Griezmann elvett gólja miatt Franciaország óvást nyújtott be a FIFA-nál

Különös jelenetekkel fejeződött be november 30-án a Franciaország–Tunézia (0-1) mérkőzés a D csoportban. A két győzelmük után már biztos továbbjutó franciák ugyan nem szerepeltették minden sztárjukat a meccsen, de azért az 1-0-ra vezető afrikaiak ellen derekasan hajtottak a hajrában, és a meccs végén úgy tűnt, hogy Antoine Griezmann révén ki is egyenlítettek.

A 98. percben Aurélien Tchouaméni a baloldalról adhatott be egy szabadrúgást, Montasszár Talbi tunéziai védő megpróbálta kifejelni a labdát, de inkább csak szerencsétlenül felfelé fejelte, Griezmann pedig közelről bevágta az elé pattanó labdát a kapuba.

Az új-zélandi Matthew Conger, a meccs bírója megadta a gólt, a csapatok újra felálltak, a tunéziaiak elvégezték a középkezdést, majd a játékvezető lefújta a meccset. Aztán mégiscsak kavarodás lett, kiderült, hogy a VAR-szobából jeleztek a bírónak, aki érvénytelenítette a gólt, visszahívta a csapatokat, az afrikaiak elvégeztek egy szabadrúgást, majd a bíró újból lefújta a meccset. A Reuters információja szerint a franciák most a szabályok adta keretek szerint, vagyis 24 órán belül óvtak.

Két kérdés merülhet fel.

• Miért érvénytelenítette a bíró a gólt?
• Megtehette-e egyáltalán ezt a meccs lefújása után?

Mindenesetre Tunézia így is kiesett a tornáról, a döntés a továbbjutás sorrendjét sem befolyásolja, ettől függetlenül mind Griezmann-nak, mind Franciaországnak fontos lehet a gólok számának gyarapítása és a csapat szereplésének optikája.

A francia szövetség (FFF) azt egyébként nem tette közzé, hogy magát a VAR-döntést vagy annak szabálytalan időpontját tekintették az óvás alapjának.

Az ESPN portál minden VAR-döntést kielemez a vébé alatt, ennél is megtette.

A szabadrúgás elvégzésénél Griezmann lesen volt, de esélye sem volt megjátszani a labdát, viszont amikor a védő szerencsétlenül belefejelt a labdába, akkor már bőven nem volt lesen, ráadásul ellenféltől „kapta” a labdát.

A lesszabály ezen része elég homályos, azt kell eldönteni, hogy „számít-e” még az, hogy a beadásnál lesen volt-e a francia. Ott ugyanis Griezmann valóban előrébb állt. Ha a beadás után egy tunéziai játékos beleér a labdába, de nem tudja tudatosan befolyásolni annak irányát (például a sorfalban kicsit megpattan rajta a labda), akkor továbbra is a labda elrúgásának pillanata számít. Ha azonban a tunéziai védő szándékosan beavatkozott, és az ő tudatos érintése után került francia játékoshoz a labda, akkor nincs jelentősége a megelőző jelenetnek.

Ebben a helyzetben a bíró azért hozhatott rossz döntést, mert a védő biztosan szándékosan fejelt, más kérdés, hogy a fejes eredménye (közelről, ellenfélhez) aligha volt a szándéka. De ez azért nem az a típusú jelenet volt, mint amikor a fejelés szándékával felugrik a védő, de nem éri el a labdát, az csak súrolja a haját, vagyis a szándék megvolt, de a tudatos irányítás nem valósult meg.

Csakhogy, mint ebben az esetben is látjuk, ez egy gumiszabály, hiszen amennyiben a védő szándéka az, hogy elfejelje, de éppen csak bele tud érni, és nem tudja irányítani a labdát, akkor nem gyakorolt szándékos és érdemi hatást a labda útjára.

Conger játékvezető ott is hibázhatott, hogy kicsit kivárhatott volna, a VAR-szoba pedig ott, hogy hamarabb is jelezhette volna, hogy „helyzet” van. A bíró így akár a középkezdéssel, de legalább a meccs lefújásával mindenképpen kivárhatott volna.

A francia lapok szerint a másik kérdés még egyértelműbb: a VAR-t nem lehetett volna használni, ha már a bíró elindította a folytatást, ilyenkor már csak alapos figyelmeztetéseket, például a piros lapot érő beavatkozásokat szabad a bírónak utólagos jelezni.