botok elleni küzdelemben, de pont ezért nehéz lenne kiszervezni egy másik cégnek a spamelő fiókok felmérését, mert adatkezelési szempontból macerás. Azt is hangsúlyozza, hogy ez csak egy felületes leírás, nyilván technikai szempontból bonyolultabb a dolog. Megjegyezte, hogy már egy hete megosztották Muskkal, hogy hogy működik náluk ez a felmérési folyamat, és végül hozzátette, hogy szívesen tárgyal vele tovább. Két blogposztot is megosztott azok számára, akik szívesen elmélyednének a témában.

Szóval Musk azt várta, hogy a Twitter mondjon végre valamit a botokról, valamint egy választ arra, hogy miért nem ellenőrizheti le egy független vállalat a helyzetet. Ezeket most megkapta, úgyhogy reagált is a hosszú magyarázatra. Egy kupac kakival:

Még annyit hozzátett, hogy a kamuprofilok miatt a hirdetők nem kapnak teljes képet arról, hogy miért is fizetnek, valamint azt, hogy ha a Twitter biztos az igazában, akkor engedélyezze, hogy más kutatók is átnézzék az adatokat. Tehát, ahogy a Guardian írja, vasárnap Musk arról beszélt, hogy inkább kevesebbet fizetne, mint a beígért 44 milliárd dollár, és nehezményezte, hogy nem kapott még logikus magyarázatot a spamelő fiókokra. Most kapott egyet, de finom utalásokból arra következtethetünk, hogy nem elégedett Agrawal válaszával.

Bár Musk azt állítja, hogy szerinte benne van a pakliban, hogy egyszerűen kevesebbet fizet, ha úgy látja, hogy a cég nem éri meg az eredeti vételárat, jogászok szerint ez nem teljesen igaz. Ha eláll a vásárlástól, akkor a szerződés szerint ki kell fizetnie 1 milliárd dollárt, de a Twitter akár azt is megteheti – szintén a Musk által aláírt szerződés alapján –, hogy jogi úton kikényszeríti, hogy a multimilliárdos az eredeti áron vegye meg a céget.

„Fogalmam sincs, hogy Elon meg akarja-e venni a Twittert. Először azt hittem, hogy nem gondolja komolyan”

– mondta Drew Pascarella, a Cornell Egyetem egyik vezető pénzügyi oktatója. Azonban az, hogy Musk összeállt bankokkal, és összerakott egy valós tervezetet, arra utalt szerinte, hogy komolyak a szándékai.

„Most időt kért egy olyan problémára hivatkozva, ami egyrészt jól ismert, másrészt nem befolyásolja a céggel kapcsolatos terveit. Ha a figyelemre vágyott, megkapta. De meg akarja venni a Twittert? Akarta azt valaha?”

Szakértők szerint Musk lehet, hogy most próbál megágyazni annak, hogy nemsokára kihátrál az egész Twitter-üzletből.

Musk vs. Éhezés

Nem ez az első eset, hogy Musk először tweetel, utána fizet. Tavaly novemberben azt írta, hogy ha az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) elárulja neki, hogy 6 milliárd dollárral hogyan lehet megoldani az éhezést, kifizeti – persze csak akkor, ha mindenki számára hozzáférhető és átlátható a magyarázat.

Ezzel arra válaszolt, hogy a WFP vezetője, David Beasley azt mondta, hogy a világ leggazdagabb emberei számukra minimális adományokkal megszüntethetnék az éhezést. Kiemelte Muskot, mert szerinte a multimilliárdos vagyonának 2 százaléka rengeteget segítene. Ezt a CNN azzal a címmel hozta le, hogy „Elon Musk vagyonának 2 százaléka segíthet az éhezés megszűntetésében, mondta az ENSZ élelmiszerhiánnyal foglalkozó szervezetének igazgatója”, amit lehet úgy érteni, hogy Beasley szerint ez a 2 százalék, azaz 6 milliárd dollár varázsütésre terülj, terülj asztalkámat varázsol minden éhező elé.

A cikk legelején kiderül, hogy nem ezt mondta (és ezt egy Musknak írt választweetben is hangsúlyozta), bár lehet, hogy a milliárdos csak a címig jutott. Valójában azt mondta, hogy a 6 milliárd dollár

„meggátolná a geopolitikai instabilitást, tömeges elvándorlást, valamint megmentene 42 millió embert, akik az éhezés peremén állnak.”

Néhány nappal később az igazgató megosztotta a Twitteren az ENSZ tervét arra, hogyan használnák fel a 6,6 milliárd dollárt a felvázolt probléma megoldására. A terv itt elérhető. Erre Musk már nem reagált, úgy tűnt, hogy miután megkapta a kért, konkrét választ, már nem volt olyan érdekes számára az ügy. Év elején azonban kiderült, hogy ez nem feltétlenül volt így.

2021 novemberének végén Musk eladományozott 5 millió Tesla-részvényt, ami akkor nagyjából 5,7 milliárd dollárt ért. Ez volt az év egyik legnagyobb adománya. Az azonban nem derült ki, hogy hova is ment a pénz. Annyit lehetett tudni, hogy egy vagyonkezelő is részt vett a folyamatban, de hogy ki kapta a pénzt, nem tudni. Az is előfordulhat, hogy az ENSZ-nek szánta az adományt, hiszen három héttel korábban ajánlott fel bizonyos feltételek teljesülése esetén 6 milliárd dollárt. A WFP februárban azt válaszolta a Fortune-nek, hogy még nem érkezett meg hozzájuk az 5,7 milliárd dollár, és Musk sem szólt nekik, hogy számíthatnak rá.

A Time szerint esélyes, hogy a pénz valójában még nem ment sehova, megakadt Musk alapítványában, hogy onnan később továbbadományozza – korábban is csinált hasonlót. Az USA-ban van egy olyan adományozási forma, hogy az ember egy különleges vagyonkezelőnek ad pénzt vagy mondjuk részvényeket, amiknek a tranzakciók után tovább nőhet az értékük, viszont az már adómentes. Az ember így elméletileg többet adhat később, mint amennyit eredetileg megengedhetett volna magának, de már korábban megkapja az adókedvezményt.

Musk tavaly év végén azt írta, hogy 2021-ben 11 milliárd dollárt kell adóznia, de egy ekkora adomány sokat csökkenthetett ezen az összegen – még ha egy alapítványnál is pihen. A CNBC pár héttel korábban 15 milliárdra becsülte a Muskot sújtó adót, szerintük inkább erről szólt a nagy részvényosztás.