Lakásfelújítás: véget kell vetni az össznépi pocsékolásnak

2021. május 10. – 10:47

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A mérleg egyik serpenyőjében az van, hogy a lakásfelújítás komoly kiadás, az ahhoz felvehető otthonfelújítási kölcsön pedig hosszú távú elköteleződést jelent. A másikban viszont azt találjuk, hogy a felújítás befektetésnek sem utolsó: kényelmesebb, korszerűbb, sőt akár takarékosabb lehet az adott ingatlan. Ráadásul a mostani szinthez képest növekszik az ingatlan értéke, tehát egy későbbi eladásnál ez jól jön majd.

Kattintson ide kalkulátorunkhoz, és ellenőrizze, jogosult-e a 3 milliós állami támogatásra!

A magyarországi lakásállomány jelentős része szintet léphet a következő időszakban, miután idén januártól elindult az állami otthonfelújítási program, amelynek keretében a korszerűsítésre fordított összeg (anyagköltség és vállalkozói díj 50-50 százalékos arányban) felét – legfeljebb 3 millió forintot – a gyermeket váró vagy nevelő háztartások visszaigényelhetik az államtól, ráadásul kedvezményes, kamattámogatott otthonfelújítási kölcsönből is finanszírozhatják a munkálatokat.

Arról már a cikksorozatunkkorábbi részében írtuk, hogy a magyarok jelentős része szerint ráférne a felújítás az otthonukra, a korszerűsítésnek eddig részben anyagi korlátai voltak, most viszont a támogatásnak köszönhetően alacsonyabb terhekkel megoldható a dolog.

A hivatalos KSH-adatok szerint Magyarországon jelenleg közel 4,5 millió lakás van, ezeknek a minősége a javulhat. Ha a program keretében egy háztartás a meglévő energetikai rendszereket, elsősorban a fűtést korszerűsíti, akkor alacsonyabb lehet a lakás fogyasztása, ez pedig a rezsiszámlában köszönhet vissza. Ráadásul a szóban forgó lakások kevésbé szennyezik majd a környezetet.

100-ból 40

Ezen a téren beszédesek az adatok: a Magyar Energiahatékonysági Intézet szerint az Európai Unióban, ezen belül Magyarországon a teljes energiafelhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás több mint 40 százalékát az épületek adják, így részben a lakóingatlanok számlájára írható. Az is tény, hogy a magyarországi épületállomány elavult, ráadásul az elmúlt időszakban az úgynevezett mélyfelújítások – a komplex, szakmai tervekkel alátámasztott energetikai modernizációk – aránya tartósan egy százalék alatt volt.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) felújításokról szóló terjedelmes – idén publikált – tanulmánya is felhívja a figyelmet arra, ha már felújításba kezd valaki, akkor az energetikai korszerűsítést érdemes megfontolni. A tanulmány szerint Magyarországon vannak olyan állami támogatások, amelyek ösztönözhetik az energiahatékonysági beruházások megvalósítását, például a családi otthonteremtési kedvezmény vagy a már említett otthonfelújítási program.

Érdemes elkerülni a lock in hatást, azaz a „bebetonozást”

„Ezekben azonban nem jelenik meg feltételként és horizontális szempontként az energiahatékonysági követelmény, ami az elérhető megtakarítások szempontjából elszalasztott lehetőség. Egyfelől azért, mert ezen támogatások esetében az energiahatékonysági eredmények nyomon követése, adminisztrálása nem biztosított, így az uniós célértékek teljesítésnél nem elszámolhatók. Másrészt azért, mert a megvalósuló beruházások, még ha energetikaiak is, energiahatékonysági cél/fókusz és energetikai tervezés nélkül valósulnak meg, így jellemzően nem járnak jelentős megtakarítással. Az így elvégzett korszerűsítésnél és a lock-in-hatás miatt a megtakarítási lehetőség hosszú évekre kiaknázatlan marad” – mutat rá a MEHI-tanulmány.

A szóban forgó „lock-in hatás” – az éghajlatváltozással foglalkozó Másfélfok.hu szakportál szerint – a következőt jelenti: bebetonozza magát egy háztartás egy kevésbé energiahatékony technikai megoldásba azzal, hogy a rövid távú szempontok alapján nem a lehető legjobb megoldást választja a nagyobb szabású korszerűsítésnél, amelyre leghamarabb csak sokára – akár évtizedek múlva – kerülhet újra sor. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy akik belevágnak most a több szempontból macerás felújításba, azoknak érdemes egy kalap alatt mindent elintézni.

Ráadásul a mostani szabályok szerint az otthonfelújítási program adta kedvezmény és a támogatott otthonfelújítási kölcsön nem tart örökké. A jelenlegi szabályok szerint az otthonfelújítási támogatás 2022 végéig igényelhető, a felújítás befejezését és a számlák kifizetését követő 60 napon belül.

1000 milliárdos tétel

A Másfélfok.hu cikke szerint 2016-2020 között országos szinten 2500-3000 milliárd forintot költött Magyarország energetikai felújításokra, de ennek csak fele eredményezett érdemi energiamegtakarítást, azaz csak ebben az időszakban 1000 milliárd forintos nagyságrendű volt az így kidobott pénz. Nagyon leegyszerűsítve ez fejenként 100 ezer forintos pocsékolást jelent.

Tehát az idézett szakértők szerint mindenképp érdemes megfontolni – ha már az érintettek belekezdenek a felújításba – , annak része legyen a meglévő energetikai rendszer, elsősorban a fűtés rekonstrukciója. Bár utóbbi költséges beruházás, de az otthonfelújítási program és az ahhoz kötődő kedvezményes otthonfelújítás kölcsön kombinációjával a megtérülési idő nagyban lerövidül. Ahogy a cikksorozatunk korábbi részéből kiderült, az 5 millió forintos – 3,2 százalékos teljes hiteldíjmutatóval (THM-mel) 10 éves futamidőre felvett otthonfelújítási kölcsön törlesztőrészlete kezdetben közel alig több mint 48 ezer (48 280) forint lesz, ha pedig az állami támogatás 12 hónap múlva beérkezik, onnantól a havi részlet kevesebb mint a felére, 22 ezer forint alá csökken.

Annál is inkább igazak az előbbiek, mert a felújított lakások értéke növekszik – ezt pedig egy később eladásnál a vevők magasabb vételár megfizetésével honorálhatják.

Az Erste kalkulátorában megnézheti, Ön megfelel-e a feltételeknek!

A cikk megjelenését az Erste Bank támogatta.