Féktelen doppingolást, a jövő szuperhőseit ígéri egy alternatív olimpia

„Ez is biztos doppingolt” – jelentjük ki számtalanszor a kanapén ülve, ha valami megdöbbentő sportteljesítményt látunk. A közkeletű vélekedés szerint az élsport természetes velejárója a doppingolás, noha ezt a statisztikák nem támasztják alá, de ha csak az elmúlt néhány olimpia éremcseréit nézzük, azért van ok az aggodalomra. Egy amerikai üzletember szerint ideje véget vetni a képmutatásnak, és éppen ezért olyan versenyeket akar rendezni, ahol nincsenek tiltott szerek, bárki bármivel felpumpálhatja és szétdoppingolhatja magát, nem lesznek ellenőrzések.

Az Enhanced Games (nagyjából Felturbózott vagy Továbbfejlesztett Játékok) kiagyalója, Aron Ping D'Souza és csapata egy csomó érvet vél találni a doppingolás jogossága mellett, és ezt jól be is csomagolták populista szólamoktól és ellenségkép-kereséstől sem mentes ideológiájukba. Elsőre nehéz is eldönteni, hogy egy hatalmas átverést építettek-e így fel, vagy szektás szellemiségben működnek.

A moziba is a szuperhősökért megyünk

D'Souzáék először is a doppingolás történeti beágyazottságát igyekeznek igazolni, például azzal, hogy nyugat-afrikai törzsek régóta használnak stimulánsként kóladiót, a jó futóteljesítményükről ismert tarahumara indiánok pedig meszkalintartalmú pejotlkaktuszt. Az európai kultúrákban is találhatunk példákat, a római gladiátorok is használtak hallucinogéneket, ahogy az ókori görög olimpiákon is nyúltak ilyenekhez, használtak sztrichnint, fájdalomcsillapítókat vagy olyan ételeket, főzeteket, amelytől a tesztoszteronszintjük növekedését várták. Itt persze keveredik a természetes és a tiltott teljesítményfokozás, általában az utóbbira használjuk a doppingolás kifejezést.

Az Enhanced Games szerint teljesen természetes vágy, hogy az emberek, akár külső segítséggel is, el akarják érni teljesítőképességük határait, és ezt végső soron a tudomány segítségével teszik. D'Souza ebből azt hozza ki, hogy tudományellenesek azok, akik a doppingolást tiltják vagy büntetik.

Ha nagyon lecsupaszítjuk, akkor a bevitt szerek tényleg biológiai, kémiai folyamatok révén hatnak, erre rá lehet húzni a tudományt, de azért etikai szempontokról sem szabad megfeledkezni.

A doppingolás ellen a két leggyakoribb érv, hogy egyrészt nem fair, hiszen nem természetes edzéseszközként működik, másrészt egészségkárosító hatása is van. Az első érvre rá lehet vágni, hogy ha mindenki doppingol, akkor is fair marad a verseny, a másodikra pedig azt, hogy mindenki maga dönt, mit csinál a testével: a dohányzásról is tudjuk, hogy milyen halálos betegségeket okoz, mégsincs betiltva.

D'Souza még néhány tanulmányt is előrángatott, amelyek vagy arról szóltak, hogy a szteroidok még jótékonyak is (önmagában ez is igaz, hiszen számos betegséget gyógyítanak szintetikus hormonokkal), vagy arról tanúskodnak, hogy nem okoznak maradandó egészségkárosodást. Erről persze megkérdezhetné a dopping hatására nőből férfivá alakuló sportolókat is, vagy azokat a nehézatlétákat, akiknek a belső szerveik feltehetően a szteroidok hatására mentek tönkre.

Az Enhanced nevű szervezet a tudományos és egészségügyi vonatkozások mellett egy sor másik témát is beemel, hogy megágyazzanak a saját víziójuknak. Egyrészt a világ vezető sportszervezeteit kritizálják, némileg joggal, hogy miközben óriási költségvetéssel dolgoznak, abból a terméket előállító sportolók nagyon kis mértékben részesülnek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottságot is simán kleptokráciának nevezik, és a „továbbfejlesztett sportolóknak” igazságosabb részesedést ígérnek az eseményeikből. A doppingellenes szervezeteket és vezetőiket a tudomány ellenségeinek kiáltották ki, akik rengeteg adófizetői pénzt is elszórnak. Emellett afféle útmutatót is adnak ahhoz, hogy a doppinggal coming outoló sportolók ne érezzék magukat megbélyegzettnek. Arra biztatják őket, hogy ne csalóknak, hanem hősöknek érezzék magukat.

A szervezet tervei szerint 2024-ben meg is rendezik az első Enhanced Gamest, amelyre állítólag már több olyan sportoló is jelezte részvételét, akik már olimpiai döntőben is szerepeltek, sőt egy olimpiai érmes is van a sportolói bizottságukban. Ha minden igaz, az eddig tisztán elért vagy annak minősített eredményeknél is jobbakat láthatunk, ha összejön ez a verseny. Az oldalon szerepel egy titokzatos sprinter is, akinek az arcát nem láthatjuk, de azt állítja, hogy már jobb időt futott 100 méteren, mint a világcsúcstartó Usain Bolt.

„Alapvetően úgy gondolom, hogy a fogyasztók és a sportolók ezt akarják, mert ha elmész a mozikba, már senkit sem érdekelnek a múltbeli történetek. A szuperhősök és a jövő technológiája érdekli őket. És ez az, amit mi szó szerint valósággá teszünk” – mondta a CNN-nek D'Souza.

Felemás válaszok valós problémákra

Az Enhanced Games elsőre eszement ötletnek tűnik, de még ha a válaszaik nem is a legjobbak, egy sor valós problémát is feszegetnek. A sportszervezetek működését most hagyjuk, a doppingkérdést viszont érdemes megvizsgálni. Azt gyakran maguk az ellenőrök is elismerik, hogy macska-egér játékot játszanak, és mindig egy lépéssel előttük járnak a doppingolók, így szinte lehetetlen elkapni minden csalót. Még akkor is, ha a labormódszerek finomodnak, gyakoribbak az ellenőrzések, létezik biológiaiútlevél-program, és nem egyszer már nyomozati eszközökkel is élnek a doppingellenes szervezetek.

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) egy 2020-as tanulmánya szerint az élsportolók kevesebb mint 2 százaléka doppingol, bár vannak olyanok, mint például Raphael Faiss, a Lausanne-i Egyetem kutatója, aki inkább 15-18 százalékosra teszi a tiltott szerekkel élők arányát. Még ha a 2 százalék áll is közelebb az igazsághoz, ahhoz képest is elenyésző a lebukottak száma. Éppen ezért lehetséges, hogy a technológiai és analitikai módszerek fejlesztésének köszönhetően a csalás után akár 5-10 évvel később is felderítsenek doppingeseteket. A 2012-es londoni olimpia esetében például utólag összesen 73 sportoló bukott le, és 31 érmet vettek el.

Ezt az egyenlőtlen küzdelmet tenné zárójelbe a doppingszerek legalizációja. Emellett is többen érveltek már, itthon például Dénes Ferenc sportközgazdász, aki még 2015-ben a Magyar Narancsban szállt síkra a szabályok újraírásáért, az ellenőrzött teljesítményfokozásért. Szerinte a sportban jelentősen csökkentené a doppingolás kockázatát az, ha az arra szakosodott specialisták végeznék a vegyszeres teljesítményfokozást. Pontos mérésekkel, laboratóriumi elemzéseken alapuló adagolással és kontrollal a dopping egészségügyi kockázatait is minimalizálni lehetne.

Dénes úgy vélte, hogy a dopping tiltása éppen esélyegyenlőtlenségeket teremt. „Most azok a sportolók, csoportok, országok szereznek előnyt, akik politikai, gazdasági erejüket kihasználva a tiltott teljesítményfokozást leplezni tudják. Az innovációk és a dopping elleplezéséhez szükséges erőforrások jelentősen megnövelik a doppingolás költségeit, s ez a piac sok szereplője számára korlátot jelent. […] A sportközgazdasági logika szerint a dopping legalizálása jelentősen csökkentené a doppingolás költségeit, a felkészítő laborok szolgáltatási versenye pedig lejjebb szorítaná az árakat: a szerek széles körben, egyenlő feltételekkel válnának hozzáférhetővé” – írta cikkében.

A sportközgazdász szerint miután a sportolók szórakoztatóipari termékké váltak, még inkább elkerülhetetlenné válik a doppingolás, a néző a pénzéért mindig látványosságot, teljesítményt vár, aminek sokszor fizikai akadálya is lehet, amit esetenként teljesítménynövelő szerekkel lehet eltüntetni.

D'Souza azt ígérte, hogy az Enhanced Games indulói a történelem legjobban ellenőrzött sportolói lesznek, a versenyek előtt teljes klinikai szűrésre küldik őket, EKG-n és vérvizsgálaton is részt vesznek. A tervek szerint az első Enchanced Games az Egyesült Államokban lesz egy, már meglévő sportlétesítményben. Egyelőre küzdősportok, atlétika, úszás, erősportok és torna került a programba. A szervezők szerint eddig 368 sportoló érdeklődött a játékokról. Arról egyelőre nincs hír, hogy mikor rendeznék meg.

Sokat kockáztatnak azok a sportolók, akik ezen az eseményen részt vesznek.

Egyrészt örökre kihúzhatják magukat a hagyományos versenyekről, de eltiltásra és börtönre is számíthatnak. A doppingolás ugyanis sok tagállamban illegális, vagy a kábítószerek közé sorolnak néhány szert, de még ez sem biztos, hogy visszatartó erő lenne.

„Beszélgettem egy, a világ tíz legjobb sprintere közé tartozó emberrel, aki a következő olimpiára készül, és azt mondta: »ha egymillió dolláros díjat ér a 100 méteres világrekord megdöntése, ott leszek«” – mondta D'Souza.