Mintha gépen szállnánk fölébe: panorámatúra a Vértes peremén

Mintha gépen szállnánk fölébe: panorámatúra a Vértes peremén
Panoráma a Vértes pereméről – Fotó: Tenczer Gábor / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Jó elhelyezkedése miatt a Vértes elég felkapott célpont lett a kirándulók között az utóbbi időkben. Most megpróbálunk egy olyan útvonalat bejárni, ahol kevesebb szelfihuszárral, de annál több látvánnyal és érdekességgel találkozunk.

Az út nagy része a hegység déli, meredeken leszakadó peremén halad, aminek szellős panorámapontjain tényleg olyan érzés állni, mintha siklóernyőn szállnánk a táj fölébe, de visszafelé bekanyarodunk az erdőbe, egyenesen a Vértes egyik legszebb belső völgyrendszerére néző sziklakilátó irányába. Az épített környezet rajongóit egy szellemjárta erdei kunyhó, egy félig rendbe hozott várrom, és egy teljesen felújított erdészeti múzeum várja az úton.

A túra kiindulópontja Csákberény, a focipálya melletti parkoló. A 0 kilométerkőtől 71 kilométerre eső település egy órán belül elérhető a fővárosból kocsival, a móri busz pedig másfél óra alatt ott van. Most kihagyjuk Csákberény legújabb kori szimbólumát, a földből előtörő metrókocsit, és egyenesen a hegynek fordulunk a Z+ jelű túraúton.

Kis emelkedő a Vértesalján, és máris ott vagyunk 250 méteren, az első kilátópontnál. Kicsit bonyolítja a túraleírást, de ahhoz, hogy a panorámás sziklagyepes hegyperemi részekhez kisétáljunk, kétszer is kisebb kurflit kell tenni, elhagyva a Z+ jelű túrautat a Z▲ túraúton. Tényleg megéri kisétálni a szirtekhez, messzire ellátni a földek, mezők fölött dél felé Székesfehérvár, a Velencei-tó vagy a Bakony felé.

Már itt megcsap a pilótaérzés, ahogy az enyhe szellőben a szirten állva elnézünk a táj fölött, ahol kényelmes hangyákként legelésznek a tehenek. Nem csak mi ábrándozunk a repülésről a sziklák felett, mások tesznek is ezért: az út első részén két siklóernyő-starthelyet is jelez a térkép, bár ernyőt egy szálat se fedezünk fel.

Fotó: Tenczer Gábor / Telex Fotó: Tenczer Gábor / Telex
Fotó: Tenczer Gábor / Telex Fotó: Tenczer Gábor / Telex
Fotó: Tenczer Gábor / Telex

A réttel borított magaslatokat eleve kopaszoknak nevezték el, érdekes módon a 359 méteres Kopasz-domb itt 26 méterrel magasabb a 333 méteres Kopasz-hegynél. Az illatos, gyepes, panorámás részeket enyhén hullámvasutazó, sziklás erdei ösvények kötik össze. Az utolsó rét után a Z+ turistaút behatol a fennsíki erdőbe, és 2 kilométeres erdei menet után érjük el a Cser-vágásnál fekvő túraútcsomópontot.

Itt düledezik a Maurer-kunyhó, amit mintha az erdei mészárlásra szakosodott horrorfilmekhez húztak volna fel díszletnek. Persze nem volt mindig ilyen hátborzongató hangulatú, körülbelül száz éve még hívogatóan várta az eső elől menekülő erdőjárókat. Akkoriban a vértesi völgyek bejáratánál ilyen menedékkunyhókat építettek, napjainkra a Maurer erdészről elnevezett, és általa épített kunyhón kívül még kettő állhat, ha még áll: a Szénás- és a Dám-kunyhó.

Fotó: Tenczer Gábor / Telex Fotó: Tenczer Gábor / Telex
Fotó: Tenczer Gábor / Telex
Fotó: Tenczer Gábor / Telex

A kunyhó után túrajelzést váltunk, a Z+-ról a Z▙-re fordulunk rá, ami a kurta kis Buhin-völgyben Csókakő várához vezet. Körülbelül 500 méterre a várromtól a Vár-völgy völgyfőjében fut össze a Z▙ a nyugatról, Mór felől, szintén a hegység peremén érkező P▙ jelű túraúttal. A kereszteződésben eldönthetjük, hogy megtesszük-e az oda-vissza egy kilométeres kitérőt a csókakői várhoz, vagy továbbhaladunk a szirteken Mór irányába. Mivel mi az elmúlt években kétszer is jártunk Csókakő várában, ez most kimaradt, de aki még nem volt ott, annak ajánlom a kis kitérőt.

Csókakő vára az 1200-as években épülhetett, először 1299-ben említik meg írásban a nevét. Akkor az alországbíró lakott benne, majd királyi birtok lett, de később a vár megfordult Corvin János és Bakócz Tamás kezén is. 1544-ben a törökök egy kardcsapás nélkül elfoglalták a kis várat, és 1687-ig be is fészkelték magukat oda. A török kiűzése után a vár harci szerepe megszűnt, a 20. század második felére teljesen elromosodott. Felújítása 1995-től folyamatos, mára egészen látványos formát kapott a vár és kápolnája.

Ha úgy tűnik, hogy kifut valaki az időből, akkor a csókakői várnál vissza is lehet fordulni, és a belső völgyek felé, a Kőkapu-völgy és a Varga-hegy irányába bezárni a rövidített túrakört, de mi menjünk tovább nyugatra, Mór felé a Vértes peremén. A P▙ jelű túraösvény még elhagyatottabb, mint az eddigiek, néhol egészen őserdőszerű vegetációban kanyarog, de errefelé is több szép, sziklagyepes kilátórét fekszik, ahol már rutinszerűen ülünk be a képzelt panoráma-repülőgép kabinjába. Az Éles-kő utáni siklóernyő-starthelyen fordulunk vissza, ez a túra legtávolibb pontja.

Visszafelé követjük a lábnyomainkat egészen a Maurer-kunyhóig, ahol egy nem jelzett, de kényelmesen széles és jól karbantartott erdei úton átvágunk a Varga-hegyi sziklakilátót magában foglaló Vértesi panoráma-tanösvényre. A sziklakilátó az eddigi panorámával szemben a hegység belső képét tárja elénk, méghozzá pont a leglátványosabb, zárt sziklagyepes gerincekkel tarkított, hét völgyből álló völgyrendszer látványát.

A kilátóponton tájékoztató tábla sorolja a melegkedvelő, szárazságtűrő vegetáció bentlakó növényeit: húsos som, kövirózsa, sárgahagyma, vadkörte, berkenye, molyhos tölgy, virágos kőris, fekete fenyő. Innen lehet megtudni azt is, hogy a legenda szerint Szent István király szépreményű fiát, Imre herceget a lenti völgyben sebezte halálra egy vadkan. (A történetírók valószínűbbnek tartják egyébként a bihari Ifgon-erdőt, és a vadkan sem egészen biztos, de ebbe ne menjünk most bele.)

Fotó: Tenczer Gábor / Telex Fotó: Tenczer Gábor / Telex
Fotó: Tenczer Gábor / Telex

A kilátótól már csak egy könnyebb ereszkedés Csákberény, ahol a település és az erdő határán áll a Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum, ahol sok mindent meg lehet tudni a Vértes vadjairól, vadászatukról (a jegy 1000 forint). Innen már tényleg egy rövid séta a focipálya melletti parkoló vagy a buszmegálló a falu központjában.

Az ajánlott túra hossza 17 km, 700 méteres szintemelkedéssel és -süllyedéssel, ami nagyjából öt óra alatt bejárható. Ez kibővíthető a csókakői vár meglátogatásával, ami egy kilométerrel és nagyjából egy bő órával hosszabbítja meg az útvonalat. A rövidített verzió Csókakő váránál fordul meg, kihagyva a P▙ túrautat, ez esetben 3,5 kilométerrel kevesebbet, összesen 13,5 kilométert kell csak gyalogolni.

Nagyítható térkép ide kattintva:

Több kép a túráról erre nézegethető >>

További telexes túraajánlók ide kattintva >>

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!