Az ír focit felrázta a brexit, most először a kezükbe vették a sorsukat

Magyarország Dublinban kezdi majd a labdarúgó-világbajnoki selejtezőket 2025. szeptember 6-án. A jó kezdés kifejezetten fontos, mert azon túl, hogy önbizalmat adhat, három nappal később Portugália vagy Dánia érkezik a Puskás Arénába. Egy újabb jó eredménnyel nagyot lehetne lépni a csoport első helye felé.

Mindez leírva egyszerű, de a valóságban nem lesz az. Azt már júniusban testközelből átélhette a magyar válogatott, milyen az írekkel szemben focizni, a tizennégy meccses veretlenségi széria ellenük zárult le: ikszes meccs volt, de a 92. percben egy magyar szögletből az ellenfél pontosan kontrázott, és betalált.

Az Angliában élő és angol lapoknak dolgozó Bocsák Bence most Az esélytelenek felemelkedése című könyvében mutatja be, hogyan kezdtek az elmúlt években szisztematikus építkezésbe az írek.

Az ír foci hátországa most jelentős pezsgésben van. A brexit előtt ugyanis az angol klubok könnyedén csábították át a 16 éves tehetséges játékosokat, ám miután kiléptek az Európai Unióból, a nemzetközi szövetség, a FIFA szabályai az irányadóak. Vagyis 18 éves kor alatt nem igazolhatnak.

Korábban korosztályonként ötven–hatvan játékos döntött úgy, hogy már 15-16 évesen a magasabban jegyzett focikultúrában próbálja ki magát. Ha sikeresek lettek, a többségük az ír válogatottban játszott. Kisebb csapásként élték meg, hogy az angol válogatott mellett döntött két ír gyökerű játékos: Jack Grealish még fiatalon határozott az angolok mellett, Declan Rice viszont úgy, hogy a felnőtt ír válogatottnak is a tagja volt már, mégis országot váltott. Az Arsenalban szereplő Rice idén és három éve is ott volt az Eb-döntőt játszó angol válogatottban.

Az írek 2020-ban így nekifogtak egy akadémiai rendszer kiépítésének, elkezdték rendbe tenni az infrastruktúrát. Még az út elején járnak: nincsenek jó körülmények az országban, állami beavatkozást sürgetnek. Egy adalék arról, hogy mennyire nincs egyszerű dolguk: mindössze kilenc főállású akadémiai edzőjük volt 2023-ban. Viszonyításul: egy átlagos magyar akadémián van ennyi főállású alkalmazott, és tíz akadémia kiemelt állami támogatást kap. Általában másodállásban dolgoznak az íreknél, és az önkéntesekre is számítanak. A felnőtt csapat szövetségi kapitánya egyébként az izlandi Heimir Hallgrímsson, vagyis a szakma csúcsára is igazolniuk kellett.

Bocsák Bence könyvében az ír szövetség futballfejlesztési igazgatója, Will Clark rámutatott:

„Talán először az ír futball történetében a sorsunk a saját kezünkben van. Soha nem volt korábban erre példa.”

A 2023-as U17-es Európa-bajnokságon, amit egyébként Magyarországon rendeztek, az írek 4–2-re legyőzték Magyarországot. Ezen a tornán játszott például Mason Melia, és még két gólt is rúgott a magyaroknak. Melia 15 éves korában már a felnőtt élvonalban játszott Írországban. A klubok addig nem voltak rákényszerítve a minőségi nevelőmunkára, mivel a legtehetségesebbeket úgyis elvitték gyerekkorukban az angolok, Most azonban már oda kell figyelniük a szakmai munkára, mert 18 éves korukig jó eséllyel náluk lesznek a játékosok, és nekik kell a fejlődésükért mindent megtenni, nekik kell előállniuk a jó példákkal, hogy elnyerjék a fiatalok és a szülők bizalmát.

Egyébként nem Melia a rekorder, hanem Evan Ferguson, aki már 14 éves és 11 hónapos korában bemutatkozott az ír felnőtt bajnokságban. Ma az angol élvonalban szereplő Brighton játékosa, és az egész ír labdarúgás legnagyobb reménysége.

Az írek a Nemzetek Ligájában legutóbb az angolokkal szerepeltek egy csoportban, és előbb egy kétgólos, majd egy ötgólos vereséget szenvedtek, gólt sem tudtak rúgni. A görögökkel szemben kétszer maradtak alul 2–0-ra, noha a keret java része a Premier League-ben és az angol másodosztályban, a Championshipben szerepel. A finneket kétszer legyőzték, iránymutató lehet a bolgárok elleni márciusi meccsük, hogy bent tudnak-e maradni a B divízióban.

Bocsák a könyvében a magyar fociról, a válogatott sikerességéről is ír: az MTK és a Liverpool korábbi kapcsolatáról, Szoboszlai főnixes indulásáról és arról, hogy Vancsa Zalán még nem volt 18 éves, amikor bemutatkozott a felnőtt csapatban, és száz éve nem fordult elő ilyen. Az ő áttörésére még várni kell, mert a belga Gentben csak két meccsen lépett pályára ebben a szezonban.