Borzasztó állapotban vannak a magyar lakások, sokan ráugorhatnak az állami támogatásra

Másolás

Vágólapra másolva

A magyar lakásállomány durván felével elégedetlenek a lakók, azaz elkelne egy korszerűsítés. Különösen a középkorú lakások nagy része problémás és a társasházak jelentős része sem megfelelő. Az idén elinduló, kedvezményes kölcsönfelvételi lehetőséggel kombinálható – legalább egy gyermeket nevelő vagy váró háztartások részére igényelhető – otthonfelújítási állami támogatás javíthat az eddigi helyzeten.

Ha érdekli, hogy Ön jogosult-e a támogatásra, kattintson ide a kalkulátorhoz!

Kedvező lehetőséget kapnak a gyermeket nevelő családok a lakásuk felújítására, idén januártól ugyanis elindult az állami lakáskorszerűsítési program, amelynek lényege, hogy az állam állja a felújítási kiadások felét, de legfeljebb 3 millió forintot. Azok is beszállhatnak, akiknek nincs egyben milliós tartalékuk a tervezett munkákra, ugyanis kedvezményes kamatozású hitelből is finanszírozható a felújítás.

Tízből hat

Az elérhető adatok alapján rá is fér a felújítás sok magyar lakásra, családi házra. Rendszeres, hivatalos és pontos statisztikát nem találtunk arról, hogy évente hány lakás újul meg Magyarországon. Irányadó lehet a GKI Gazdaságkutató Zrt. adata, amely szerint 2019-ben 150 ezer lakásfelújításra került sor, de nehezíti a becslést, hogy sok korszerűsítés a feketegazdaságban kapott helyet, azaz számla nélkül zajlott a felújítás. Ugyanakkor azért jó kiindulópontot ad a Központi Statisztikai Hivatal még 2015-ben publikált „Miben élünk” című átfogó elemzése, amely bár több mint 5 évvel ezelőtt készült, de kiderülnek belőle a nagyságrendek és a problémák.

Az ominózus KSH-felmérés beszédes adatokat mutatott be, részben azt, hogy évtizedes távlatban még romlott is a helyzet. Már 2003-ban is készült egy átfogó felmérés a magyarországi lakásviszonyokról, amelyben a megkérdezettek több mint fele – konkrétan 56 százaléka – tartotta megfelelőnek a saját lakóingatlanát. Arányuk azonban 2015-re 40 százalékra csökkent. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy tízből majdnem több mint hat lakást problémásnak tartott a saját tulajdonosa. Szerintük egy vagy több felújítási, karbantartási feladat elvégzésével lehetne megfelelő állapotra hozni az adott ingatlant. Kézenfekvő, hogy a lakások „életkora” jelentősen befolyásolta a lakástulajdonosok véleményét.

Fotó: Shutterstock
Fotó: Shutterstock

„Az 1960-as évek előtt épült lakások háromnegyedében van valamilyen minőségi probléma” – írta a KSH. A fiatalabb lakóingatlanoknál azért jobb volt a helyzet. A 2005 és 2015 között megépült, új lakások 13 százaléka, vagyis a szóban forgó lakóingatlanok hatoda is a problémások táborába tartozott. A terjedelmes KSH-elemzés választ adott arra is, hogy elsősorban a rendelkezésre álló fedezet-/pénzhiány miatt maradtak el a lakók által szükségesnek tartott korszerűsítések. 2015-ben a felújítás korlátja a megkérdezettek 84 százalékánál ez volt.

Hasonló eredményekre jutott egy, 2020 őszén publikált, a Magyar Nemzeti Bank közreműködésével készült felmérés. A kutatásban a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE), a Társasházi Háztartás (THT), az eHáz és a Magyar Nemzeti Bank vett részt és összesen több mint 70 ezer lakást felvonultató 1070 társasházról adott részletes képet. A végeredmény szerint a társasházak 36 százaléka jelentős, 12 százalékuk pedig kisebb mértékű felújításra szorul. A korszerűsítések végrehajtásának akadálya itt is elsősorban a pénz és az állami támogatás hiánya volt.

Energiapocsékolók tábora

A lakásfelújítások szükségességét támasztják alá az energiatanúsítványok Lechner Tudásközpontnál nyilvántartott adatai is, ezeket az energetikai tanúsítványokat minden adásvételnél kötelező elkészíteni. Az energiatanúsítványokról szóló jogszabály szerint az legjobb osztályzat az AA++, ebbe a körbe tartoznak a „minimális energiaigényű” lakások. A másik véglet a JJ kategória, ebbe a körbe pedig az energiafogyasztás szempontjából a kiemelkedően rossz lakásokat sorolják. Az FF osztályzat jelenti az átlagos lakást.

A hivatalos statisztika szerint a 2019-ben elkészült energiabizonyítványok alapján a gazdát cserélt lakó- és szállásjellegű ingatlanok, vagyis többségében lakások, családi házak és nyaralók 52,3 százaléka volt átlagos (FF) vagy annál rosszabb „helyzetben”. 2020-ban arányuk 50 százalék alá csökkent, de még így is azt mutatja, hogy energetikai szempontból sok lakásra ráfér a korszerűsítés.

Azt is figyelembe kell venni, hogy a 2014-ben elindult lakáspiaci élénkülés, ezen belül az albérletpiaci pörgés miatt azért számos lakásban történt kisebb-nagyobb korszerűsítés. Különösen igaz volt ez a befektetési céllal vásárolt, turistáknak rövid távra kiadott ingatlanokra, más néven lakáshotelekre. Az Airbnb-láz idején ugyanis a vendégek a jobb állapotú lakásokat választották, így a rosszabb állapotú lakásokra kisebb volt az igény vagy alacsonyabb áron lehetett kiadni azokat.

Százezres nagyságrend

A fentiek alapján tehát látható, hogy a lakásállomány minőségének javítására szükség van és a korszerűsítési programnak jó esélyei vannak. Ezt bizonyítja az is, hogy a felújítási hajlandóság érzékelhetően növekedett az elmúlt egy-két évben. Pláne azóta, hogy az új és a használt lakások ára is az egekbe szökött, így sokan letettek arról, hogy mozduljanak, inkább a jelenlegi otthonuk korszerűsítése mellett döntöttek. A GKI és a Masterplast tavaly, 2020. augusztusban publikált felmérése már azt vetítette előre, hogy a következő egy évben a magyar háztartások csaknem 13 százaléka tervez nagyobb összeget költeni a lakására.

Ha e tervek megvalósulnak, akkor egy éven belül közel 500 ezer körüli lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat. A legerőteljesebb felújítási szándék a családi házak lakói körében van jelen, itt minden hatodik háznál terveznek ilyet. Ezzel szemben a legkisebb korszerűsítési kedv a panellakásokban élők körében tapasztalható – alig 8 százalékuk hajlandó erre. A téglaépítésű társasházakban lakók tervei valahol e kettő között helyezkednek el a GKI összegzése szerint. Az állami felújítási programban a támogatás összege számottevő, hiszen az önerő és a támogatás együttes összege hatmillió forint lehet, ebből egy társasházi lakásban illetve egy családi házban is érdemi felújításokat lehet végeztetni. A GKI mindezek alapján arra számít, hogy 2021-ben és 2022-ben akár 120-150 ezer család is igénybe veheti ezt a támogatást.

Fotó: Shutterstock
Fotó: Shutterstock

A szereplők felkészültek

A program egyébként várhatóan fehéríti is a „lakásfelújítási szektort”, a cikk elején szó volt arról, hogy sok felújítás „láthatatlan” maradt, a mostani, támogatott rendszerben viszont minden munkáról és a felhasznált anyagköltségről számlát kell bemutatni.
A bankok, így az Erste Bank is, felkészült a várható boomra. Az ERSTE Banknál már elérhető a felújításhoz igényelhető, kedvezményes – állami kamattámogatású – kölcsön.

Hogyan érinti a pénztárcánkat?

Az Erste Bank hasznos kalkulátort készített az érintetteknek, amely választ ad arra, hogy a cikkben említett állami támogatás, illetve a támogatott kölcsön segítségével hogyan is nézhet ki a felújítási matek egy-egy háztartás esetében.

Az Erste Banknál igényelhető Otthonfelújítási kamattámogatott kölcsön maximális összege 6 millió forint, de nem haladhatja meg a hitel fedezetéül szolgáló ingatlan, értékbecslő által megállapított forgalmi értékének 80 százalékát, illetve a hitelbiztosítéki értékének 100 százalékát. A futamidő pedig legfeljebb 10 év lehet. Ami lényeges, hogy a hitelfelvevők által fizetendő kamat is maximálva van, 3 százalékban. A hitel valódi kamata ennél magasabb, de a 3 százalék és a tényleges kamat közötti részt az állam „fizeti” kamattámogatás formájában, amennyiben a támogatási cél megvalósul. Az Erste Banknál a 10 év futamidőre igényelt, 5 millió forint kölcsönösszeg esetén a THM 3,2 százalék.

Cikksorozatunk következő részeiben részletesen szó lesz a felújítási kölcsönről, a programban való részvétel feltételeiről is.

A cikk megjelenését az Erste Bank támogatta.