A szövetség igazgatója négyes alát ad a kéziválogatott vb-teljesítményére

A magyar férfi kézilabda-válogatott a célkitűzését teljesítve bejutott a legjobb nyolc közé a svédországi világbajnokságon, és 2024 tavaszán olimpiai selejtezőt játszhat. A nyolc között már nem tudott meccset nyerni, így három vereséggel ért véget a torna. A szövetség sportszakmai igazgatójától, Juhász Istvántól először azt kérdeztük, hányas osztályzatot adna a csapat szereplésére.

„Sok mindent átgondolva és figyelembe véve a fiúk hármas és négyes közt teljesítettek. Mivel az alapcélt mégiscsak elérték, ezért egy halvány négyest, kétszer aláhúzva megajánlanék nekik. Tény, most nem azon kell sopánkodnunk, milyen nehéz a jövő évi Eb-ről a selejtezőbe kerülni, mint négy éve. Ám így is ott van az érem másik oldala, hogy főleg a dánok ellen pocsékul, lelketlenül játszottak, a svédek és a norvégokkal szemben pedig kinyílt a különbség a végére. Úgy látszik, ehhez kell hozzászoknunk egy ilyen hosszú sorozatban. 2011-ben is olimpiai selejtezőt érő helyen végeztünk, de a franciáktól akkor is kikaptunk 13 góllal” – vágott bele Juhász, aki 12 éve a válogatott másodedzőjeként dolgozott a vb-n.

A szakember a rosszul sikerült hazai Eb után is azt mondta, hogy a férfi válogatottban van annyi erő, hogy elérje az olimpiát, akkor sokan bírálták a meglátása miatt, ezért külön örül, hogy a csapat nem hagyta cserben.

„Bemutattuk az összes erényünket, és bemutattuk az összes hibánkat”

– vonta le a tanulságot.

A csapat teljesítményének végletek közötti ingadozására is rákérdeztünk, erre azt válaszolta, hogy ennek a nagyon leegyszerűsített oka a minőségi játékpercek hiánya. Amíg 2011-ben a játékosok többsége BL-terhelést kapott, most csak néhány játékos mondhatja el ugyanezt magáról. Ha egy héten lenne két vagy három komoly koncentrációt, nagy sebességet igénylő mérkőzés, az tudná garantálni a folyamatosan magas szintű, megingások nélküli produkciót. Ezek a meccsek adnak olyan kondíciót, amit lehet használni a fontos meccsek utolsó negyedórájában, amikor a fontos kérdések eldőlnek. Két meccsen, Izland és Brazília ellen így is sikerült táplálkozni a tudásunkból, a későbbiekben nem.

Mivel Ancsin Gábor és Pedro Rodríguez csak a magyar bajnokságban játszott a vb előtt, mert a Tatabánya nem érdekelt a nemzetközi kupában, érdemben el sem várható tőlük, hogy rendszeresen kimagaslóan teljesítsenek, még ha a tudásuk legjavát nyújtják is. Ettől még állták a sarat Juhász szerint. A szakember úgy látja, a magyar bajnokság nem készíthet fel ilyen sorozatterhelésre, meg kellene erősödniük a csapatoknak, hogy több éles meccsnek kellene lennie egy szezonban, mert ezek mind segíteni tudnák a kilengések tompítását.

Ezen a tornán egy olyan játékos lépett pályára, aki kötődik a 2013-ban állami milliárdokból alapított Nemzeti Kézilabda Akadémiához: Ilics Zorán, aki két évet töltött el ott. (A szerbeknél pedig Uroš Borzaš játszott a NEKA-sok közül.) Juhásznak erről az a véleménye, hogy ugyan már megjelent az első fecske, de mivel már a hatodik évfolyam végez a nyáron, kár, hogy nincs több követője a balkezes átlövőnek. A NEKA szerinte az NB I.-et ellátja játékosokkal, de az elitképzési feladatát eddig nem teljesítette. Úgy gondolja, hogy az alapító, Mocsai Lajos is többet várt ennél. „A legcsekélyebb bántó szándék nélkül mondom, mert jó szakemberek dolgoznak ott, de át kell értékelni az akadémia stratégiai céljait, ha már a válogatott érdekében hozták létre.”

Juhász úgy gondolja, hogy a nemrégiben átalakított akadémiai képzés és az állami invesztíció hamarosan meghozza a hatását. Az akadémiák francia mintára 21 éves korig foglalkoznak a játékosokkal, mert 18 évesen csak elvétve tud folyamatosan játéklehetőséget kapni valaki. Ez az utógondozás lehet a kulcs – a problématérkép erre mutatott rá –, aminek be kell épülnie a rendszerbe. Szerinte az nem véletlen, hogy a nemzetközi szövetségi 2022-es utánpótlásrangsorában Magyarország végzett az élen.

„A klubok munkája fontos, ott készülnek a játékosok, de a kirakat a mindenkori válogatott lesz, ezt el kell fogadnia mindenkinek, aki ebben a sportágban ténykedik.

Pontosan tudom, hogy a szurkolók mindig türelmetlenek, gyorsan akarnak nagy eredményeket. Egyik napról a másikra azonban egy ilyen átalakítás nem hoz átütő eredményeket, még ha mi is azt szeretnénk, hogy a skandinávokkal szemben szoros, ki-ki meccseket játszunk, még ha az ő sok futásra építő stílusuk kevésbé is fekszik nekünk.

Ha a gyümölcs meg is lesz, az olimpiai selejtezőt ennek a csapatnak kell megvívnia, remélhetőleg egy ereje teljében lévő PSG-s Máthé Dominikkal, a szemsérülése miatt most kimaradó, egyébként a Benficában erősödő Juhász Ádámmal, és joggal bízhatunk abban is, hogy Fazekas Gergő a lengyel Plocknál sokat fog fejlődni. Van még tartalék ebben a csapatban.”