„Sokan a jamaicai bobosokhoz hasonlítanak és kinevetnek. Aztán látják, hogy én is gyorsan síelek, és máris máshogy szólnak hozzám”
A 2026-os téli olimpián a férfiak 10+10 km tömegrajtos sífutóversenye elsősorban a norvég Johannes Klæbo miatt volt érdekes, aki egy győzelemmel még közelebb kerülhetett ahhoz, hogy beállítsa, vagy akár meg is döntse honfitársa, Marit Bjørgen
sífutók között olimpiai csúcsnak számító, nyolc aranyérmes rekordját. Klæbónak az idei olimpián az első győzelem össze is jött, így már hat aranya van, de kivételesen a versenyen utolsóként célba érő versenyzőről is érdemes beszélni. Ő haiti első sífutója, Stevenson Savart, aki már az indulásával is történelmet írt.
A Karib-térségben található Haiti nem meglepő módon nem számít a téli olimpiák gyakori résztvevőjének. Olyannyira, hogy a 2022-es pekingi olimpiára kijutott alpesi síző, Richardson Viano volt az első sportoló, aki az országot képviselte egy téli olimpián. Akkor fel is merült, hogy az átalakított kvalifikáció miatt némi trükközéssel lényegében akárki kijuthatott a téli olimpiára, ami rá is nyomta a bélyegét a karibi országok indulására, de Viano az idei olimpiára is kijutott, műlesiklásban és óriás-műlesiklásban fog indulni.
Idén pedig nem is egyedül viselte a haiti származású olasz divattervező, Stella Jean által tervezett, elég extravagáns ruhákat a nyitóceremónián, hiszen ott volt mellette a sífutó Stevenson Savart is. Talán nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy egyikük sem Haitin szeretett bele a síelésbe, mindketten Franciaországban nőttek fel, és kezdtek bele ebbe a sportba – Vianót egy Franciaországban élő olasz házaspár, Savart-t pedig egy francia házaspár fogadta örökbe hároméves korában. Savart egy, az olimpia hivatalos oldalán közölt interjúban elmondta,
a szülei a hegyekkel tarkított Vosges megyében laktak, ahol mindenki síel, így magától értetődő volt, hogy szinte azonnal síléceket raktak a lábára, ő pedig annyira megszerette a sportot, hogy úgy döntött, ezt akarja csinálni.
Persze úgy, hogy a francia színek helyett 2023 óta hivatalosan is Haitit képviseli, egyáltalán nem volt könnyű dolga. Savart húsz pár síléccel érkezett az olimpiára, míg a nagy sínemzetek sportolói általában nyolcvannal mennek egy ilyen versenyre. A sportolói karrierje mellett dolgozik is, tanársegéd egy francia középiskolában, de ez kapóra is jön neki – így használhatja az iskolai edzőtermet és eszközöket, és az olimpiára is azzal a kisbusszal érkezett, amivel a hétvégi versenyekre szoktak járni. Emellett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szolidaritási támogatását is megkapta, ami sokat segített abban, hogy mindent megvehessen, ami az olimpiai induláshoz kellett.
Savart az interjúban arról is beszélt, hogy amikor 2023-ban először indult nagy világversenyen, már az első nap nagy felfordulást okozott azzal, hogy sokak számára ő volt az első fekete síző, aki jól teljesített. A haiti sífutó ugyanakkor leszögezte: a téli olimpián az a célja, hogy bebizonyítsa, az egzotikus országokból érkező sportolók is lehetnek jók a téli sportokban, és így komoly tényezőként kell számolni velük. Savart célja amúgy az volt, hogy célba akar érni, ami utolsóként ugyan, de sikerült is neki. És tíz versenyzőt – akiket vagy leköröztek, vagy nem fejezték be a versenyt – így is megelőzött, szóval az olimpiája tulajdonképpen sikeresnek mondható.
„Sokan a Jég veled! bobosaihoz hasonlítanak és csak nevetnek rajtam. Aztán látják, hogy én is tudok olyan gyorsan síelni mint ők, és máris máshogy szólnak hozzám” – mondta Savart a legendás, 1988-as jamaicai bobcsapatról szóló filmet felidézve. Arról is beszélt, hogy gyerekkorában gyakran megbámulták, mint az egyetlen feketét a sípályán, de ahogy felnőtt, ez egyre kevésbé zavarta őt. „Meg szeretném mutatni a gyerekeknek, hogy bármit el tudnak érni, akkor is, ha szerényebb körülményekből indultak. Ha keményen dolgozol és jó emberekkel veszed körül magad, bármin át tudsz lendülni” – mondta Savart, aki reméli, hogy a teljesítményével meg tudja mutatni, hogy bárkiből lehet jó síző.
