Áll a bál Harry Styles és Florence Pugh új filmje körül

2022. szeptember 02. – 13:44

Áll a bál Harry Styles és Florence Pugh új filmje körül
Florence Pugh a Nincs baj, drágám című filmben – Forrás: Intercom

Másolás

Vágólapra másolva

Pár nappal ezelőtt elindult a Don’t Worry Darling (magyar címével: Nincs baj, drágám) című film sajtókampánya, mielőtt bemutatnák a velencei filmfesztiválon, és mielőtt mozikba kerülne a világ több pontján, így Magyarországon is. A rendező Olivia Wilde, akit sokáig leginkább színésznek lehetett ismerni, míg a Booksmart című tinivígjátékával pályát nem váltott, és rendező lett belőle.

Wilde nem a saját forgatókönyvéből dolgozott, de a Don’t Worry Darling azon ritka filmek egyike, amik nem képregényből, sorozatból, videójátékból készültek, illetve nem folytatások. Direkt nem használtam az „eredeti” szót, az előzetesek alapján a film olyasminek tűnik, mintha a Stepfordi feleségeket kutyulták volna össze a Westworlddel vagy a Truman Show-val: egy csapat luxusban élő háziasszony boldogságban tengeti a hedonista életét, miközben a férjek valami titokzatos dolgon melóznak egy közeli bázison. Az egyik feleség (őt alakítja Florence Pugh) megelégeli az életet, amit a férje (Harry Styles) nyújt neki, és fellázad minden ellen, ezzel pedig nagy valószínűséggel egy szörnyű titkot tud meg.

A Don’t Worry Darling egész évben az egyik legérdekesebb amerikai mainstream filmnek tűnt – egy ponton állítólag 18 különböző filmstúdió viaskodott érte, hogy megkaparintsa magának –, de a reklámkampány kezdete óta, pár nap leforgása alatt teljesen megfordult szinte minden fontos szereplőnek a megítélése, aki részt vett benne: Harry Styles színészi teljesítménye és az LMBTQ-ikonográfiája nagyító alá került, Florence Pugh nem volt hajlandó különösebben promotálni a filmet, aminek a főszereplője, Olivia Wilde szavait pedig azonnal megcáfolta a semmiből felbukkanó Shia Labeouf, aki annak ellenére, hogy éppen súlyos párkapcsolati erőszakkal vádolják, még így is győztesen tudott kikerülni egy nagyobb súrlódásból.

Mindeközben a Don’t Worry Darling az éppen hullámvölgyben lévő Warner-stúdió egyik nagy bemutatója lenne idén. A körülötte lévő mizéria nem azért érdekes igazán, mert híres emberekről, köztük a világ egyik legnagyobb popsztárjáról van szó. Hanem azért, mert rávilágít arra, hogy még a legjobban összerakott, bombabiztosnak tűnő promókampányt is fel tudja robbantani egy cáfolat.

Olivia Wilde a Booksmart című kedves vígjátékával lett rendező, de idén nem az alkotói munkájával került be a hírekbe. 2022 tavaszán a CinemaCon nevű nemzetközi expón prezentálta a Don’t Worry Darling előzetesét és történetét a mozis forgalmazókból álló közönségnek, amikor egy ismeretlen egy borítékot csúsztatott a színpadra. Wilde nem értette, hogy mi lehetett az, kinyitotta a borítékot, rájött, hogy miről van szó, majd folytatta az előadását. Később derült ki, hogy bírósági papírok voltak – Wilde kilenc évig volt együtt Jason Sudeikis színészel (Ted Lasso), akivel két közös gyereket neveltek, a papírok pedig az ő láthatósági eljárásuk részei voltak. A színésznő/rendező felháborodását fejezte ki a sajtónak az eset után, amiért a személyes ügye elvonta a figyelmet a filmről és a filmen dolgozó rengeteg ember munkájáról, Sudeikis pedig bocsánatot kért, ő csak felbérelte a végzést célba juttató céget, nem egyezett volna bele abba, hogy volt társa ilyen formában kapja meg a papírokat. A CinemaCon bejelentette, hogy szigorítani fogják a beléptetési protokollt, miután a futár ilyen könnyen a színpad közelébe tudott jutni.

Eddigre már bőven tudta mindenki, hogy Wilde egy ideje a filmje főszereplőjével, a Jacket alakító Harry Stylesszal jár. Nem Styles volt az első választás Jackre, Wilde eredetileg Shia Labeoufot akarta volna, de mint ahogy a PR-kampány során elmondta a rendező, Labeoufot nemes egyszerűséggel kirúgta. A film 2020 és 2021 között forgott, akkor még nem lehetett tudni, hogy mekkora botrány előtt áll Labeouf – 2021 februárjában exe, az FKA Twigs művésznevű énekesnő kiállt a nyilvánosság elé azzal, hogy a párkapcsolatuk során a színész terrorizálta és bántalmazta őt. Wilde később azt nyilatkozta a színészről, hogy ugyan rajongója a munkájának, de „nem segítette elő azt az étoszt, amit ő megkövetel a produkcióiban.” A rendező arról is beszélt, hogy ő hisz abban, hogy egy biztonságos, bizalmas környezet az, aminek a segítségével az emberek leginkább képesek a legjobbat kihozni magukból, és az ő felelőssége volt, hogy megteremtse ezt, és megvédje a színészeket.

Ekkoriban történt meg, hogy kijött az első részlet a filmből, ami nem előzetes vagy kedvcsináló volt, hanem egy fél percnél is rövidebb, kiabálós beszélgetés Styles és Pugh főszereplésével. A stílusos és hangulatos trélerek után kifejezetten hervasztó volt ezt a jelenetet nézni, nemcsak Styles megkérdőjelezhető amerikai akcentusa, hanem a látványos túljátszása miatt is. A filmbeli kontextust nem ismerjük, és még az is lehet, hogy mindez szándékos. De a jelenet hirtelen helyére pattintotta, hogy Stylesnak miért csak nagyon kevés szövege volt a Dunkirkben, és miért csak egy rövid vendégszereplésre bukkant fel az Örökkévalók stáblistája után, a Marvel-univerzum egy új szuperhőseként.

Az ominózus jelenet:

A gyakran a hisztéria szélén táncoló vagy belső viharokkal megküzdő nőket alakító Pugh sértetlenül távozik a jelenetből, de a Don’t Worry Darling sajtókampányában, hogy is mondjam, hűvös távolságtartással vett részt. Wilde akárhányszor beszél a filmről, mindig a szexre helyezte a hangsúlyt: egy nagy Variety-interjút azzal kezd, hogy ebben a filmben egyszer sem élveznek el férfiak, bezzeg a nők. Még tavasszal arról beszélt, hogy abban a jelenetben, amikor a főszereplőt kielégíti a Harry Styles alakította férje, azt akarta érzékeltetni, hogy milyen az az úgynevezett „női éhség”, amit ki kell elégíteni. Pugh nem sokkal később egy másik interjúban reagált a rendezője lelkesedésére:

„Amikor az egész csak a szexjeleneteidről szól, vagy arról, hogy azt nézed, ahogy a világ egyik legismertebb embere elégít ki, akkor mi nem ezért csináljuk. Nem ezért vagyunk az iparban”

– mondta Pugh a Harper’s Bazaarnak.

Az általában Instagramon nagyon lelkes, rengeteg sztorit megosztó és hosszú szövegeket író Pugh nem promózta különösebben a filmet a saját közösségi oldalain. Magáról a filmről is csak tavaly, illetve most augusztusban posztolt. Amikor a színésznő megköszönte a stábtagoknak a munkát egy interjúban, a Covid-felelősöket kiemelte, a rendezőt viszont kihagyta a felsorolásból. Korábban egyre vadabb pletykák is szárnyra keltek: hogy Pugh-t kifejezetten zavarta Wilde és Styles viszonya a forgatáson, hogy néha az operatőrnek kellett a filmet rendeznie Wilde helyett, és hogy Pugh fizetése negyedannyi volt, mint amennyit Styles kapott. Ez utóbbit Wilde később cáfolta.

Apropó szex. A Don’t Worry Darling nem Styles egyetlen filmje, ami idén érkezik, az énekes lesz a főszereplője a My Policeman című drámának is, amiben egy olyan férfit játszik az ötvenes évek Nagy-Britanniájában, akinek egy nővel és egy férfival is van viszonya. Styles ezt a filmjét is promózza, a Rolling Stone nagyinterjújában pedig már arról beszélt, hogy szerinte a filmekben a meleg szex javarészt abból szokott állni, hogy két férfi gyömöszöli egymást, és nincsen benne semmi gyengédség, ők pedig a rendezővel meg akarták mutatni, hogy ez nagyon is gyengéd, érzékeny, szeretetteljes dolog.

Styles valószínűleg csak a saját máját akarta hizlalni ezzel, hogy milyen érzékeny, fontos filmben fog szerepelni, de a megszólalása nem a legjobban sült el: amellett, hogy több olyan filmet is lehet mondani a közelmúltból, amire ez egyszerűen nem igaz (példa: Isten országa), újra felmerült megint az a kritika, amivel az énekest korábban már többször illették. A queerbaiting (nagyjából: csali a queereknek) arra vonatkozik, amikor valaki az LMBTQ-közösség szimbólumrendszerét használja arra, hogy ezt a közösséget magához csalogassa, és azzal hitegesse, hogy mellettük áll, sőt, ő is tagja ennek a közösségnek, anélkül, hogy ezt nyilvánosan hangoztatná. Styles a klipjeiben, reklámfotóin, videóklipjeiben előszeretettel használ olyan queerkódolt elemeket, amiket olyan emberekkel szokás azonosítani, akik nem kifejezetten heteroszexuálisak: női ruhák, smink, farzsebben hordott kendő, szivárványos zászló.

A megszólalásaiban viszont gyakran a magánélete szentségével példálózik, és rébuszokban beszél a saját vonzalmairól és párkapcsolatairól. A meleg filmes tudatlansága miatt több véleménycikk is megjelent, amiben szembesítik a lehetséges képmutatásával. A New York Times publicistája szerint ha az énekes a queer közösség szimbólumaival szeretne táncolni, akkor jobban tenné, ha azoknak a politikai töltetére is odafigyelne. Az Indiewire cikkében pedig arról írnak, hogy Styles valószínűleg nem sok meleg tartalmú filmet láthatott, hiszen még az olyan, széles körben befogadott filmekben is, mint a Szólíts a neveden, a kamera szégyenlősen eltávolodik a szextől, és egy nyitott ablakot mutat. Persze egy előbújás minden esetben az egyén döntése, de ahogy a New York Timesban írják, a „szeressen mindenki mindenkit” nem elég erős üzenet egy olyan világban, aminek egy bizonyos részében egyre jobban szigorítják az LMBTQ-közösség nyilvános reprezentációját. Egy olyan bizonyos részében, ahol nem olyan rég koncertezett, és mi is írtunk róla.

Talán Harry Styles óvatos botlásait és a főszereplő nem túl lelkes közreműködését még simán túl tudná élni egy sajtókörút, de az nem, hogy a rendezőt szavahihetetlennek bélyegzik. Pedig pont ez történt nem sokkal azután, hogy Olivia Wilde kijelentette, ki kellett rúgnia Shia Labeoufot a főszerepből, ugyanis meg kellett védenie a szereplőit. Labeouf – állítása szerint 637 nap józanság után – levelet írt a Varietynek, amiben tisztázta: Wilde nem rúgta ki őt, ő volt az, aki felmondott, amikor megtudta, hogy nem lesz elég idő a forgatás előtti próbákra.

Shia Labeouf 2019-ben a Honey Boy című film premierjén – Fotó: Valerie Macon / AFP
Shia Labeouf 2019-ben a Honey Boy című film premierjén – Fotó: Valerie Macon / AFP

A színész látszólag megértő volt, a lapnak írt levelében arról is írt, hogy Wilde csak most kezdi a film sajtózását, Labeouf kirúgása pedig vonzó clickbait, hiszen nemkívánatos személy lett a filmiparban, és valószínűleg marad is élete végéig, de a kirúgása sosem történt meg.

Labeouf pedig hajlandó volt megosztani a sajtóval az üzeneteket, sőt, egy esetben egy videót is, amit Wilde küldött a színésznek. A szöveges üzenetekből nem nagyon lehet arra következtetni, hogy kirúgás történt volna, az egyetlen videóban pedig a rendező abszolút békülékeny hangot üt meg, amiben szinte kéri a színészt, hogy próbálják meg megoldani a dolgot. Wilde pedig nem Labeouföt hibáztatja bármiért, hanem Florence Pugh-t említi (mint „Miss Flo”), hogy szerinte a főszereplő távozása egy „ébresztő” lesz a színésznőnek, és ha mindketten „békét tudnak kötni”, akkor Wilde nem hajlandó felhagyni ezzel az álommal, hogy a férfi marad a filmjében.

Itt a teljes videó:

A filmet napokon belül be fogják mutatni a velencei filmfesztiválon. Ahol viszont Florence Pugh csak nagyon korlátozottan lesz ott, a hivatalos magyarázat szerint azért, mert éppen Budapesten van, ahol a Dűne második részét forgatja (ő lesz a császár lánya, Irulan) – a sajtóértesülések szerint Pugh egy esti forgatásról fog Velencébe érkezni, ahol a vörös szőnyegen és a film utáni sajtótájékoztatón részt fog venni, aztán repül is még aznap vissza.

Mindkét film, a Dűne 2. és a Don’t Worry Darling is a Warner Brothers égisze alatt jelenik meg, ami nem éppen a legjobb időszakát éli most. A Warner anyacége alá tartozó HBO Maxon egyre tűnnek el a tartalmak (a magyar Aranyélet, A besúgó), a szolgáltató kigyomlálja az animációs részlegét, konkrétan a Batgirl című szuperhősfilmet pedig be sem fogják mutatni semmilyen formában, annak ellenére, hogy még Michael Keatont is sikerült megkérni, hogy Batmanként szerepeljen benne. Arról már nem is beszélve, hogy a stúdió egyik legnagyobb zászlóshajója, az önálló Flash-film a főszereplő Ezra Miller ámokfutása miatt folyton veszélyben van – bár állítólag ott már elkezdődött a békítés, a tesztvetítéseken pedig a közönség imádta, amit látott.

A Warner Bros. Discovery részvényeinek értéke az augusztusi szőnyegbombázás után zuhanni kezdett, a stúdió pedig eltolta az idei évre várt Shazam-folytatást jövőre. Ezzel két komolyabb filmet tud csak mozikba engedni: az egyik a Dwayne Johnson főszereplésével készült szuperhősfilm, a Black Adam. A másik pedig a Don’t Worry Darling. Lesz egy harmadik is, az 1990-es Micsoda buli remake-je, de ez nagy valószínűséggel el fogja kerülni a magyar mozikat.

A Don’t Worry Darling viszont nem, szeptember 22. a premierdátum, ha addig nem derül ki még valami, amivel megtorpedózzák a sorsát.

Kövess minket Facebookon is!