Ha egy birkózó ellen ejtették a doppingvádat, Kenderesi Tamásnál miért nem?
2023. április 27. – 13:51
A hazai törvényeknek megfelelően egy háromfős, a konkrét esetre szakosodott, magyar résztvevőkből álló doppingbizottság már a héten dönthet Kenderesi Tamás sorsáról. Ha ez a döntés az úszónak kedvező lesz, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) ettől még fellebbezhet, és a svájci székhelyű nemzetközi Sportdöntőbíróság eltilthatja. Bemutatjuk az ügy hátterét, és a biológiai útlevél működését is elmagyarázzuk.
A múlt szerdán hosszú közleményben jelentette be a 2016-os riói olimpia bronzérmes úszója, Kenderesi Tamás, hogy doppingeljárás alá vonták, mert a biológiai útlevele olyan eltérést mutatott, ami felkeltette a WADA figyelmét. Már itt, a cikk elején érdemes kiemelni, és egyébként sem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a riói olimpia idején nem került gyanúba, az olimpiai érmét semmiféle veszély nem fenyegeti. A sportágban azonban eddig nem volt egyetlen ilyen doppingeset sem. A kapitány, Sós Csaba úgy nyilatkozott, hogy nincs is tapasztalatuk ilyen ügyben.
„Az eredményeiből messze nem tűnik úgy, hogy doppingolt volna, másképp nem is úgy nézne ki. Orvos vagyok, ha elmegyünk egy helyre, az arcformákról el tudom mondani, mi a helyzet. A lényeg, hogy megvádolták, ilyenkor pedig vannak különféle eljárások, de amíg nincs meg a végleges döntés, addig ártatlannak tekintendő, azzal a különbséggel, hogy felfüggesztik, és nem versenyezhet, nem jöhetett edzőtáborba sem” – jelentette ki a szakember az M4-nek.
Az eredmények valóban nem utalnak arra, hogy Kenderesi tiltott szert használt volna: a riói olimpián úszott 1:53.62-es idejét egyszer tudta megjavítani, a 2019-es magyar bajnokságon, akkor két tizedet faragott rajta.
„A magam és a tisztességes sportolótársaim érdekében az összes jogi lehetőséget kihasználva bizonyítani fogom, hogy a doppingvád hibás feltételezésen alapul, egyúttal cáfolni fogom a WADA biológiaiútlevél-rendszerének tévedhetetlenségét”
Az ügy hátterét boncolgatva végiglapoztuk a WADA-kódexet, illetve az alapvető eljárási szabályokat. Már csak azért is, mert a Kenderesivel szinte egy időben gyanúba kerülő egyik birkózó ellen a WADA-szakértők néhány hónappal később a doppingvétség vádját nem tartották fenn. A Magyar Antidopping Csoport (MACS) honlapján decemberben megjelent, hogy zajlik egy vizsgálat a birkózásban, de maga a doppingeljárás el sem indult a sportolóval szemben, a versenyengedélyét fel sem függesztették. A személyiségi jogok miatt az ő nevét nem említhetjük meg, ezt csak maga az érintett teheti meg.
A felmentett birkózó esetében tehát ejtette a vádat az a háromfős nemzetközi testület, amelyik tagjait a világ három különböző pontjairól verbuválták össze, és akik mindannyian elismert hematológusok, hosszú ideje kutatják és tanulmányozzák a területet, és sportolók vérparamétereinek ezreit látták már. Elfogadták a védekezést, hogy a sportoló új, egy korábbi betegségre vonatkozó információval szolgált, melyet a szakértők nem ismerhettek, nevezetesen, hogy egy súlyos vírusfertőzés megváltoztatta a biológiai paramétereit. A MACS honlapjáról le is került az érintett sportág neve. (Kenderesi mellett egy másik úszó ellen is folyamatban maradt az eljárás.)
Kenderesit 2015-től folyamatosan vizsgálják, a nyilatkozata szerint 48 vérmintát vettek tőle, könnyű kiszámolni, évente nagyjából hétszer nézték meg a vérét.
De mi is a biológiai útlevél?
A sportoló biológiai útlevelének (ABP) a fő alapelve, hogy a dopping hagyományos, közvetlen, analitikus doppingellenőrzéssel történő feltárása helyett olyan kiválasztott változó adatokat, vagyis „dopping biomarkereket” követ nyomon egy adott időtartam alatt, amelyek doppingszerek hatására utalnak. A vizeletvizsgálat fontos eleme továbbra is a doppingellenőrzéseknek, de a biológiai útlevelet azért fejlesztette a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség, hogy biztonságosabbá tegye az ellenőrzéseket. A gyanúba keveredett sportolók ugyanis sokszor érveltek azzal, hogy nem megfelelően tárolták a mintáikat.
A biológiai útlevél három modulból áll, az egyik a hematológiai (ezt 2009 óta vizsgálják), a másik a szteroid (ezt 2014 óta nézik), 2023-tól pedig már az endokrin modul is működik. Az első modul az oxigénszállítás fokozódását ismeri fel a markerekkel, hogy mi történik a vörösvérsejtekkel, előfordulhatott-e vértranszfúzió, egyéb manipuláció. A szteroidmodul értelemszerűen a külső anabolikus hatásokra szakosodott, nemcsak a tesztoszteront vizsgálja, hanem még másik öt értéket. Az endokrin modul a szintetikus növekedési hormonnal kapcsolatos visszaélések jelzésére szolgál.
A mintavételeknél a markerek értékeit követik nyomon az évek alatt, és egy matematikai program (adaptív modell) szűri ki az eltéréseket, majd aztán tekintélyes szakemberek döntik el, hogy induljon-e vizsgálat egy-egy sportolóval szemben. Ezek az orvosok a sportolók nevét, nemzetét nem is látják, csak egy azonosítási számot kapnak. Illetve a markerek értékeinek változását ismertetik velük, és szakvéleményt mondanak arról, hogy egy-egy kiugró változás szinte biztosan a dopping miatt állhatott-e be, vagy más állhat a változás hátterében.
Nehéz lesz bizonyítani, ha ártatlan
Induljunk ki abból, amit Kenderesi a nyilatkozatában elismert: atipikus mintát adott. A WADA szigorú, zéró toleranciára törekvő szabályai szerint egyszer is elég, ha a hemoglobinkoncentráció és a stimulációs index kilép a megengedett tartományból. A hozzánk eljutott információk alapján azonban Kenderesi esetében nem egyszer volt atipikus az eredmény.
A fentebb említett adaptív modell lényege, hogy kimondottan a sportolóra jellemző értékből számol egy nagyon széles tartományt, éppen azért, hogy a sportolók esetében is rendszeresen előforduló esetek (jelentős terhelés, túledzés, dehidratáció, nők esetében a havi ciklus) vérparaméterekre gyakorolt hatását is figyelembe vegye, azaz ezekben az esetekben a tartomány határain belül maradjanak az értékek. A tartományt úgy határozzák meg, hogy abba a sportolónál mért értékek 99 százalékos valószínűséggel beleessenek. Fontos kiemelni, hogy a WADA-szabályzat alapján a biológiai útlevéllel kapcsolatos eljárás elindításához nem szükséges atipikus eredmény. Atipikus eredmény hiányában is elküldhető egy minta a szakértőkhöz felülvizsgálatra.
Kenderesi azzal érvelt, hogy egy véradás után mentek hozzá az ellenőrök, de nem a vérvesztéshez, hanem a transzfúzióhoz írták be a tényt, hogy vért adott. Az ellenőrök által használt rendszer logikusan felépített, több ezerszer vették már igénybe. Akik ezt a belső informatikai rendszert ismerik, akár ezerszer is töltöttek már fel adatokat, és a vérvesztés, valamint a transzfúzió egy külön rubrikában van. Kenderesi felmentésére akkor lehet esély, ha kiderül, hogy ezúttal valóban szarvashibát követtek el.
Az úszónak azt kell bebizonyítania, hogy valamelyik ellenőr tévesen értelmezte az általa a véradásról tett nyilatkozatát, ami pokoli nehéz feladat.
A WADA által használt dokumentációs lapon a véradás tényét a vértranszfúziós soron kell feltüntetni, mert ehhez a kérdéscsoporthoz tartozik a véradás is. A másik sorban az orvosi vagy sürgősségi okból történő vérmennyiség-változásokat kell beírni, a véradás pedig nyilvánvalóan nem ilyen.
Térjünk át Kenderesi egy másik állítására: helyesen tárolták-e a tőle levett vért. Úgy tudjuk, bár történhetett eltérés a jelenlegi WADA-protokolltól a minta tárolásakor és szállításakor, az eredménykezelésre vonatkozó eljárási szabályzat lehetőséget biztosít a szakértőknek arra, hogy az eredményeket figyelembe vegyék az adaptív modell számításakor, amennyiben azt megindokolják. Az a tény, hogy Kenderesi esetében figyelembe vették, arra utal, hogy a szakértők megfelelő magyarázatot adtak. A következtetés: a WADA előírásaitól eltérően kezelt minták értékeinek a figyelembe vétele szabályszerű volt. A vér vizsgálatát a mintavétel után 36 órán belül elkezdték.
Az úszó azt valószínűsíti, hogy a 2022. április 26-i véradás miatt kerülhetett bajba, azért lengett ki az egyik értéke. A WADA viszont azt nem jelezte, hogy mikortól figyeli a profilját. Előfordulhat, hogy már lényegesen korábban is olyan tartományba került egy-egy eredménye, ami gyanút keltett.
Alapesetben Kenderesit négyéves eltiltás fenyegeti, de láttunk már arra példát, hogy egy anomáliára sikerrel hívta fel a figyelmet egy sportoló. A spanyol kerékpáros Ibai Salast először majdnem négy évre tiltották el biológiai útlevele alapján, aztán mégis felmentették. Ha Kenderesi még kacérkodik az olimpiai részvétel gondolatával, szeptembertől már kőkemény munkát kell végeznie, hogy olimpiai szintet teljesítsen, és Milák Kristóf mögé odaérjen, de a kapitány szerint egy eltiltás le is zárná a pályafutását.
