Miért mentek el csütörtökön Suhajda Szilárd mellett, miért nem kapott segítséget?

Legfontosabb

2023. május 26. – 17:52

Miért mentek el csütörtökön Suhajda Szilárd mellett, miért nem kapott segítséget?
Fotó: Suhajda Szilárd / Facebook

Másolás

Vágólapra másolva

Suhajda Szilárd hegymászóról csütörtökön érkeztek az első olyan hírek, amik azt sejtették, hogy a Mount Everest oxigénpalack nélküli megmászására tett kísérletén valami baj történt. Hegymászó, expedíciószervező szakértőket kérdeztünk az ügy átlagembereket leginkább foglalkoztató kérdéseiről.

Tudják, hol van Suhajda Szilárd, és péntek hajnalban el is indul érte egy keresőcsapat, de nagyon kicsi az esélye annak, hogy még életben találják, írtuk csütörtök este a magyar hegymászóról, aki nagyon magasan, 8780 méteren adott utoljára életjelet magáról.

Az olvasók közül nagyon sokan felkapták a fejüket arra a mondatra, hogy az őt észlelő csapat elhaladt mellette, és bár életjeleket mutatott (fagyási sérülésekkel, magashegyi agyödéma tüneteivel), otthagyták. Az átlagembernek nagyon nehéz megérteni, hogy fent a hegyen, extrém körülmények között miért nem segítettek a hegymászónak, ezért szakértőket kérdeztünk az ügyről.

Milyen úton lehet feljutni a csúcsra?

Nedeczky Júlia hegymászó, aki első magyar nőként jutott fel a Himalája nyolcezres csúcsaira, elmondta, hogy a szóban forgó rész a csúcstömb, ami extrém magasságban van. Ott fent egy egészen más világ van, az emberek nem úgy működnek, mint ami megszokott alacsonyabb magasságokban.

Az egyik rész technikai: mínusz 30 fok körüli hideg uralkodik, amit szél súlyosbít. A mászó úgy be van öltözve, hogy alig tud mozogni, mint egy Michelin-baba. A nyomvonal a rögzített kötelek mellett egyetlen kitaposott, keskeny ösvény, két oldalán több száz méteres, meredek letöréssel, szinte ki se lehet kerülni az embert. Suhajda Szilárdot kissé távolabb látták az ösvénytől ráadásul, egyes információk szerint a rögzített kötélen túl.

Miért nem tudnak segíteni a többiek?

Ezen a keskeny, jeges, havas ösvényen a mászók irgalmatlan lassan haladnak, az összes erőt arra kell fordítani, hogy az egyik lábat a másik elé helyezzék, és lépni tudjanak. A serpák általában jobban vannak, de nekik önmaguk mellett a kliensükre is figyelni kell, mert az a feladatuk, hogy a klienst támogassák. Azzal, ha csak egy rövidebb ideig is magára hagyják, nemcsak a klienst kockáztatják, hanem azt is, hogy ha baj történik, azért ők felelnek. Tehát egy ilyen esetben az elképzelhetetlen, hogy egy kliensnek legyen ereje segíteni, a serpáknak pedig eleve kétfelé kell figyelniük.

De még így is elképzelhető, hogy ha a kliensek nagyon jó állapotban vannak, van tartalék energia, és nem fekszik messze a bajba került mászó, akkor odamennek, megkérdezik, hogy van, adnak neki egy szippantás oxigént vagy egy korty teát, de lényegében ez a maximum, amit fizikailag megtehetnek. Nedeczky Júlia szerint az extrém ritka, hogy ilyen magasságban egy másik mászócsapat mentsen le egy magatehetetlen embert, sok ember kell hozzá, és nagyon veszélyes. Egy külön erre a célra összeállt mentőcsapatnak nagyobb az esélye, egy ilyen, három világklasszis serpából álló csapat halad most Suhajda Szilárd felé.

A hegymászó hozzátette, hogy senkit nem lehet felelősségre vonni azért, mert nincs energiája segíteni, és elmegy a bajba került mászó teste mellett. Ráadásul Suhajda Szilárd saját döntése volt, hogy egyedül vág neki a csúcsnak, és nem kér asszisztenciát.

Mikor tudták meg, hol van Suhajda Szilárd?

Pintér László hegymászó szakújságíró lapunknak azt mondta, hogy a Suhajda Szilárdnál levő GPS-jeladó sajnos elég megbízhatatlanul, nagy kihagyásokkal működött, ezért nem lehettek biztosak abban, hol mi a pontos pozíciója. Hozzátette, hogy ezt a Garmin típusú jeladót használja a fél hegymászó világ, ami alacsonyabb magasságokban teljesen jól működött. A kihagyások okát csak találgatni lehet, de talán közrejátszik az, hogy míg lentebb Suhajda Szilárd hátizsákjának vállpántján, kívül helyezkedett el, a csúcstámadásnál – mivel nem vitt hátizsákot – a pehely overáljának belső zsebében volt, egy kétliteres vízzsák mellett.

Mint Pintér elmondta, a mentés megszervezése szempontjából az volt a döntő pont, amikor egy nepáli csapattól csütörtök este megtudták, hogy csütörtök reggel még életben látták őt, és meg is lehetett határozni a helyét. A hegymászó az ösvénytől távolabb feküdt egy sziklán. Pintér szerint nem lehet csodálkozni azokon a serpákon, akik a saját, nem túl jó bőrben levő klienseik otthagyásával nem akartak elereszkedni egy mozgásra nem képes test mellé egy életveszélyes lejtőn, ahová ráadásul a fix kötél sem ér el.

Viszont a háttércsapatnak a hír elég volt, hogy elindítsák a világklasszis serpákból álló mentőcsapatot Suhajda Szilárdért. A csapatot profi helikopteres vitte fel 6400 méter magasságba, a kettes táborig, majd feljebb is repült, hogy amennyire lehet, körülnézzen a térségben, ahol Suhajda Szilárdot látták korábban. A háromfős mentőcsapatnak megvan az ereje, frissessége, oxigénkészlete, hogy elérjék Suhajda Szilárdot.

Megmászta-e a csúcsot Suhajda Szilárd? Mi az a Hillary-lépcső?

Ez, a jelen pillanatban másodrangúnak számító kérdés majd akkor dől el, ha megtalálták a hegymászót, és megnézték a nála levő eszközök (telefon vagy fényképezőgép) adatait, képeit. Ami biztos, az utolsó GPS-jelet a Hillary-lépcsőtől küldte, ami a csúcs alatt 58 méterre található, 12 méter magas, szinte függőleges szikla, az utolsó nagy megpróbáltatás a Mount Everest csúcsára tartó mászók útján. A sziklát az új-zélandi Edmund Hillaryről nevezték el, aki elsőként jutott fel a 8848 méter magas Mount Everestre 1953-ban Tenzing Norgay nepáli serpa kíséretében.

Mennyi időt lehet kibírni a fenti extrém körülmények között?

Nedeczky Júlia szerint ez minden mászónál egyénileg más, semmit sem lehet kizárni. Suhajda Szilárd nagyon felkészült, nagy tartalékokkal indult, de mostanra valószínűleg erősen megfogyatkoztak a készletei, és az is lehet, hogy már nem fér hozzájuk. A hegymászó lassan harmadik napja tartózkodik 8000 méter felett.

A legutolsó észleléskor (csütörtök reggel) fagyási sérüléseket, agyi ödéma tüneteit látták rajta a mellette elhaladók. Ha van is még enni-innivalója, lehet, hogy a keze úgy elfagyott, hogy elő sem tudja venni azt, ennyi idő után finom mozgásokat már nehéz végrehajtani.

Mi az az agyi ödéma?

Az agyi ödéma tüneteit sokan tapasztalhatják magukon 8000 méter felett, de már alatta is. Mozgáskoordinációs zavar, mozgásnehezítettség, tudatzavar, hallucinációk felléphetnek, de ha elindul, az még nem tragédia, mert lejjebb érve elmúlhatnak a tünetek. Az emberi test ugyanis nehezen tolerálja, hogy már 2500 méteres magasságtól olyan mértékben elkezd csökkenni a levegő oxigéntartalma, hogy oxigénhiányos állapot alakul ki a szervezetben.

8000 méter fölött a légnyomás és az oxigén is a megszokott mennyiség harmadára esik, lényegében kevesebb oxigén van a levegőben, mint amennyire a testnek szüksége van. Ezt a szervezet alacsonyabb magasságban szaporább légvétellel, gyorsabb szívműködéssel, és az erek kitágulásával igyekszik ellensúlyozni, de a 8000 méter fölötti magasságot nemhiába nevezik halálzónának. A test itt már nem tud regenerálódni, ezért ezt a területet a lehető legrövidebb módon el kell hagyni.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!