Saját szponzorai zabálják fel a sísport alól a havat

Nem a kutya eszi meg a telet, hanem a globális felmelegedés. Ennek egyre látványosabb jelei vannak, például a magashegységekben is jelentkező hóhiány, ami a téli sportokat is ellehetetleníti. Ebben a szezonban több alpesi síversenyt kellett törölni, mert nem volt értelmezhető mennyiségű hó, de láthattunk latyakban is szenvedni versenyzőket, és hobbisíelők is zöldellő rétekkel találkoztak csíknyi sípályák mellett. Egyre gyakoribbak az ilyen évek, így nem véletlen, hogy már maguk a sportolók is fenntarthatósági vagy etikai kérdéseket feszegetnek.

Egy tanulmány szerint 600 éve nem volt olyan gyenge tél az Alpokban, mint mostanában. A sokéves átlagnál 36 nappal volt rövidebb a hóval borított időszak a 2000-es évek első két évtizedében, egy másik adat szerint pedig az északi féltekén évente átlagosan egy magyarországnyi területtel, 90 ezer négyzetkilométerrel csökken a hóval borított terület. Mindez rendszerszintű problémákhoz vezet, megrogyasztja a téli turizmust, munkahelyek és bevételek illanhatnak el gyors ütemben, de a hóhiány nem is csak az emberek és egy évszak problémája. Az olvadó hó vize nagyon fog hiányozni a talajból, patakokból, folyókból is, és a mezőgazdaság számára fontos növények termésbiztonsága is veszélybe kerülhet. A hótakaró hiánya fokozza a fagyérzékeny fajok érzékenységét, de a hófelület fényvisszaverő hatása miatt a hőmérsékletet is szabályozza, tartja a hideget.

A téli sportok menekülőútja eddig az volt, hogy ha nem esett elég hó, akkor vagy az előző évből betárazott havat használtak, vagy műhavat készítettek. A betárazás egyre problémásabb, alig van miből deponálni, vagy gyorsabban olvad a raktározott hó is a melegebb napok miatt. Azt a 2022-es pekingi téli olimpia is megmutatta, hogy természetes hó nélkül is lehet síversenyeket rendezni, hiszen az ottani alpesi pályákat szinte kizárólag hóágyúkkal tették alkalmassá. Ez egyrészt vízpazarlás, másrészt energiaigényes folyamat, ami így általában kibocsátásnövekedést is jelent. A síelők azért sem szeretik a műhavat, mert inkább jég az a felület, amit abból lehet csinálni, és azon az esések is keményebbek, nagyobb a sérülésveszély.

Hogy mi lehet a jövő, azt a szezon eleji wisłai síugró-világkupán is láthattuk. A síugróknak a sáncon a megszokott jégből kialakított nekifutójuk volt, viszont nem hóra, hanem a nyári versenyeken megszokott zöld műanyag felületre érkeztek. Vannak olyan vélemények, hogy a hómentes síugrás a sportágat még népszerűbbé teheti, akár afrikai versenyzők is megjelenthetnek. Alpesi síben is léteznek műanyag pályák, de azokat szinte kizárólag oktatásra használják, és nem tűnik opciónak, hogy több kilométeres lejtőket burkoljanak be vele. Mindenki jobban járna, ha elegendő mennyiségű hó esne.

Február elején a világ legjobb alpesi sízője, Mikaela Shiffrin vezetésével egy petíciót írtak versenyzők, hogy a Nemzetközi Síszövetség (FIS) tegyen többet a klímasemlegesség eléréséért, mert veszélybe került a sportáguk. A levélben azt írták, hogy nemcsak versenyeket kell törölni a hóhiány miatt és olvad el a műhó is, de az edzéslehetőségek is szűkülnek, ijesztő mértékben csökken azoknak a gleccsereknek száma, ahová már ősszel is fel lehet járni tréningezni.

A sízők maguk látnak néhány olyan beavatkozási pontot, amellyel csökkenthető lenne a sportág szén-dioxid-kibocsátása. Egy versenynaptárreform máris sokat segíthetne, A szezon elején a férfiak két amerikai helyszínen indultak, majd visszatértek Európába, ahol a versenyek zömét rendezik. Az idény végére még két észak-amerikai állomás került, így újra repülni kellett a két kontinens között. Ha földrajzi szempontból észszerűsítenék a versenynaptárt, máris csökkenthető a repülőzésből eredő kibocsátás. A számításaik szerint ezzel máris 1500 tonnányi szén-dioxid légkörbe juttatását lehetne elkerülni. Ehhez az önkorlátozás is társulhat – bár erről nem beszéltek –, hiszen nemegyszer előfordul, hogy a nagyobb sztárok magángépekkel utaznak.

A kedvtelésből síelők is nagy karbonlábnyomot hagynak maguk után. Évente több száz millió vendégéjszakát töltenek el turisták a síterepeken, nemegyszer nekik is magángépes ajánlatokat kínálnak az utazásszervezők, de a hagyományos, autós megközelítés is jobbára fosszilis energián alapul. Nem véletlen, hogy a sportolók által életre hívott Protect Our Winter (Védjük meg a telünket) szervezet is próbálja környezetbarát közlekedési módokra rábírni a téli turistákat.

Bár a síelésre épülő iparág, főként a közlekedés miatt, nagy kibocsátásokkal jár, a sportághoz önkéntelenül is a tisztaságot, természetességet társítjuk, a hó, a lélegzetállító tájak és a saját fizikumukra hagyatkozó sikló emberek is ezt a képet erősítik. Ez olyan üzenet, amihez szponzorokat is könnyű találni.

A Badvertising kampánycsoport és a New Weather Sweden nevű think tank friss, A hótolvajok címet kapott jelentésében pont arra mutatott rá, hogy a sísport támogatói között rengeteg olyan van, amelynek tevékenysége hatalmas kibocsátásokkal jár. Ha nagyon kisarkítjuk a dolgot, akkor pont miattuk nincs hó.

A jelentés több mint száz olyan eseményt, szervezetet és sportolót talált, amelyeket fosszilis energiában utazó cégek, autógyártók vagy légitársaságok támogatnak. Ott van köztük például az orosz Gazprom, a főként olajjal foglalkozó norvég Equinor, a British Airways vagy a svéd légitársaság, a SAS. A FIS főszponzora például az Audi, ami ugyan az elektromos modelljét, az e-Tront szokta reklámozni a síversenyeken, de flottájának 90 százaléka 2021-ben dízel- vagy benzinmeghajtású volt. Egy másik autógyártó, a BMW pedig a biatlon-világkupa névadója.

A több tízezres tömegeket vonzó sífutóversenyt, a svéd Vasaloppetet is egy energiacég, a Preem és az autógyártó Volvo támogatja, a Badvertising szerint ez a két cég évente 1260 millió tonna gleccserjég olvadásáért felelős.

„A magas szén-dioxid-kibocsátású szponzorok olyanok, mintha a téli sport a saját koporsójára szegezné rá fedelet. Ezt meg kéne állítani” – mondta Lizzie Yarnold, a britek kétszeres olimpiai bajnok szkeletonosa.

Shiffrinék levelükben azt kérték a FIS-től, hogy legkésőbb 2030-ig csökkentse kibocsátását 50 százalékra, 2035-re pedig váljon teljesen karbonsemlegessé. Ehhez persze maguknak a sízőknek is környezettudatos döntéseket kell hozniuk.