Megvan a 2026-os foci-vb kiírása, a bővítés kedvező a magyar válogatottnak

Arról már korábban döntött a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA), hogy a 2026-os világbajnokságot 48 csapattal rendezik meg, az is tudott volt, hogy Európának az eddigi 13 helyett 16 helye lesz az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban megrendezett tornán. Arról is írtunk már, milyen logisztikai őrület várható, milyen éghajlati (magaslati) kihívásoknak kell megfelelniük a résztvevőknek 40 napon át. Az európai szövetség (UEFA) végrehajtó bizottsága viszont a héten szentesítette, hogy néz ki az út a vb-re.

A három plusz hely önmagában nem sok, de ha azt vesszük, hogy Magyarország simán ottmaradt a Nemzetek Ligája A divíziójának 16 csapata közt, a létszámemelés jó esélyt kínál a magyar futballnak is, hogy 1986 után ott legyen egy világbajnokságon. (1986-ban Mexikó egyedül adott otthont a vb-nek.)

Pár fontosabb adat:

• Ha a legfrissebb világranglistát nézzük, akkor azon Magyarország a 19. helyen áll az európaiak közt.
• Ha a tavalyi Nemzetek Ligája abszolút rangsorát nézzük, akkor a magyar válogatott a nyolcadik volt.
• Ha a 2020-as rangsorra tekintünk, a 20. helyen látjuk magunkat.
• A 2016-os Eb alapján azt mondhattuk, benne vagyunk a 16-ban, a 2021-es Eb szerint nem, hajszállal csúsztunk le erről.

A számok önmagukban – hiszen még csak nem is sorsoltak ellenfeleket – persze semmit sem jelentenek, ugyanakkor azt sugallják, hogy valahol ott lennénk a kijutás határán.

Egyelőre csak azt tudjuk, hogy az UEFA úgy határozott, hogy a küzdelmek 12 csoportban zajlanak, az oroszoknak az Ukrajna ellen indított háború miatti felfüggesztésével 54 ország vesz részt az európai selejtezőkben. (Kazahsztán is itt fut neki a részvételnek.) Ha a háború befejeződne 2024-re, akár lehetne is az oroszokkal számolni a sorsolásnál, de most teljesen felesleges.

Az oroszok kiesése a magyar focinak újabb esély jelent.

Lesz 6 négycsapatos, és 6 ötcsapatos csoport. Innen a csoportelsők jutnak ki egyenes ágon. Valamennyi csoportmásodik pótselejtezőre kényszerül. Megszüntették azt, hogy a legrosszabb csoportmásodik automatikusan kipottyant, ennek a nem túl fair szabálynak a norvégok (2010), a dánok (2014) és a szlovákok (2018) voltak a múltban az elszenvedői.

A 2022-es kiírásnál már megjelent új elemként a Nemzetek Ligájából érkező két nemzet a playoffban. Marco Rossi válogatottja éppen egy hellyel csúszott le erről a frissen kínált lehetőségről, az osztrákok és a csehek örülhettek, de a vb-re végül egyikük sem jutott ki.

2026-ban már nem kettő, hanem négy csapat reménykedhet és kap még esélyt, ez is egy fontos hozadéka a bővítésnek. Ezt a négy országot az abszolút rangsor alapján nevezik meg, értelemszerűen az egyenes ágon kijutottakat kiveszik ebből a sorrendből, és csak azok jöhetnek szóba, akik nem kvalifikálták magukat. A 16 csapatot 4 ágra bontják szét, egymeccses elődöntőt és egymeccses döntőt játszanak – a pályaválasztói jogról még nincs döntés –, aminek a győztesei csatlakoznak a már kijutott 12 csapathoz.

Összefoglalva: 2022 előtt a 10 kijutó mellett 12 csapat mehetett pótselejtezőre és jutott ki még három, 2026-ban a 12 kijutó mellett 16 csapat mehet pótvizsgára és jut ki négy.

Mit jelent ez Magyarországnak?

A múltban előfordult, hogy 7 résztvevős csoportokban játszották a selejtezőket, ez a most bevezetendő egy sokkal letisztultabb formátum. Mivel a playoffban még 16 csapat esélyt kap, izgalmasabb és igazságosabb is lehet a szisztéma. Minden a pályán dől el, és nincs számolgatás, ki a leggyengébb második.

Mivel Magyarország a Nemzetek Ligája 2024-25-ös kiírásában is a legjobbak közt szerepel majd, onnan is kaphat egy mentőövet, ha nem érné el a csoport első vagy második helyét. Persze, azért nem árt az NL-ben jövőre is jól szerepelni, de azt a sorozatot mintha nekünk találták volna ki.

Azt sem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mennyit jelent az, amikor jó helyről várja egy ország a sorsolást, ezt most is láthatjuk az Eb-selejtezőkön. (Szerbia érkezett a második kalapból, Montenegró a harmadikból.) Az előző NL-sorozatban a nyolcadik hely azt is jelentette, hogy az első kalapba került a válogatott, ahol évtizedek óta nem járt. Ha újra sikerülne az első kalapban maradni, akkor olyan potenciális vb-résztvevőket, nagy nemzeteket tudnánk elkerülni, mint a spanyolok, angolok, franciák.

Egy négycsapatos csoportban nem túl bonyolult a matek. Az első kalapból húzott ország, ha a harmadikból érkezőt kétszer megveri, a negyedikből érkező ellen pedig kötelezően begyűjti a hat pontot, már minimum megváltotta a jegyét a pótselejtezőre.

Bravúr nélkül persze így sem lehet kijutni egy vb-re, de az látszik, hogy a 16 még pótesélyt kapott csapat közé bekerülni egyszerűbb, mint legutóbb a 12 közé. Látva az utánpótlás nem túl szívderítő helyzetét és eredményeit, ezt a 2026-os esélyt kellene megragadni, mert Szoboszlai Dominik a legjobb korban lesz, és a védelem oszlopa, a 30 éves Willi Orbán karrierjébe még pont beleférne egy vb, míg a 2030-as már nagyon nem valószínű.

Előbb persze még a 2024-es Eb-selejtezőket kell megvívni sikerrel, a szerbek elleni két következő meccs után már tisztán lehet látni, előbb Belgrádban játszunk szeptemberben zárt kapuk mögött, majd októberben Budapesten kellene pontokat szerezni tőlük, illetve Litvániában és Szófiában nyerni az egyenes ági kijutáshoz. Az Eb pedig egy újabb jelzés lehet arról, milyen esélyei vannak a csapatnak a vb-re.