A kardokkal felszerelt, rejtélyes nindzsabombát vethették be az al-Kaida vezére ellen
2022. augusztus 2. – 14:09
Joe Biden amerikai elnök magyar idő szerint kedd hajnalban jelentette be, hogy vasárnap egy dróntámadással likvidálták Ajmán az-Zavahirit, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet vezetőjét Afganisztánban.
Sajtóértesülések szerint a támadásban használt fegyver ugyanaz a titokzatos rakéta, az R9X lehetett, amelyet már tavaly augusztusban is bevetettek Afganisztánban, az amerikai és NATO-kivonulás utolsó napjaiban, a kabuli repülőtér mellett történt terrortámadás utáni válaszcsapás során.
Hivatalosan nem létezik, de többször feltűnt már
Az amerikai hadsereg hivatalosan soha nem ismerte el az R9X létezését, mégis már 2017 óta időről időre előkerül, hogy ilyennel hajthattak végre támadásokat. A rakétát a sajtóban előszeretettel csak nindzsabombának nevezik. Védelmi szakértők egybehangzó véleménye alapján valamikor a 2010-es évek első felében fejlesztették ki az akkori elnök Barack Obama kérésére, ő ugyanis – érthető módon – szerette volna minimálisra csökkenteni a dróntámadásokban a célpont mellett életüket vesztő civilek számát – írtuk a fegyver működését és a bevetése történetét bemutató tavalyi cikkünkben.
Feltételezések szerint kívülről nézve az R9X semmiben nem különbözik a többi, egyenként több mint 44 millió forintba kerülő Hellfire-rakétától, amelyből továbbfejlesztették. Ezeket a 45-49 kilós, 1,6 méter hosszú, 18 centis átmérőjű, lézeres önirányítású, precíziós rakétákat kifejezetten a kiemelt célpontok elleni támadásokra tartogatja az amerikai hadsereg. Belül viszont a nyolckilónyi robbanószer helyett hat darab borotvaéles, kardszerű penge található. Ezek közvetlenül a becsapódás előtt nyílnak ki, a rakéta tehát nem robbanással, hanem egy sokkal lokalizáltabb, így nagyobb precíziót igénylő támadással végez a célponttal – illetve maga a 45 kilogrammnyi fém becsapódásának ereje is lehet már pusztító, ezért szokták feltehetően autóban ülő célpontok ellen gyakran bevetni.
Tisztségviselők elmondása alapján csak korlátozott esetekben vetik be az R9X-et, amikor részletes információ áll rendelkezésre a célpont tartózkodási helyéről, ugyanakkor fennáll a veszélye, hogy a közelben civilek tartózkodhatnak. Emberi jogi aktivisták viszont tartózkodnak attól, hogy az R9X humánusabb alternatívája lenne a robbanófejjel felszerelt rakétáknak és egyéb fegyveres drónoknak.
A holland központú Bellingcat nemzetközi tényfeltáró újságírói hálózat tavalyi cikke szerint 2017 óta legalább 11 alkalommal vetették be ezt a fajta rakétát az amerikaiak Szíriában, Szomáliában, Jemenben és Afganisztánban, de más források, például a Telegraph egyik 2019-es cikke szerint Líbiában és Irakban is használhatták a fegyvert.
Hasonló megoldásokkal egyébként más országok hadseregei is élnek, a brit légierő a 2003-as iraki háború, a francia légierő pedig a 2011-es líbiai beavatkozás során használt robbanófej nélküli precíziós bombákat, igaz, nem a gyanú szerint kardokkal felszerelt R9X-et.
