2024 után idén ismét megkérdezte a Magyar Kerékpárosklub a kerékpározókat arról, hogyan értékelik a Balatoni Bringakör egyes szakaszainak útminőségét és közlekedésbiztonságát. A 2026-os felmérésben több ezer települési értékelés mellett 770 konkrét, térképen megjelölt szöveges észrevétel is érkezett.
A 2026-os eredmények alapján jelentős különbségek vannak az egyes települési szakaszok között. A legrosszabb értékelést Fonyód kapta, mindössze 3,50 ponttal a 10-ből. Ezt követi Zánka 3,58, Balatonakali 3,69, Révfülöp 3,90, Balatonszepezd 3,97 és Badacsonyörs 4,05 ponttal. Szintén 5 pont alatt maradt Balatonberény, Balatonkeresztúr és Keszthely.
A másik oldalon vannak olyan szakaszok is, amelyeket a kerékpározók lényegesen jobbnak ítélnek. Szántód 8,07, Balatonszentgyörgy 7,98, Aszófő 7,86, Balatonfűzfő 7,55 és Balatonföldvár 7,55 pontot kapott.
Ez a különbség önmagában is fontos tanulság a Kerékpárosklub szerint, a Balatoni Bringakör minősége ma sem egységes. Az útvonal egyes részein már kényelmes és biztonságos kerékpározási környezet várja a bringásokat, máshol azonban olyan alapvető problémák maradtak, amelyek a használhatóságot és a biztonságot is rontják.
Zánka, Balatonakali, Balatonszepezd és Révfülöp egymást követő szakaszai is 4 pont körüli vagy az alatti értékelést kaptak. Ez azért fontos, mert itt már nem egyetlen település egyedi problémájáról beszélünk: egy több településen átívelő, összefüggő szakaszon jelentkeznek hasonló minőségi és biztonsági problémák, áll a felmérésben.
Hasonlóan fontos gócpont Fonyód, amely a teljes idei rangsor utolsó helyére került. A 3,50-es átlagpontszám mellett innen érkezett az egyik legtöbb konkrét térképes panasz is. Keszthely szintén figyelmet érdemel: a város szakasza 4,71 pontot kapott, miközben nagyszámú visszajelzés érkezett a csomópontok, a vonalvezetés, a burkolat és a szűk keresztmetszet miatt.
A két felmérés összehasonlítása azt mutatja, hogy van értelme a fejlesztéseknek. A 2024-es felmérésben például Szigliget 4,24-es, Badacsonytomaj 4,84-es, Balatonakali 5,30-as, Révfülöp 4,88-as és Zánka 4,78-as értékelést kapott. 2026-ban ezek közül több szakasz eredménye jelentősen javult. Különösen látványos Szigliget javulása, amely idén 7,24 pontot kapott.
A kérdőív térképes részében a válaszadók 770 szöveges észrevételt helyeztek el konkrét pontokhoz kapcsolva. Ezek között találni kátyús, gyökérfelnyomódásos útszakaszokat, veszélyes kereszteződéseket, túl keskeny kerékpárutakat, rosszul kialakított átvezetéseket és olyan helyeket is, ahol a kerékpárosoknak gyalogosokkal vagy jelentős gépjárműforgalommal kell osztozniuk a felületen.
A visszajelzések egyik legfontosabb tanulsága, hogy nem lehet a Balatoni Bringakör problémáit egyszerűen az aszfalt minőségére redukálni. Sok helyen túl keskeny a kerékpárút ahhoz, hogy két irányban kényelmesen és biztonságosan lehessen közlekedni rajta. Ez különösen problémás egy olyan útvonalon, amelyen családok, lassabban haladó kerékpárosok, országúti bringások, elektromos kerékpárral közlekedők és gyalogosok is megjelennek.
A Magyar Kerékpárosklub célja az, hogy a kerékpározók valós tapasztalatai alapján láthatóvá tegyék, hol és milyen beavatkozásokra van szükség. A kérdőív eredményeit ezért megosztják az érintett településekkel, és arra ösztönzik az önkormányzatokat, hogy a saját kezelésükben lévő szakaszokon tegyenek a minőség javításáért. Ahol pedig a probléma meghaladja egy önkormányzat lehetőségeit, ott azt várják, hogy a települések maguk is kezdeményezzék és segítsék a szükséges állami fejlesztéseket.
A Balatoni Bringakörút Magyarország legnépszerűbb kerékpáros turisztikai útvonala. A tó körüli mintegy 205 kilométeres körön évente rengetegen indulnak útnak: családok, szabadidős bringások, sportolók és egyre több külföldi turista. A Bringakör a balatoni térség egyik fontos közlekedési és turisztikai infrastruktúrája is. A kerékpáros turizmus ráadásul nemcsak a nyári hónapokban jelenthet forgalmat a településeknek: a jó minőségű, biztonságos útvonal az előszezonban és az utószezonban is vonzóvá teheti a térséget.
