Négy éve készítik elő a Fejér megyei Bodajkra néző, skywalk-szerű kilátóteraszt, a pályázatot és a látványterveket viszont csak nemrég, már a műszaki tervezés fázisában tette elérhetővé az önkormányzat – írja az Átlátszó.hu. A lap szerint sok lakó innen értesült a település életét felforgató beruházásról. Egy októberi lakossági fórumon kiderült, hogy sokan ellenzik a beruházást.
A tiltakozók legfőbb érve a környezetvédelem az Átlátszó cikke szerint: a Kesellő-domb ugyanis természetközeli, viszonylag háborítatlan terület, ahová nem pusztán kilátót építenének. A terv burkolt utat, kiépített tanösvényt, pihenőhelyeket, játszóteret, parkolókat és kiszolgálóhelyiségeket is magába foglal, amihez ritkítani kellene a növényzetet; de a beruházás növelné az autóforgalmat, és több hulladékot, zajt és emberi jelenlétet hozna a környékre.
A lakók másik baja, hogy a városvezetés szerintük a fejük fölött készítette elő a Kesellő-dombi kilátó tervét. A tiltakozók úgy vélik, hogy a beruházás a település képét is felforgatná. A lapnak megszólaló lakók szerint a polgármester a település közös érdekeire hivatkozik, de valójában egy „lombkorona-sétány 2.0-ra készül” másfél évvel az önkormányzati választások előtt. A tiltakozók szerint a városvezetés érzelmi nyomásgyakorlást alkalmaz ellenük: a fórumon elhangzott, hogy a beruházás elhalasztása vagy megváltoztatása súlyos pénzügyi következményekkel járna a településnek, akár körülbelül százmillió forintos kamatteherrel.
Megkerestük az ügyben a várost 2014 óta vezető Wurczinger Lórántot, akit 2024-ben a Fidesz–KDNP jelöltjeként választották újra polgármesternek. Wurczinger kérdésünkre elismerte, hogy a beruházáshoz nem készült környezetvédelmi hatásvizsgálat, ám szerinte ebben az esetben ilyen kötelezettséget sem jogszabály, sem környezetvédelmi hatóság nem írt elő.
A tervezési engedélyezési eljárás során a munkálatokban tájépítész mérnökök, az örökségvédelmi hatóság szakemberei is részt vettek, és a terveket véleményezte az Országos Tervtanács, mondta a polgármester. Hozzátette: a terület nem minősül természetvédelmi vagy Natura 2000-es területnek. Elismerte, hogy vannak ott védett fajok, de erről a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak is csak tudomása van, nyilvántartása nincs. A védett fajokkal való törődés a beruházás során kiemelt figyelmet kap, és ezt várják a turisztikai céllal oda látogató emberektől is, tette hozzá Wurczinger.
Arra a vádra, hogy titkolták volna a projektet, a polgármester azt közölte, hogy
a helyi közügyek iránt érdeklődő lakosságot folyamatosan tájékoztatták, mert a Kesellőre tervezett beruházásról hozott képviselő-testületi döntések és az előterjesztések a testületi ülés után felkerültek a város honlapjára, és ott a mai napig elérhetőek. A fejlesztés iránt érdeklődő lakók már 2023-ban internetes bejegyzésekben jelezték, hogy támogatják a kilátópont megépítését, de kérték, hogy az ne legyen magas, idézte fel a polgármester.
Wurczinger hozzátette, hogy a lakosság részéről addig semmilyen ellenállást nem tapasztalt, amíg a kivitelezési közbeszerzési eljárás megindításáról szóló döntés a képviselő-testület elé nem került. Ezután jelentek meg a helyi médiumokban olyan lakossági vélemények, amelyek semmilyen formában nem támogattak kilátó építését a Kesellőre, vagy nem ebben a formában képzelik el a megvalósítást.
A polgármester szerint a tervet ellenzők között voltak olyanok, akik meggyőződésből vagy valamilyen személyes érintettség miatt nem értettek egyet a kilátópont megépítésével. Például azért, mert zavarná a megnövekedő forgalom, vagy az, hogy belátnak a kertjébe. Van egy olyan csoport, amelyik nem meggyőződésből, hanem politikai okokból ellenzi a beruházás megvalósítását. A tiltakozás miatt, polgármesteri javaslatra, testületi döntés alapján tartották meg az októberi lakossági fórumot, közölte Wurczinger.
A helyszín térképen:
Arra a kérdésre, hogy az önkormányzat anyagilag mennyire köteleződött el a beruházás mellett, a polgármester azt mondta, hogy a projekt 100 százalékban előfinanszírozott és uniós forrásból valósul meg, kerekítve bruttó 300 millió forintból, ami meg is érkezett a önkormányzathoz. Ha a projekt nem valósul meg, úgy a teljes összeget kamatokkal együtt kell az önkormányzatnak visszafizetnie. Ez plusz 75 millió forintos kiadást jelentene Bodajknak Wurczinger szerint, amit az önkormányzatnak a saját költségvetéséből kellene kigazdálkodnia.
