Forrong a magyar kerékpársport, megpróbálhatják eltávolítani a szövetség elnökét
Kedden délután küldöttgyűlést tart a Magyar Kerékpáros Szövetség, amelyen a tagság egy része megpróbálhatja leváltani Schneller Domonkos elnököt, miközben a tisztújítás eredendően nem tartozik a napirendi pontok közé.
Az utóbbi hetekben látványossá vált a csatározás a hazai kerékpársport szereplői között a közösségi médiában is. A Tour de Hongrie főszervezője, a Kőbányán velodromot és klubot is működtető Eisenkrammer Károly régóta kritikusan nyilvánul meg a szövetségi munkáról, és Schnellerrel több ügyben összecsaptak a közelmúltban. Eisenkrammer szerette volna, ha a Tour de Hongrie a legmagasabb kategóriájú versenyek közé, a World Tourba emelkedik, de ezt a szándékot a szövetség nem támogatta.
Amikor Makrai Bálint doppingügye kibukott, Eisenkrammer először a kerékpáros teljes csapatát, a hazai bejegyzésű MBH Bankot ki akarta tiltani a versenyről, ami után Schneller jelezte, hogy szerinte a főszervezőnek nincs is joga ilyen döntést hoznia, abba bele kellett volna vonnia a szövetséget és az állami támogatások miatt szintén érdekelt Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökséget. Eisenkrammer pár nappal később visszakozott, miközben Schneller többször is éreztette, hogy Eisenkrammertől akár el is vehetik a Tour de Hongrie-t. A szövetség elnöke aztán még feszültebbé tette a viszonyt. Egy Facebook-posztban arra utalt, hogy a Balatonfondo nevű amatőr kerékpárversenyen valakik rendzavarásra készülnek, és miután a Tour de Hongrie-t is felemlegette, Eisenkrammer érthetően betalálva érezte magát, és jogi lépéseket helyezett kilátásba. Ezen kívül visszavonta Schneller VIP-meghívóját a Tour de Hongrie-ra. A szövetség elnöke egyébként a gyulai nyitószakaszon így is megjelent.
A csatájuk csak az egyik tünet, április végén többek között olyan egykori vagy mai klasszisok, olimpikonok, mint Vas Blanka, Kusztor Péter, Parti András, Benkó Barbara és edzők, mint például Cser Gábor, Búr Zsolt, Csielka Márk aláírásával jelent meg egy nyílt levél, ami a sportág koncepciótlanságáról szólt. A levél egyik pontja szerint a gyakorlati tapasztalattal rendelkező edzők és szakemberek évek óta nem kapnak valós szerepet a döntésekben, egy másik pontban pedig arról írtak, hogy a jelentős erőforrások felhasználása és hatékonysága nem követhető szakmai alapon.
Több más edzőtől, klubvezetőktől is hasonló információk jutottak el a Telexhez. Azt látták, hogy sokszor a szövetség elnökségében ülők érdekeltségeinek számító eseményekre, létesítményfejlesztésekre utaltak nagy összegeket, miközben eredményesen dolgozó egyesületekhez alig jutott forrás. Az sem volt világos, hogy mi alapján osztják ki a műhelytámogatásokat az egyesületek között.
Nyílt levelében Steiner György tagszervezeti vezető arról írt, hogy mielőtt olyan kérdésekben döntenének, mint a Tour de Hongrie névhasználati és rendezési joga, átláthatósági és összeférhetetlenségi aggályokat kéne tisztázni. „A nyilvánosan elérhető cégadatok alapján felmerül a kérdés, hogy egyes elnökségi, illetve felügyelőbizottsági szereplők között korábban vagy jelenleg fennálltak-e olyan üzleti kapcsolatok, amelyekről a tagságot a megválasztásuk vagy későbbi döntéseik során tájékoztatni kellett volna.” – írta.
Az átláthatatlanság máshol is előjön, többen azt kifogásolják, hogy hiába kérik, az MKSZ évek óta nem hozza nyilvánosságra a tagszervezetek listáját, így csak találgatnak, hogy mennyien lehetnek. Azt is megtapasztalták már, hogy az aktív, sok versenyzővel rendelkező, utánpótlás-neveléssel foglalkozó klubokat le tudják szavazni az úgynevezett „vattaegyesületek”. Ezekben érdemi munka nem folyik, szinte csak papíron léteznek, de ugyanannyit ér a szavazatuk, mint a többieknek. Több ilyen egyesületet ráadásul az egyik elnökségi tag képvisel.
Volt, aki megjegyezte, hogy a szövetség a sportágfejlesztési koncepcióval is adós, a honlapjukon jelenleg tényleg csak egy 2024-ig szóló dokumentum érhető el, és nem látni azt a programot sem, ami a 2028-as olimpiai kvótaszerzést biztosítaná. A párizsi olimpián szerzett két országúti negyedik hely után óriási visszalépés lenne, ha nem jutna ki magyar kerékpáros. Pályán Szalontay Sándor az, aki nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket tud régóta felmutatni, de ő sem kap elég támogatást, a világbajnokságra kvalifikáló versenysorozat állomásaira, amelyek között ausztráliai és malajziai helyszínek is vannak, is saját erőforrásait használva jut el.
A Fideszből érkező, egykori helyettes államtitkár Schnellertől azt várták, hogy majd több pénzt is be tud csatornázni a sportágba, de ez sem történt meg, és informátoraink szerint a konfliktusokat is kevésbé jól kezelte, mint az elődje, Princzinger Péter. Az országgyűlési választás óta Schneller is aktívabb, a taón kívül eső nagy sportágakat hívta egyeztetésre, hogy közösen egyeztessenek majd a felálló kormánnyal, az edzők nyílt levele után közös koncepciófejlesztéshez ajánlotta fel a szövetség segítségét, és nemrég több egyesület is vehetett át kerékpárokat az MKSZ-től, hogy ezzel is segítsék a műhelymunkát. Az egyik nekünk nyilatkozó edző szerint a program önmagában üdvözlendő, csak az sem volt kellően átgondolt, mert nem feltétlenül a megfelelő darabszámú, típusú és méretű kerékpárok kerülnek az egyesületekhez.
A 16:30-kor kezdődő közgyűlés izgalmas kérdése, hogy sikerül-e elérnie Schneller ellenzékének, hogy felvegyék a napirendi pontok közé a tisztújítást. A szövetség elnökségi jegyzőkönyve szerint Steig Gábor, a Szekszárdi Kerékpáros Sport Egyesület képviselőjeként már április 26-án kérte, hogy szerepeljen a napirenden az elnökség és a felügyelő bizottság visszahívása és új tisztviselők választása, de azzal utasították el, hogy a szövetség már július 9-ére ugyanilyen napirendi pontokkal kiírt egy tisztújító közgyűlést.
