Egyelőre luxus a felhőben játszani

2020. december 09. – 22:29

Egyelőre luxus a felhőben játszani
Ha valakit nem zavar, hogy szinte semmit nem lát, akkor akár egy régi LG G5-ösön is Borderlands 3-mazhat – Fotó: Világi Máté / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Hétfőn Magyarországon is elstartolt a Stadia, a Google felhő alapú videójáték-nemkonzolja. A szolgáltatás elméletben kiváltja a hagyományos játékgépeket, mert a Stadiával gyakorlatilag bármilyen androidos eszközön, vagy Chrome böngészővel bíró gépen játszhatunk a legújabb játékok némelyikével. Az se baj, ha az eszköz régi, a hardware egyáltalán nem számít.

Csak a minél erősebb és biztosabb internetkapcsolat, valamint a sok-sok türelem számít.

Na de kinek jó a Stadia? Az új konzolgeneráció hajnalán minek fektetnénk pénzt és energiát egy alapvetően szegényes felhozatalú szolgáltatásba?

A kérdés remek. A helyzet az, hogy akinek sikerült beszereznie az új Xboxot vagy az új PlayStationt, vagy esetleg van egy izmosabb számítógépe, annak a Stadia maximum egy kíváncsi kitekintést ér csak meg. A fizikai konzolok egyelőre stabilabb játékélményt nyújtanak, és ugyan nem tudunk mobilon is játszani, de ez inkább áldás, mint átok.

Azonban ha valaki nem szeretne most sokszázezer forintot elkölteni egy konzolra vagy PC-re, annak érdemes lehet kipróbálnia a Stadiát. Egyelőre két verzió létezik: az ingyenes, amivel 1080p-ben játszhatunk 60 fps-sel, valamint a Stadia Pro, ami nagyjából havi 3000 forint, de cserébe játszhatunk 4K-ban 60 fps-sel, és ingyen megkapunk egy csomó játékot. A Pro felhasználók az első vásárlásukhoz kapnak egy 4000 Ft-os kupont, és gyakran óriási kedvezménnyel vásárolhatnak (a több, mint 30 ezer forintos Borderlands 3 legjobb kiadást a kuponommal 470 forintért vettem meg).

A regisztrációhoz elég egy Gmail fiók. Az ingyenes verzióval minden játékot meg kell venni, nagyjából ugyanazon az áron, mint a többi konzolon. Az előfizetőknek járó ingyenes játékok kicsit úgy működnek, mint az Xbox Game Pass. Néha újak kerülnek bele, néha egy-egy kiesik, de nagy különbség a Game Passhoz képest, hogy ha egy játék lekerül a listáról, akkor azok, akik korábban már megszerezték továbbra is ingyen játszhatnak vele.

A Stadia hardware igénye sem kifejezetten magas: a legjobb játékélményt valószínűleg Chrome-ban élhetjük át, de ha elég az, hogy menőzhetünk a metrón, akkor egy androidos telefonon vagy tablet is elég. Tényleg az internetkapcsolat számít. A laptopomon ki akartam próbálni a Borderlands 3-at, de wifin csak egy kásás, pixeles trutyit kaptam a képernyőmre. Kábeles nettel már más volt a helyzet, úgy legalább olyan jó volt a játék, mint az Xbox One S-emen egy TV-n. Sőt.

Itt jött elő a Stadia ereje. Hamar feltűnt, hogy míg az előző generációs konzolon rengeteg kellett várnom, hogy a Borderlands 3 betöltsön, addig a Stadiával pár perc után már játékban voltam. Nem akkora a különbség, mint a One S és a Series X-között, de mindenképp észrevehető.

Akadást vagy pixelesedést nem tapasztaltam, meglepően jól futott. Kipróbáltam néhány más játékot is, hasonló eredménnyel. Az más kérdés, hogy online játékhoz még jobb internet kell.

Sajnos ez nem minden játékra volt igaz, a Crayta nevű sandbox a vezetékes net ellenére is szemcsés volt, így úgy tűnik, nem mindegy, mit akar játszani az ember.

Mivel a reklámban azt mutogatták, hogy akár mobilon is lehet Destinyzni, én is kipróbáltam. Érdekes módon a wifi nem okozott olyan problémát, mint laptopon, de a töltési idő kicsit hosszabb volt. Eddig is sejtettem, hogy ez a mobilos FPS-ezés csak egy jól filmezhető, látványos reklámfogás, de most már egészen biztos vagyok benne. Miért jó az, hogy 5 centiről, hunyorogva kell céloznom? Ki élvezi ezt? Tableten valószínűleg egy fokkal jobb, azt sajnos nem tudtam tesztelni.

Pár hónapja, mikor a Samsung S20 FE-t teszteltem, kipróbáltam az Xbox alkalmazásban az xCloudot, az Xbox Stadiáját, és meg is találtam a legjobb konzoljátékot, amit még lehet mobilon játszani, az Untitled Goose Game-t. Egy ilyen tét nélküli, nagy precizitást nem igénylő egyszemélyes játék csodálatos telefonon, de ennél komplexebb játékokhoz – most már tudom, hogy – minimum egy tabletre van szükség.

Milyen Google az, amiben nem lehet keresni?

Játszani tehát jó rajta, de nem Stadián megy majd a 2021-es Rainbow Six Invitational bajnokság. Egyértelműen azok a játékosok a célközönség, akik nem akarnak sokat fektetni a hobbijukba. Ezt az is megkönnyíti, hogy bár létezik egy Stadia kontroller, nincs rá szükség. Az eszköz kicsit olyan, mintha a Google összegyúrt volna egy DualShock és egy Xbox One kontrollert: a stickek egymás mellett vannak, de A X Y és B gombok vannak. USB-C-vel tölthető, kényelmes, a játékos felőli végén van egy jack bemenet és egy mikrofon, ami jó a voice chathez és az egy gombnyomásra aktiválódó, gyakorlatilag teljesen felesleges Google Asszisztenshez. Igényes a kialakítása, bár a Series X kontroller után nekem kicsit könnyű volt, és a ravaszok is túl lazák. A géppel wifin keresztül kommunikál, egyszer sem tűnt fel, hogy lenne késés a gombnyomások után.

Fotó: Világi Máté / Telex

A géppel vagy telefonnal pároztatás már közel sem ilyen egyszerű, itt kell leginkább a türelem. A kontrollert, miután bekapcsoltuk a Stadia gombbal úgy csatlakoztathatjuk az eszközeinkhez, hogy azokon rányomunk a gamepad ikonra, és a kontrolleren megnyomjuk a megjelenő négy gombot. Bár a kontroller mindig azt jelezte, hogy a művelet sikeres volt, ezt a gép nem mindig érzékelte, így egy pároztatás akár hosszú percekbe is telhet.

De ezzel most senki ne törődjön, mert itthon még egy darabig nem is lehet kapni a Stadia kontrollerét. Helyette használható bármilyen HID-kompatibilis kontroller, elég azokat USB-vel bedugni a gépbe, vagy Bluetoothal csatlakoztatni a telefonhoz. Természetesen a legtöbb játéknál az egér-billentyű kombináció is tökéletesen működik.

Szóval megvan, hogy mivel játszunk, már csak ki kell találni, mit. A választék nem túl nagy, de több nagy cím már az első nap megjelenik Stadiára (például az egyesek által méltatlanul lehúzott Assassin's Creed: Valhalla, vagy a december 10-én megjelenő Cyberpunk 2077). Nagy előny, hogy ha játszani akarunk, nem kell semmit letölteni, semmit updatelni – egyszerűen gombnyomásra indul a játék.

Ha valaki egy konkrét játékot keres, akkor jobb, ha gépen teszi, mert az alkalmazásban vagy a weboldalon nincs dedikált kereső, a legjobb megoldás a ctrl+f kombináció a Chrome-ban. A világ legnépszerűbb keresőmotorjának üzemeltetőjétől azért jobbat vártam.

A Stadia, ha működik, akkor tök jó, de pont most értünk el az igazi megmérettetéséhez: a Cyberpunk az első új generációs, minden platformra megjelenő játék. Ha a Stadián jól fut, akkor a szolgáltatás egy remek alternatívát jelent a méregdrága (és soha nem kapható) videókártyákkal szemben. Nem csak azok nyerhetnek nagyot a felhő alapú játékkal, akik nem akarnak sokat költeni a videójátékokra: a Mac felhasználók évek óta hallgathatják, hogy az almás gépeken nem lehet semmit játszani, de most új korszak kezdődhet.

Mindemellett még mindig egy hatalmas korlát tornyosodik a felhő elé: nem mindenhol elérhető a megbízható, erős és jó internet. Ez sokak számára – érhető módon – elrettentő lehet, és amíg a helyzet nem változik, akkor a tökéletes felhős játék luxus marad. Bármi okozhat némi zavart az hálózatban, és egy kis minőségromlás is rendkívül látványos. Ennek ellenére hasonló rendszeren dolgozik a Microsoft (xCloud) és az Nvidia is (GeForce Now), úgyhogy lehet, hogy a '20-as évek vége felé végül mégis mind mobilon játsszuk majd az Elder Scrolls VI-ot.

Mit mondott? Gamer? Nem gamer, boomer! – Bakró-Nagy Ferenc Mac-tulaj a Stadiáról

Azt hiszem, én vagyok a Stadia igazi célcsoportja. Miután végigjátszottam a Half-Life 2-t, megvettem életem első Macbookját, és a windowsszal való szakítással sajnos a számítógépes játékokról is le kellett mondanom (2006). Nagy ritkán persze akadtak macen is futó értelmezhető játékok, mint például a CS-Go (2012), vagy a Thief (2014), amik után éreztem, hogy azért mégiscsak kéne venni egy konzolt. De mire végigkérdeztem az ismerősöket, milyet, hányast, hogyan, mennyiért, már alább is hagyott a vágy.

Tavaly hozzám került egy időre egy elég combos PC-s laptop, és mint a gyermek a cukorkaboltban, úgy tömtem magamba a hosszú évek alatt kihagyott játékokat: pár Assassin's Creedet, GTA5-öt, Watch Dogsot, vagyis olyan a 5-10 éves játékokat, amikről a macesként csak álmodoztam.

Nincs egy hete, hogy örökre lemondtam a játékokról: beláttam, hogy konzolt soha nem fogok venni, es windowst sem telepítek. Erre mi történik? Megjelenik a Stadia, és én vidáman lenyomtam egy dél-olasz háborús küldetést 2017-ből (Sniper Elite 4), lopakodtam kicsit a Hitman 2-ben (2018), és nekiálltam a fantasztikus, rajzfilmszerű Borderlands 3-nak (2019). És mindezt gombokért, mert a Stadia 3000 forintját hiába tenném félre minden hónapban, abból nem jönne össze se egy gyorsan avuló pécé, se egy konzol.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!