A katari B-közép valójában libanoni bérszurkolókkal volt tele

Hogy néz ki egy libanoni munkanélküli fiatal álommelója? „Menj el a katari vébére, kapsz ételt, szállást, kimehetsz a meccsekre, és még fizetünk is érte!”

Nem hangzik rosszul, ráadásul, mint az a New York Times cikkéből kiderül, tényleg sokan elérhették ezt az álmot. A tennivaló csak annyi volt, hogy vezényszóra, egyenpólóban, hangosan kellett szurkolni a házigazda Katarnak.

Fegyelmezett ultrák

Mint az amerikai lap leírja, hiába kapott ki Katar mindhárom vb-meccsén, a lelátón ezerfős, egyforma Qatar feliratú, bordó pólóban szurkoló kemény mag szurkolására nem lehetett panasz. A lelátói csapat ismerte a legmenőbb nemzetközi koreográfiákat, és a „vezérszurkolóik”, vagy nevezzük őket „rendezőknek”, utasítására nagyon egységesen skandáltak.

A férfiak olykor hosszú sorokban összekapaszkodtak, és fel-alá ugráltak, mint a legvérmesebb dél-amerikai vagy olasz szurkolók. Mindez azért volt meglepő, mert az amúgy egyre jobb játékosokat felvonultató katari bajnokságban ilyen szurkolást nem látni, a meccseket pár száz hűvösen figyelő helyi szokta csak követni.

A szervezett szurkolás (akkor főleg spanyolokkal) korábban már a katari kézilabdavébén is megfigyelhető volt. Ott annyiban volt még merészebb a projekt, hogy olyan csapatot is összevásárolt Katar, amely vb-döntőt játszott, itt írtunk a sztoriról az Indexben.

Ha nem is ilyen drága és költséges mértékben, de ahogyan a munkaerő-közvetítő jó modell, úgy egy vendégközvetítő Vatta Zrt. sem lenne rossz ötlet. PR-ügynökségek, a szponzorok felé villantani akaró konferenciaszervezők biztosan fizetnének eseményenként harminc-negyven szépen felöltözött „bérevőnek”, akiknek az egyetlen feladatuk az lenne, hogy jelenlétükkel bizonyítsák a rendezvény sikerét.

Furcsa jelek

Az éles szemű megfigyelő azt is kiszúrhatta, hogy a katari szurkolók közül többen tetováltak voltak, ez Katarban nem jellemző, ami arra utalt, hogy a katari rajongók talán nem is katariak, de akkor kik ők, és honnan jöttek?

Mint a lap írja, a sok kritikával illetett Katarban (nincs futballkultúra, korrupcióval nyertek pályázatot, sokan meghaltak az építkezéseken) 2022 elején született meg egy terv, tábort kell szervezni, vagyis ki kell használni a régió már előrehaladottabb szurkolói kultúrával rendelkező országainak segítségét.

Az ultrakultúra ugyanis nagyon nem „katari”, hiszen annak lényege a konfrontáció a hatalommal, az azt megjelenítő rendőrséggel, minden tekintéllyel. Éppen ezért a fociszurkolók az arab tavasz eseményeiben is aktív szerepet vállaltak, elsősorban Egyiptomban Hoszni Mubarak elnök ellenében, de a tunéziai, algériai, marokkói és libanoni lelátókon is gyakran felcsendülnek kormányellenes rigmusok.

Itthon a lelátókon Orbán Viktor, az ismert fociszurkoló nem szokott kritikákat kapni, de azért az Új Hidegkuti Nándor Stadion avatásán ő is átélhette azt, amit például 2004 környékén Medgyessy Péter, akiről gyakran kántálták a szurkolók, hogy „megy a Megyó”, hogy egy szalonképesebb rigmust idézzünk.

A szervezés

Na de vissza Katarra! Áprilisban, Libanon fővárosában, Bejrútban tesztrendezvényt tartottak a katariak, több száz libanoni diákot és egy helyi klub, a Nejmeh szurkolóit toborozták, hogy a Camille Chamoun Sports City Stadionban egy filmet forgassanak a hangulatról, az is felmerült, hogy a török Galatasaray fő ultracsoportjának vezetőit is berepültetik, de a libanoniak azt mondták, nincs szükségük útmutatásra.

A videó lenyűgözte a megfelelő katari illetékeseket, és végül

a fiatal libanoni szurkolók rendkívüli ajánlatot kaptak: ingyenes repülőjegyeket, szállást, meccsjegyeket és ételt, valamint egy kis ösztöndíjat, hogy az ultrakultúrát Katar támogatására is behozzák a katari világbajnokságra.

A rajongók október közepén érkeztek, hogy elpróbálják koreografáikat, és gyakorolják az újonnan írt énekeiket.

Libanonban ez természetesen álomajánlat volt, hiszen a Világbank szerint a fiatalok munkanélkülisége 30 százalékos, és a rossz gazdasági helyzet miatt tömegek menekülnek el az országból.

Vendégmunkások is beszálltak

Végül nemcsak libanoni szurkolók csatlakoztak a csoporthoz, de a nagyjából 1500 szurkolóból álló csoportba egyiptomiak, algériaiak és néhány szíriai is tartozott, részben olyan emberek, akik már az országban dolgoztak. Aki nyilatkozott a NY Times újságírójának, elmondta, hogy nem a pénz volt az egyetlen motiváló tényező.

„Kötelességünk az arab országok támogatása. Ugyanaz a nyelvünk. Ugyanazt a kultúrát szeretjük”

– mondta egyikük.

Aki pedig már eleve Katarban volt vendégmunkás, így fogalmazott:

„Arabok vagyunk, akik itt dolgoznak Katarban. Ha Angliában dolgoznék, Angliát is támogatnám.”

Maguk a katariak örömmel fogadták az előadást, de mint a lapnak néhányan elmondták, maguk azért nem csatlakoznának ilyen NGO-s szurkolói csoporthoz.