Két évtized alatt a semmiből gyúrtak össze egy zöldellő egyetemvárost a sivatagban

Katar egyik lenyűgöző zárványa az Education City nevű városnegyed, ahol a focivébére felhúzott stadion csak egy a sok közül a modern építészet képviselői közül, és ez az a hely, ahol a sivatagi környezettől élesen elütő ligetben sétálgathatunk.

Az Education City, ahogy a neve is utal rá, elsősorban az oktatást szolgálja. A katari fővárossal, Dohával gyakorlatilag összenőtt al-Rajjánban két évtizede először csak egy iskolaépületet húztak fel egy üres, falusias területen, de azóta egy 12 négyzetkilométeres high-tech városnegyed nőtt ki a földből.

A foci-vb rendezése is mutatja, hogy Katarnak méretéhez és jelentőségéhez képest hatalmas ambíciói vannak. A fiatal állam mindenhol nyomul, van miből, és a királyi család sem csak reprezentációra költ, számos olyan projektet támogatnak alapítványukon keresztül, amely a közjót is szolgálja. Az egyik ilyen az Education City fejlesztése, amely a korábbi emír feleségéhez, Moza bint Nasszer al-Missznedhez köthető. Nagyon jó lobbistaként működött, sikerült meggyőznie a férjét, hogy az olajpénzekből csurgassanak át valamennyit az oktatásba is, ez ma már az ország GDP-jének közel 3 százalékát jelenti.

Felismerték, hogy a színvonalas oktatás az ország versenyképességét is növeli, az pedig a presztízsüknek is jót tesz, ha nagy nevű külföldi egyetemeket nyernek meg maguknak. Az alap- és középfokú oktatással induló Education Cityben ma már kilenc egyetem is működik, közülük hat amerikai, például a Texas A&M vagy a Virginia, de a University College London is telepített ide karokat. Ma körülbelül tízezer egyetemi hallgató tanul itt, és az egyetemekre ráépülő számos kutatás-fejlesztéssel szolgáló cég fel is szippantja egy részüket.

A foci-vb alatt ebből a tömegből semmit sem látni, a meccsnapokon a legtöbb intézmény zárva van, a szellemvárosnak hat a stadiontól az Education City távolabb eső része. Leszámítva a vb sajtóközpontjának helyet adó Nemzeti Kongresszusi Központot, ahol folyamatosan több ezer újságíró nyüzsög. A hatalmas épület – 500 métert is lesétálhatunk benne egyetlen kanyar nélkül – organikus formákkal is játszik, mintha egy sivatagban magára maradt életfa nőtt volna bele a szerkezetbe.

Az út túloldalán lévő Nemzeti Könyvtár most zárva van, pedig az egymillió kötetet befogadó, gyakorlatilag egyterű, közepén besüllyesztett épület játékossága meglepő látvány. Persze kívülről sem mindennapi, egy élére fektetett, rombuszalapú hasáb üvegpalota. Az egyetemi épületek egyszerre modernek és őrzik a térség hagyományos megoldásait, például az erődszerű, melegtől is védő robusztus falakat, vagy a keleties ornamentikát. Míg a Qatar Foundation főépülete szinte érzékcsalódást okoz, olyan, mintha egy rácsos kocka lebegne egy hasáb fölött.

Tényleg város a városban helyről beszélünk. Dohának nincs összefüggő villamoshálózata, csak néhány zárványban üzemel egy-egy járat, az egyik itt az Education Cityben közlekedik néhány perces követéssel.

Ami még inkább szembetűnő, hogy a város más részeihez képest itt milyen sok a zöld. Persze itt-ott még kilóg a lóláb, pár helyre műfüvet vagy zöld műanyagfóliát terítettek, de így is nagy kiterjedésű ápolt gyepek, cserjével és fákkal sűrűn beültetett területek váltogatják egymást, míg az Oxygen Park már-már egy európai parkot másol. Katarnak szegényes a talaj- vagy rétegvízkincse, így az édesvíz legnagyobb részét a költséges és környezetszennyező tengervíz-sótalanításból nyerik. Bár az országban több helyen tetten érhető a vízpazarlás, az Education Cityben az öntözés nagy részét, egyszer már használt, úgynevezett szürkevízből oldják meg.

A városnegyed a fenntarthatóság jegyében épült, az energiaellátás jó részét szél- és naperőművekkel oldják meg, de nagy hangsúlyt kap például a PET-palackok kezelése is. Az épületeket igyekeztek újrahasznosítható anyagokból építeni, ez például az Education City stadionnál is tetten érhető, amely fenntarthatósági szempontokat figyelembe végig a legmagasabb minősítést kapta. Persze még így is csodálkozhatunk, hogy mit is keres mellette egy üdezöld golfpálya.

Az Oxygen Park egyik része egy völgykatlanban fekszik, ahol nemcsak a terepalakítással csapdázzák be ügyesen a frissítő légáramlatokat, hanem mesterséges légbefutással is frissítik azokat, akik a völgyet körbetekergő futópályán edzenek. Itt egyébként tartanak külön női napokat is a mozogni vágyóknak.

Megdöbbentő élmény itt sétálgatni kikerülve a nagyvárosi zajból, olyan élénk madárcsivitelés megy, mintha örök tavasz lenne. A gyepen focipályák felmeszelései is kivehetők, míg a vb alatt egy hatalmas színpadot és kivetítőt lehet körülülni, de az Uruguay-Korea-meccsen még így is intim hangalatú volt a helyszín, nem voltak akkora tömegek, mint egy szurkolói zónában.

Az Education City kilométerekről észrevehető épülete, az 1800 embert befogadó Minareiten mecset, amelyet nyugodtan nevezhetünk formája után a katari bálnának. Két 90 méter magasra törő és Mekka felé mutatót tornyát pedig messziről a bálna farokúszójának is vélhetünk.

Az arabok lószeretete és mániája közismert, és kicsit idegenül hatva, de egy hatalmas lovasközpontot is, az al-Saqabot is az egyetemvárosba passzintottak bele. A parkban a lovak külön sétautat kaptak, amely néhány helyen szinte összeér a hagyományos sétányokkal, simán összefuthatunk egy-egy díjnyertes telivérrel.