Mikler az Izland elleni bravúrgyőzelemről: Megroppantottuk őket, nem látták a kaput a végén

„Lózung, hogy az utolsó pillanatig küzdünk, lehetne sokszor legyinteni is, amikor egy szurkoló ezt hallja, de szombat este megmutattuk, nem csak egy szólam az, hogy a végsőkig harcolunk. Ennek a csapatnak ez az erőssége, és most megmutatta, hogy egy ilyen kvalitású csapattal szemben, mint Izland, akkor is benne van. És még akkor sem adja fel, ha történetesen hat góllal vezet az ellenfél” – Lékai Máté értékelt így a Telexnek, miután a magyar kézilabda-válogatott 30–28-ra nyert a világbajnokság második meccsén és vezeti a csoportját.

Izland 25–19-re vezetett a 42. percben, utána viszont már csak három gólt lőtt. Lékai a 2012-es olimpiai negyeddöntőnek is az egyik hőse volt, mert ő lőtte a hosszabbítást jelentő találatot. A magyar csapat irányítója hozzátette, emlékszik olyan meccsre, amikor több góllal vezettek, mégsem sikerült nyerniük, a kézilabdában benne vannak az ilyen fordulatok, most szerencsére a végére minden összeállt. Volt egy jelenet, amikor mínuszban voltunk, jelképesen ököllel fejbe vágta magát.

„Rossz megoldást választotta, de mintha kijózanodtam volna tőle. Figyeljek már jobban, ezt üzentem magamnak. Mindig vannak hibák, az első félidőben sem választottam jó megoldásokat. Portugália ellen is iszonyatosan kemény lesz, embertelenül jó meccset játszottak Izlanddal, igazán értékes akkor lesz ez a mostani két pontunk, ha hétfőn is össze tudunk kaparni még kettőt mellé” – tekintett a jövőbe a ferencvárosi Lékai, aki a felzárkózás egyik motorja volt, és két gólt is lőtt. Az utolsó időkérésnél merte elhinni, hogy megvan a győzelem.

A fordítás kulcsfigurája pedig a csapatkapitány, Mikler Roland kapus volt, aki hét védéséből négyet az utolsó hat percben mutatott be, amikor nagyon kellett. (A vb előtt Borsos Attila szakértő jó érzékkel épp erre hívta fel a figyelmet, nem mindegy, mikor jön egy bravúr.) Mikler úgy érezte, ha a kapuból nem jön extra teljesítmény, akkor ezt a meccset elveszítjük. De jött!

„Ez a meccs is alátámasztotta, hogy a végén a tutit, a megszokottat lövik a játékosok, ekkor kellett tiszta fejjel elővennem a kottát, ami az elején egyébként nem működött, mert akkor még pihenten nem a megszokott dolgokat lőtték, hanem variáltak. A végén, már fáradtabban visszanyúltak hozzá. De eközben olyan fal állt össze előttem, hogy a középső embereik, akik egyébként jól cseleznek, általában magabiztosak, valósággal megroppantak. Ez is volt a célunk, hogy elbizonytalanítsuk őket, nem látták a kaput a végén. Ilyen iramtól még a végén is alig lihegtek, hihetetlen, úgy mentek, mint a gép, és mégsem őket kell dicsérni, hanem magunkat, mert mindenki hozzátette a maga kis szeletét, hogy ez a győzelem összejöjjön. Brutál, egyszerűen brutál, amit láttunk, boldog és büszke vagyok, csillagos ötös az egész csapat, a csoda ott volt a pályán.”

Mikler szerint nem lehet rangsorolni, hogy ez a fordítás, hol szerepel a magyar kézilabda történetében, ott van-e a top3-as meccs közt, de azért jó esély van erre. Mivel állt már a másik oldalon is, és veszített nagy előnyről BL-döntőt, átérzi a siker súlyát. Még ha ez csak egy első lépés volt is.

„Ezt a modellt, hogy hátrányból győzelmet csikarunk ki, jó lenne átmenteni a hétfői találkozóra is a portugálok ellen. Nincs más dolgunk, mint a hitünket megőrizni. A küzdeni akarást sem lesz nehéz megtartani. Ha azt kérdezik tőlem, honnan van tartása ennek a csapatnak, csak azt tudom mondani, az ország legjobb játékosai vannak együtt egy kiváló közösségben, a küzdeni akarás egy válogatottnál alaptétel. Ez a címer, ami itt van rajtunk, hogy egy országot képviselünk, kötelez bennünket. Az tény, hogy a hitünk az edzőben, a taktikában, önmagunkban, nem veszett el, egy pillanatra sem adtuk fel, és a végén kompletté vált minden. Chema százszor elmondta, hogy close, legyen feszes a falunk.”

A három gólját az utolsó öt percre tartogató Bodó Richárd is először a védekezés fontosságát emelte ki, a kínai nagy falat emlegette, olyan volt a védelmünk a hajrára, az utolsó 10 percre, a legfontosabb „moneytime”-nak nevezett szakaszban, amikor minden egyes jelenet dupla értékkel bír.

Az izlandi kapitány, Gudmundur Gudmundsson, úgy értékelt, hogy a hatgólos vezetésnél már mintha elhitték volna, ez a találkozó megvan, de a jól küzdő magyarok ellen ez nagy hiba volt. Az izlandiak önbizalma, kissé arrogáns játékuk nem először bünteti őket. A 2020-as Eb-n is vezettek az első félidőben hárommal, akkor hattal kaptak ki.