Dublini dráma a 92. percben: saját szöglete után kapott gólt a magyar fociválogatott, oda a veretlenség
2024. június 4. – 22:45
A magyar labdarúgó-válogatott Írországban sokáig közelebb állt a győzelemhez, de a 92. percben egy magyar szöglet után az írek kontrát vezettek, Dibusz nem tudott védeni ziccerben, és ezzel lezárták a magyar csapat 14 meccse tartó veretlenségi sorozatát. 2–1-re nyert Írország.
Az előző Európa-bajnokság előtt is Írországgal játszott a magyar fociválogatott, akkor Budapesten gól nélküli döntetlen született. Most a két ország Dublinban csapott össze, és az utolsó pillanatban kikapott a magyar csapat. Az íreket azért választottuk, mert a skótokhoz hasonló a stílusuk. Ha részletesebben végig akarja nézni, hogyan alakult ki a végeredmény, itt megteheti a kollégák percről percre közvetítését.
Marco Rossi a legerősebb összeállításban küldte pályára a csapatát, és ahogy ígérte, a védelem bal oldali posztjára Dárdai Mártont jelölte. Már csak amiatt is, mert Szalai Attila keveset játszott a tavaszi szezonban, illetve hogy szokjon össze Willi Orbánnal. Az írek sikertelenül zárták a selejtezőket, így nem jutottak ki, és a kapitányukat, John O'Shea-t is ideglenes jelleggel nevezték ki.
A magyar csapat jól kezdett, két percet sem kellett várni az első lehetőségre, Sallai Roland elfutása után Nego Loic nem találta el a legjobban a labdát. A 13. percben ismét a Franciaországban légióskodó játékos került helyzetbe, 14 méterről lőhetett, a felső sarkot vette célba, de fölé és mellé ment a labdája.
Az íreknek nem ízlett a letámadás, amivel olykor megpróbálkozott a válogatott. Egy ilyen labdaszerzés után Szoboszlai Dominik gyorsított fel, a balján nagy lendülettel érkezett Kerkez Milos, aki jó ütemben kapta a labdát, ballal állítgatás nélkül lőtt is, de Kelleher vetődve szögletre hárított. A 36. percben Szoboszlai ismét egy labdaszerzés után tört be a tizenhatoson belülre, visszatette a labdát, de Varga nem választott jó megoldást, így odalett a helyzet. Mi több, az írek, ahogy megszerezték a labdát, komótosan adogatva eljutottak a magyar kapuig. Amikor a jobb szélen volt a labda, Smallbone remekül csavarta középre, a jól érkező Idah négy méterről nagy erővel fejelt a kapuba a két ácsorgó védő közt a léc alá. Gulácsi Péter ezt nem védhette, ez volt az első idei gól, amit kapott a magyar csapat.
Nem volt sokáig hátrányban a vendégcsapat, mert Szoboszlai végzett el szabadrúgást jó 40 méterre a kaputól. Legurította, tolt egyet rajta, de a bombájába beleértek, a felperdülő labdát Orbán háttal a kapunak továbbcsúsztatta, ám így is olyan pontosan tette, hogy Langnak a jobb kapufa mellől nem volt nehéz dolga, és könnyedén vágta a léc alá. A VAR-t nem használják ezen a találkozón, de a visszajátszás azt igazolta, hogy a harmadik Európa-bajnokságára készülő védő nem volt lesen.
A félidőben Gulácsit lecserélte a kapitány, ez egy előre megbeszélt változtatás volt, és a helyére Dibusz Dénes állt, aki végigvédte a selejtező sorozatot, amikor a Lipcse kapusa sérült volt. Nego helyett Botka folytatta a fordulás után. Nego állandó helyettesét, Bolla Bendegúzt azért nem küldte be a kapitány, mert a hétvégén még a svájci kupadöntőben szerepelt, és nyerte azt meg a Servette-tel tizenegyesek után.
Az 56. percben volt az első komolyabb magyar lehetőség a második félidőben, akkor Szoboszlai gyorsított fel, elvitték előle az embereket, de nem ő, hanem Sallai vállalkozott lövésre, és a 18 méterről eleresztett labdáját, Kelleher kiütötte. A szöglet után Schäfer András próbálta meg bevenni a kaput, de a Liverpool kapus ezúttal is a helyén volt.
Az írekben nagyon sokáig nem volt semmi ötlet, és erő sem, hogy ezt a meccset megnyerjék, a magyarok lényegesen többet tettek a sikerért, Szoboszlai minden oldalról veszélyesen lőtte be a labdákat, de vagy a kapus, vagy a védelem a helyén volt. Klasszikus center nélkül játszotta az utolsó fél órát a magyar csapat – Ádám Martin nemrég tért haza, és még nem volt bevethető állapotban –, Sallai Roland húzódott abba a pozícióba.
Az utolsó percekben feljöttek az írek, labdákat szereztek, támadásokat vezettek, és a 92. percben jött a hideg zuhany a semmiből.
Pontosabban egy magyar szögletből. Az egész csapat előrement egy szögletnél, amiből nem lett lövés, de olyan kontra igen, amikor ketten vezethették Dibuszra a labdát. A kapus bravúrral beleért Parrot lövésbe, de nem akadt el benne, nem tudott hárítani, így ért véget a 14 meccs óta tartó magyar veretlenségi sorozat, ami Európában a leghosszabb volt.
Valószínűleg Kleinheislernek kellett volna elrúgnia a labdát, a csereként beálló középpályás nem tudta ezt végrehajtani, Dárdai már nem tudott becsúszni a kezdőkörben. A csapat ekkor már meglehetősen felforgatott állapotában volt, a szervezettségnek nyomát sem lehetett felfedezni.
Az íreket az első Eb-riválisunk, Svájc le tudta győzni még márciusban 1–0-ra ugyanebben a stadionban, a belgákkal ikszeltek, ahogy majdnem most is. Svájc egyébként kedd este az észteket 4–0-ra múlta felül. Szombaton Debrecenben Izrael jön.
„Keserű a szánk íze, senki sem szeret veszíteni, különösen így veszíteni. Ettől még nem szabad a kardunkban dőlni, harakirire semmi okunk. Abból a két helyzetből, amiből gólt kaptunk, azt viszont ki kell javítani. Biztos vagyok benne, hogy ezt meg is tesszük. El kell fogadni, hogy egy felkészülési meccsen követünk el hibákat, ezekkel foglalkozni kell, de az Eb-rajtig még van idő” – így nyilatkozott az M4-nek Lang Ádám.
Nagy Ádám arról beszélt, hogy talán a legjobbkor jött a pofon, de olyan hibát, mint az utolsó percekben elkövettek, nem szabad megtenni.
Írország–Magyarország 2–1 (1–1)
Dublin, Aviva Stadion, 29 424 néző, v.: Luis Godinho (portugál)
gólszerzők: Idah (36.), Parrott (92.), illetve Lang (40.)
sárga lap: Coleman (65.), Scales (78.), Szmodics (85.), illetve Szoboszlai (65.), Styles (90.)
Írország: Kelleher – Coleman, Duffy (Scales, a szünetben), O'Shea – Doherty (O'Brien, a szünetben), Cullen (Knight, 79.), Smallbone, Brady (O'Dowda, 62.) – Azaz (Parrott, 62.), Idah (Obafemi, 71.), Szmodics
Magyarország: Gulácsi (Dibusz, a szünetben) – Lang (Balogh, 73.), Orbán, Dárdai – Nego (Botka, a szünetben), Schäfer (Styles, 71.), Nagy Á., Kerkez (Nagy Zs., 71.) – Sallai, Szoboszlai – Varga B. (Kleinheisler, 61.)