Új szám mutatkozott be a téli olimpián, az alpesi sí csapatkombinációja, amelyben egy lesiklásban és egy műlesiklásban induló síelő idejét adják össze. Bormióban Svájc 2-es számú egysége győzött, és ezzel Franjo von Allmen lett a milánói-cortinai játékok első duplázó bajnoka. A második helyen holtverseny volt, így bronzérmet nem is adtak ki.
A korábbi olimpiákon az alpesi kombináció egyéni szám volt, ami elvileg azt volt hivatott eldönteni, hogy ki a legkomplexebb síző, aki egy gyorsasági és egy technikai számban is megállja a helyét. A két szakág között ritkán van átjárás, még ha egy lesikló óriás-műlesiklásban meg is tudja állni valamelyest a helyét, a még technikásabb szlalomban szinte paródiának hatott, ahogy némelyek síeltek. Ez a szám sem a versenyzőket, sem a nézőket nem mozgatta meg nagyon, ez is indokolta, hogy érdemes kipróbálni egy új formátumot.
A csapatversenyen 21 páros indult, és a merítésbe nem nagyon kerültek be kívülállók, a legerősebb sínemzetek, olaszok, franciák, osztrákok, svájciak három-négy egységet is indíthattak, és őket egészítette ki két norvég páros, és egy-egy cseh, német, finn és amerikai duó. A tökéletes párost Marco Odermatt és Loïc Meillard adta, előbbi az egyik legjobb lesikló, az utóbbi a műlesiklás világbajnoki címvédője, ők voltak a legnagyobb esélyesek. Odermatt a lesiklás favoritja is volt, de végül csak negyedik lett.
„Szomorú volt, hogy veszített, de ő olyan típus, hogy tizenkét óra alatt túlteszi magát ezen” – mondta róla a menedzsere, Michael Schiendorfer, aki mellé teljesen véletlenül kerültem egy két olimpiai helyszín között közlekedő helyközi buszjáraton. Schiendorfer szerint ma Odermatt Svájc legismertebb és legnagyobb értékű sportolója is, már a visszavonult teniszező, Roger Federert is túlnőtte. Mindezzel együtt Odermatt hétköznapi figura, aki ha kell, magát álcázva ugrik el a fan clubja bulijára pár sört legurítva, és nagyon jó csapatember is. Tavaly januárban megnyerte az egyik legnagyobb svájci világkupafutamot, az adelbodeni műlesiklást, de talán nem láttak még olyan szomorú győztest. Schiendorfer azt mondta, Odermattot tényleg nagyon bántotta, hogy az előnyből induló Meillard nem tudta megelőzni őt, és csak második lett. Most együtt is küzdöttek az aranyért.
Schiendorfert megkérdeztem, hogy hogyan kezdődött az együttműködésük. Azt mondta tíz évvel ezelőtt indította a sportmenedzsmenttel foglalkozó vállalkozását, és első kliense, egy tömegeket megmozgató svájci népi birkózás, a schwingen egyik bajnoka volt. Nem sokkal később kereste meg Odermatt apja, aki rákérdezett, hogy mennyi tapasztalatuk van Schiendorferéknek. Ő erre azt mondta, hogy nem a nulláról kezdik, a síelő lehetne a második sportolójuk. Ha ez nem is volt meggyőző, Odermatt apjának az nagyon tetszett, hogy a schwingen is a radaron van, mert ő is imádja ezt a sportágat, így leszerződtek. A schwingen némileg a szumóhoz hasonlít, a sporthoz húzott pelenkaszerű nadrágot fogva is taszigálják egymást az ellenfelek. A videós bemutató után viszont térjünk vissza az alpesi síhez:
A kombináció első száma a szombati lesiklóverseny újrajátszásaként is értelmezhető volt, a nehéz Stelviót most is teljes hosszában síelték a specialisták. A leggyorsabb a lesiklás ezüstérmese, Giovanni Franzoni volt, és mögé sorolt be három svájci, Alexis Monney, Odermatt és a friss bajnok Franjo von Allmen. Az ötödik Dominik Paris lett, és egy másodpercen belül volt a legjobb időhöz képest még a francia Nils Allegre is. Úgy tűnt, hogy ez a határ, ahol még reális esély lehet a szlalomosnak ledolgozni a lesikló által begyűjtött hátrányt. A jó osztrák műlesiklók, mint Marco Schwarz, Michael Matt vagy Manuel Feller 1,25-27 másodperces hátrányokkal indultak, csak mások nagyobb hibáival érhették el a dobogót.
Az osztrák műlesiklók jó meneteket is hoztak, Matt és Feller a futam második és harmadik legjobbját, és miután a szlalom olimpiai címvédője, a francia Clément Noël nagyon gyengén teljesített, már érem közelébe kerültek. Az első futam után negyedik Von Allmen párja, Tanguy Nef elkapta a fonalat, egy tizedet rávert még az osztrákokra, és számolhattak a dobogóval, Franzoni társa, Alex Vinatzer ebben a szezonban sem volt a legjobbak között. Még egy svájci tarolás is kinézett. Meillard várakozáson alul teljesített, sem a ritmusa, sem a sebessége nem volt meg, Neftől több mint egy másodpercet kapott. Még így is a második helyre soroltak be, 99 századmásodperccel Nefék mögé, holtversenyben az osztrák Vincent Kriechmayr–Feller-páros mögé. A hármas számú svájci egységből Daniel Yule sokat hibázott menetében, és Vinatzer sem csinált csodát, így a sorrend már nem változott.
A holtverseny miatt nem hirdettek harmadikat, így a dobogó második fokán két csapat szorongott. Meillard a verseny utáni sajtótájékoztatón azt mondta, hogy ez a szám még nagyobb nyomást tesz rájuk, mint egyéniben, míg Kriechmayr szerint nagyon élvezetes volt. Odermatt szerint is jó, hogy ebbe az irányba mentek el, mert így kétszer is lehet látni egy olimpián egy-egy szám legjobbjait, és az jobb látvány, mintha egy lesikló próbálkozna a szlalommal.
