A lehető legrosszabb pályán indul az F1-szezon, az Astonnál idegkárosodást okozhat az autó

Március 6-án pénteken, magyar idő szerint hajnali 2:30-kor az Ausztrál Nagydíj első szabadedzésével elindul a 2026-os Forma–1-es szezon, a bizonytalanság viszont nem is lehetne nagyobb. Az idei hatalmas szabálymódosítás nagyon sok nyitott kérdést hozott magával, és a pilóták három teszthét után sem túl elégedettek az új versenyautókkal, amik nagyon komoly energiakezelést igényelnek. Mivel körről körre folyamatosan kell menedzselni az autók energia-visszatöltését, felértékelődtek azok a pályaszakaszok, ahol a visszatöltés történik: vagyis a féktávok.

Márpedig az első 2026-os F1-futam, az Ausztrál Nagydíj helyszíne az egyik legrosszabb ilyen szempontból. Az Albert Parkban ugyanis az F1-autók fékeit gyártó Brembo adatai szerint 2025-ben körönként hét helyen összesen átlagosan 8,47 másodpercet töltöttek fékezéssel a pilóták. Vagyis körönként átlagosan bő 8 és fél másodperc alatt kellene feltölteni az akkumulátort a leghatékonyabb módon, fékezéssel, hogy aztán a pálya többi szakaszán, leginkább az egyenesekben elérhető legyen a maximális teljesítmény. Csak viszonyításképp, az időmérő leggyorsabb köre 1:15,096 másodperc, a versenyben futott leggyorsabb kör pedig 1:22,167 volt. Az Albert Park mellett az olaszországi Monzában, az ausztriai Red Bull Ringen és a szaúd-arábiai Dzsiddában van hasonlóan kevés fékezési lehetőség.

A kevés fékezési lehetőséget azzal tudják ellensúlyozni a pilóták, hogy az egyenesek végén, illetve bizonyos, nagy sebességű kanyarokban padlógázzal mennek, de egy bizonyos motormódot aktiválva nem a teljes energia jut el a hátsó, meghajtott kerekekig, hanem a kinetikusenergia-visszanyerő (MGU-K) az akkumulátorba tölti vissza a teljes energia egy részét. Ez az úgynevezett super clipping, ami miatt Fernando Alonso például azt mondta, hogy a csapatszakács is el tudná vezetni az autójukat. Nem csoda: a második és a harmadik teszthét helyszínéül szolgáló bahreini pálya leggyorsabb kanyarjában bő 30 kilométer/órával lassabban mentek a versenyautók, mint egy évvel korábban, 267 kilométer/óra helyett csak 233 kilométer/órával haladtak, ami azért valóban jelentős visszaesés. Hasonló lassulás jöhet az Albert Park egyik legjobb részén, az eddig elég nagy tempó mellett bevett bal-jobb kanyarkombinációt jelentő 9-10-es kanyarban.

Az Ausztrál Nagydíj eddig sem a látványos előzésekről volt híres, ez az energiaszegény állapot pedig azt is eredményezi, hogy még kevesebb izgalom lehet a futamon. Az előzést segítő előzési mód ráadásul túl sok, nehezen megszerzett energiát használ el, miközben nem jelent olyan komoly előnyt az előzésre készülő autónak a védekezővel szemben, hogy feltétlen megérje ezt használni.

Ezek alapján a folyamatos energiamenedzselés mellett valószínűleg nem a leglátványosabb futamra számíthatnak a nézők, egy unalmas vagy akár fogcsikorgatós futam pedig nem a legjobb bemutatkozás lesz az F1 új, jó pár évig velünk maradó korszakának. És minél kevesebb az izgalom, annál nagyobb figyelem fordulhat arra, hogy a pilóták energiagazdálkodása nem von-e el túl nagy teret a vezetéstől.

Az Aston Martinok hamar bedobják a törölközőt

A háromhetes tesztidőszak végére világos volt, hogy hiába rendkívül izgalmas az Aston Martin 2026-os autója, a Honda problémái miatt nagyon sokáig nem tudja majd kihozni belőle a maximumot a csapat. Azóta a Honda részletesen ismertette a gond hátterét: nem várt vibráció teszi tönkre az autóban az akkumulátort, ám a pontos magyarázatig még nem jutottak el. A fő okozó lehet akár maga az akkumulátor is, esetleg a motor, de lehet, hogy az Aston Martin saját gyártású váltója a hibás – sőt, akár az is előfordulhat, hogy ezek valamilyen kombinációja okozza a meghibásodást.

Ráadásul a vibráció nem áll meg az aksi károsításánál: idővel letörnek a tükrök, eltörhetnek az első vagy a hátsó szárnyak, de ahogy a csapatfőnök Adrian Newey szintén kiemelte, a pilótára is hatással van. „Fernando [Alonso] úgy érzi, hogy 25 kört meg tud tenni sorban anélkül, hogy idegkárosodást szenvedjen a kezében. Lance [Stroll] szerint viszont maximum 15 kört bír így” – mondta Newey arról, milyen veszélyt jelent a pilóták ujjaira a nem várt mikrorezgés.

Ezért főleg a szabadedzésekre fókuszál majd a csapat, ott próbál minél több információhoz jutni, az időmérőt még letudják, de magát versenyt pár kör után feladják majd, hogy csak a Honda renoméját tegyék tönkre, magát a versenyautót ne.

Kicsit változik az időmérő

Mivel idén már nem 20, hanem 22 autó lesz a pályán, némileg alakítani kellett az időmérő lebonyolításán is. Annyiban marad az eddig megszokott rendszer, hogy három harmadra osztódik az időmérő, de az első és a második harmad végén az eddigi öt helyett hat pilóta esik ki, így a Q3-ba továbbra is csak tíz pilóta jut be.

A 2026-os Ausztrál Nagydíj menetrendje:

• március 6., péntek 2.30 – első szabadedzés
• március 6., péntek 6.00 – második szabadedzés
• március 7., szombat 2.30 – harmadik szabadedzés
• március 7., szombat 6.00 – időmérő
• március 8., vasárnap 5.00 – futam