Michael Phelps 22 világcsúcsot állított fel, és már egy sem él belőlük

Jelenleg is zajlik az úszó-világbajnokág Fukuokában, ahol a világ legeredményesebb úszója, a 23-szoros olimpiai bajnok Michael Phelps széles mosollyal adta át a díjat a vasárnap 400 vegyesen szédületes világcsúcsot úszó francia Leon Marchand-nak.

A japán találkozójuk szimbolikus volt: egy korszak lezárult, és most egy új kezdődik.

A 21 éves francia Marchand már tavaly is világbajnok volt, de a Duna Arénában még csak megközelíteni tudta Phelps kozmikus idejét, a mostani vb-n, Fukuokában viszont már egy testhosszt vert volna az amerikaira. A legnagyobb csillagok egyike már most, a jövő évi párizsi olimpián, hazai közönség előtt pedig érthető módon extra teljesítmény várható tőle.

A világcsúcs mellett van még kapocs a két versenyző között: mindkettőt ugyanaz az amerikai edző, Bob Bowman készítette, illetve készíti fel. Míg Phelpsszel már szinte gyerekkora óta együtt dolgozott, Marchand csak egyetemista időszakában került a kezei alá, de példátlan gyors fejlődést ért el vele. Milák Kristóf távollétében Marchand a 200 pillangó egyik fő esélyese lett, de áprilisban 200 mellen is megközelítette a világcsúcsot, ami egy főként vegyesúszásra specializálódott úszótól kivételesen ritka teljesítmény, hiszen annyira más műfaj, hogy abban nem szoktak a világszinthez mérten jók lenni.

Phelps pályafutása alatt 39 világcsúcsban játszott szerepet, ezek közül 22 egyéni rekordja volt, a többit váltóban érte el. A 4x100-as és a 4x200-as gyorsváltó még a mai napig rekorder, de ez azért nem olyan, mint az egyéni, hiszen negyedrészt az ő érdeme az eredmény. Ezért ezeket nem is vizsgáljuk, de nézzük távonként, mi történt az egykori Phelps-csúcsokkal!

200 gyorson két rekordja volt, az elsőt a 2007-es világbajnokságon, a másodikat a 2008-as olimpián úszta. Ezt a távot egyébként nagyon nem favorizálta, de Pekingben értelemszerűen aranyérem volt a jutalma. 2009-ben vették el a csúcsát, a német Paul Biedermann 1:42,00-val csapott a célba. Ez még az úgynevezett cápadresszes korszakban történt, Biedermann rekordjában pedig jelentősen közrejátszott, hogy a sportszergyártó Arena pont 2009-re fejlesztette ki a legjobb úszódresszét. Korábban a Speedo márkát használók voltak előnyben, de az Arena 2009-es újításával ők – köztük Phelps is – hátrányba kerültek.

Nem sokkal később, a 2009-es vb után az Arena speciális anyagból készülő szuperdresszét betiltotta a nemzetközi szövetség – ahogy minden más gyártó cápadresszét is. „Mintha lejtőn úsznál, olyan benne lenni” – a háromszoros olimpiai bajnok ausztrál Libby Trickettnél érzékletesebben nem is lehetne kifejezni, milyen volt benne tempózni, és miért tért vissza a FINA a textilruhákhoz.

Phelps nagy kedvence a 200 pillangó volt, az első világcsúcsát is ezen a távon érte el, mindössze 15 évesen és 9 hónaposan, a világbajnokságot megelőző válogatón. Aztán a 2001-es világbajnokságon, amit a mostanihoz hasonlóan szintén Fukuokában rendeztek, úgy lett világbajnok, hogy tovább javította saját világcsúcsát. Ezek után még összesen 7-szer csípett le a saját eredményéből. 1:51,51 volt a legjobb eredménye, amit aztán Milák Kristóf tüntetett el, ezért is volt olyan nagy szenzáció, amikor 2019-ben a 19 éves magyar fél testhosszal előzte a Phelpset jelképező piros vonalat a közvetítésben.

Nem véletlenül mondta a csúcsdöntés után Phelps, hogy fájdalmasan érintette a dolog, noha felkészült arra, hogy nem lesz örök életű egyetlen korábbi eredménye sem.

18 éven át mégis az ő neve volt ott a rekord mellett, vagyis az életének több mint a felét rekorderként élte le.

Mindjárt érthető lesz, miért viselte érzékenyebben Milák úszását. 100 pillangón ugyanis csak háromszor javított a csúcson, és a rövidebb távon nem önmagával volt versenyben, hanem más riválisok idején kellett javítania időről időre. Először az ukrán Andrij Szergyinovnál lett jobb még 2003-ban, a barcelonai vb-n, aztán az amerikai Ian Crocker, majd a szerb Milorad Čavić idejét döntötte meg, mindkettőt 2009-ben. A rekordja majdnem 10 évig állt, 2019-ben veszítette el a honfitárs Caeleb Dressellel szemben, aki egy javítás után jelenleg is őrzi a 100 pillangó csúcsát.

400 vegyesen ugyancsak önmagával volt nagy versenyben, 4:11,09-ről folyamatosan csiszolgatta az időeredményét, hol kisebb, hol nagyobb különbséggel, végül 4:03,84-nél állt meg. (Ez az idő is a szuperdresszes korszakban született.) 2002 és 2008 között összesen nyolcszor javította meg a szám világrekordját, az utolsót a pekingi olimpián érte el, akkori legnagyobb kihívója, Cseh László, ameddig tudott, ment vele, de ahogy átfordultak a gyorsra, ott lett nagyobb a különbség. Ettől még egy kicsit talán Csehnek is köszönhető, hogy a versenyük akkor igazán maradandó eredményt hozott.

Azonban 15 év után, a mostani világbajnokságon megérkezett Marchand, aki új korszakot nyitott a számban. A francia úszó ugyanis még a 350 méter utáni fordulónál is 14 méteren át a víz alatt tudott maradni, amire a szakemberek is csak dörzsölték a szemüket, látva, hogy milyen állóképessége van.

200 vegyesen is nyolcszor írta át a rekordot Phelps, ő került először 1:58-on belülre 2003-ban, a 2008-as pekingi olimpián pedig 1:54,23-mal fejezte be a szériáját. Sokáig nem örülhetett ezeknek, mert a korszak másik amerikai zsenije, Ryan Lochte 2009-ben és 2011-ben is feliratkozott a rekorderek közé. Lochte úszásakor 1:54,00-nál állt meg az óra.

Mi történt a magyar úszók világcsúcsaival?

Ha csak az elmúlt 40 évet vesszük, 7 magyar úszó ért el világrekordot, a már említett Milák Kristóf – aki azt ígérte, a mostani világbajnokságot is érintő kihagyás átmeneti, és szeptembertől elkezdi a felkészülést –, mellette pedig Hosszú Katinka. Hosszú a kazanyi világbajnokságon, 2015-ben állított fel új csúcsot 200 vegyesen (2:06,12), egyébként az volt az első rekordja. Három századot csippentett le az amerikai Ariana Kukors űridejéből.

A legtöbb rekordjavítás, szám szerint hat, Darnyi Tamáshoz köthető. 400 vegyesen 5 év alatt 3 másodperccel faragta le a csúcsokat 1986 és 1991 között. 4:12,36-nál állította meg az órát az 1991-es perthi világbajnokságon. Ugyanebben az időszakban 200 vegyesen is verhetetlen volt, ott is háromszor javított a csúcson. Gyurta Dániel a 2012-es olimpián világcsúccsal nyert 200 mellen, de egy japán úszó, Jamagucsi Akihiro már hat hét múlva megdöntötte azt.

Rózsa Norbert 100 mellen háromszor is javított a világrekordon, Güttler Károly is ezen a távon volt csúcstartó, Güttler 1993-ban éppen Rózsa eredményénél volt jobb. Amikor kétszázon egymással vívtak nagy csatát az 1996-os olimpia aranyérméért, akkor a rekord nem forgott veszélyben.

Egerszegi Krisztina két rekordot állított fel, az egyik elképesztő volt. Nem az, amit 100 háton ért el, mert az csupán három évig élt, egy olyan kínai úszó, Ho Ce-hung (He Cihong) vette el tőle az 1994-es vb-n, aki utána valamiért többet már nem versenyzett.

Egerszegi fő számában, 200 háton viszont 17 éven át uralkodott a 2:06,62-es idő.

A zimbabwei Kirsty Coventry volt, aki szuperdresszben gyorsabb volt ennél. Ma már egyébként 2:03,14-nél tartanak.