Videójátékot csinál a focimeccsekből a FIFA új appja

2022. november 23. – 19:58

Videójátékot csinál a focimeccsekből a FIFA új appja
Hogyan és hol játszotta át magát Marokkó a pálya utolsó harmadában a horvátokon? Hát így.

Másolás

Vágólapra másolva

A fene fogja megvárni, míg a VAR-szobában megvideóznak egy esetet, inkább magam nézem meg, mi is történt. Amennyiszer csak akarom. Nagyjából ez az egyetlen dolog lehet hasznos egy nekihevült szurkolónak a FIFA+ applikáció kiterjesztett valóság (AR), valamint több kameranézetet biztosító moduljának, amelyet a Marokkó–Horvátország-meccsen teszteltem.

A Nemzetközi Futballszövetség (FIFA) közvetlenül a vb előtt belepakolt néhány újdonságot az applikációjába, lehet virtuális Panini-albumunk, a meccsek után nem sokkal nézhetünk videós összefoglalókat, de online közvetítések megtalálásában is segít az alkalmazás, amelybe tippjátékokat, kvízeket is tettek. Ezek mindenki számára elérhetőek, két modul, a már említett kiterjesztett valóság és többkamerás nézet viszont csak azoknak működik, akik bent ülnek valamelyik stadionban.

Az AR egy halom élő statisztikával és adatvizualizációval kecsegtet, míg a másik modul, nem nehéz kitalálni, arra jó, hogy meccsközvetítést nézzünk, és kedvünkre váltogathassunk a felkínált négy-öt kameraállás közül. De van-e létjogosultsága annak, hogy a lelátón párhuzamosan tévézzünk, lengessük a zászlót, üvöltözzünk, esetleg szotyizzunk? Megdobban-e egy horvát szív attól, ha meccs közben megtudja, Luka Modrić passzhatékonysága 94 százalékra javult?

Velem már fordult elő, hogy lemaradtam egy akcióról a stadionban szurkolva, és azt kívántam, bárcsak lassítva is lejátszanák a stadion kivetítőjén. Erre szinte tökéletes most ez a többkamerás cucc, előre-hátra tudok ugrálni az időben, és a videó sebességét a felére is lehet csökkenteni. Külön segítség, hogy időjeleket raknak le a felvételen, lapokhoz, gólokhoz így könnyű visszatalálni. Az persze már más kérdés, hogy egy telefon néhány colos kijelzőjén nem mindig elég részletgazdag a kép, néhány kameraállás élvezhetetlenül zizis is volt, akár egy Junoszty tévén. Bár ez lehet, hogy a sávszélességen is múlt. Az egy-egy alkalomszerű visszanézés mellett nem sok értelmét látom a focizsebtévének. Tényleg, ki a franc akar egy vb-meccset a nyakát zsibbasztva, képernyőbe temetkezve nézni, ha már több ezer kilométereket utazott azért, hogy láthassa a legjobb játékosokat testközelből.

A kiterjesztett valósággal is ez a bajom. Régen rossz, ha nem maga futballmeccs érdekel minket annak minden emóciójával, a mozgás és az akciók szépségével, hanem az annál elvontabb, számokon alapuló leírása, esetleg. Szakíróknak, kommentátoroknak, adatbányászoknak, futballszakembereknek használható funkció ez, de nem hinném, hogy tömegek kapnák elő a telefonjukat, még ha lenyűgözőnek is tűnik ez az eszköz.

Kíváncsiságból viszont én is előkaptam a marokkói–horvát meccsen. A bekapcsolás után a kamerám mint egy szkenner letapogatta a pályát, majd azonosította a játékosokat. Mint egy FIFA-videójátékban, itt is rögtön megjelölik a labdás játékost, és egyből mutatják azt is, hogy kikhez passzolhatna. Nekem is megindul a kezem, mint egykori fifázó játékosnál, hogy majd eldöntöm, de erre most nincs lehetőség, veszem némileg csalódottan tudomásul. A futballista azért okosabb, mint a gép, hiszen a hosszú ívelésekre láthatólag nincs jól kondicionálva a mesterséges intelligencia, inkább csak a közeli passzokra, de hát nem lehet mindenki Spanyolország.

Egy telefonnal a kezünkben az operatőri munkát is el kell végeznünk, muszáj néha lekövetni a játékosokat, ha mindent látni akarunk. Ha jó helyünk van a stadionban, és egy állványunk, akkor megúszhatjuk a forgolódást és a fáradtságtól remegő kezeket.

Egy darabig jól elvagyok azzal, hogy Dejan Lovren sebességét figyelem, jönnek az adatok a 0-s toporgástól a 30 km/h-s tempóig, egy külön lapon azt is látom, hogy eddig hány kilométert tett meg, vagy hogy mennyit passzolt. Lekérhetőek a játékosok és a csapatok hőtérképei is, tehát hogy a pálya melyik részein voltak a legaktívabbak, de ez elsőre olyan, minta meghintették volna csillámporral a gyepet.

Azt is felrajzolják, hogy milyen távolságra van egymástól egy-egy csapat támadó- és védekezővonala, vagy hogy milyen magasra tolták fel a védekezést, hol és hogyan sikerült átfűzni magát egy csapatnak az utolsó harmadban, de ezek sem olyan információk, amelyek érdekelnének egy kicsit is nekitüzesedett szurkolót. Legfeljebb a magukat is unó nézők nyomogatják egy kicsit ezt az alkalmazást, vagy kíváncsi újságírók.

A marokkói kapura lövés és a horvát védés helye és ideje
A marokkói kapura lövés és a horvát védés helye és ideje

A meccsek után már érdekesebb adatokat bogarászni, de azok a kiterjesztett valóság funkció nélkül is ugyanolyan árulkodóak. Az viszont kétségkívül előny, hogy ezek az adatok nagyon gyorsan rendelkezésre állnak. A torna rajtja előtt Arsène Wenger, a FIFA technológiai kutatásának csoportvezetője azt mondta, hogy minden korábbinál több adatot gyűjtenek be a játékosokról a meccsek során, csapatonként vagy 15 ezret, és sokkal pontosabban lehet majd látni, kinek milyen a teljesítménye. Ezeknek az adatoknak egy része közvetítésekbe és utólagos elemzésekbe is belekerül, ahol valószínűleg sokkal jobban is működik, mint a lelátókon ülőknél. Nincs előttem az a kép, hogy meccs közben hirtelen egymás nyakába ugrana két marokkói, hogy „figyelj, Zijeh már tíz kilométert futott”.

Az alkalmazás kiterjesztett valóságot ígér, de éppen a másik irányba dolgozik, videójátékszerűvé teszi a valódi focit. Azt azért nem zárom ki, hogy valahol ez is volt a célja, és így húzzon be fiatalabb szurkolókat.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!