A világbajnokság, amit a döntővel kezdünk

Először 2009-ben szerepelt a magyar jégkorong-válogatott a világbajnokság egykor – még nyolc csapattal – A csoportnak hívott, most már tizenhat csapatos elitmezőnyében. Akkor pont nélkül esett ki, a svájci torna legszebb emléke talán az lehet, hogy a korábbi világbajnok és olimpiai ezüstérmes szlovákok csak egy másodpercekkel a vége előtt ütött góllal vertek minket 4-3-ra.

Aztán hét év elteltével az oroszországi világbajnokságon már sikerült a 15. helyet megszerezni, az előző évben negyeddöntős Belarusz ellen összejött az első vb-győzelem is (5-2), igaz, a végül a kiesés szempontjából döntő meccsen simán vertek minket a franciák (2-6).

A hetes ereje

Azok a hokirajongók, akik hisznek a számmisztikában, most különösen izgatottan várhatják a kedden kezdődő szlovéniai divízió I/A. csoportos, közvetlenül az élmezőny alatti vb kezdetét. Ugyanis éppen újabb hét év elteltével játszhatunk az elitcsoportban, ha az idén sikerül feljutni. Ráadásul úgy, hogy elvileg sosem volt még olyan könnyű feljutni, mint most.

A normál menetrend szerint ebben a csoportban hat csapat szerepel, ahogy az alatta lévő szinteken is. Csakhogy előbb a koronavírus-járvány, majd Oroszország Ukrajna ellen februárban indított agressziója a hokiban is felborította a normalitást: elmaradt tornák és a hoki minden szintjéről kizárt orosz és belarusz válogatottak miatt a mezőny ötcsapatosra szűkült, és sem az elitligából, sem az alatta lévő csoportokból nem estek ki csapatok.

Így a magyar válogatott 2019. május 5-e után nagyjából három év elteltével most kedden, úgy játszik ismét vb-meccset, hogy

látszólag sosem volt könnyebb a feljutás.

Hiszen bent maradt Litvánia, amit három éve simán vertünk, és az akkor feljutott kazah és belarusz csapat helyére nem érkezett senki. Vagyis egy ötcsapatos tornán kellene az első két hely valamelyikét megszerezni. Valójában azonban így is bitang nehéz lesz a feljutás.

A papírforma szerint: két győzelem, két vereség

Kezdjük a könnyebb végéről! A négy ellenfélből kettő a simán legyőzhető kategóriában van, ilyen a már említett litvánok mellett a román válogatott is. A litvánokkal eddig hat meccset játszottunk, és egy 2007-es 2-1-es vereséget leszámítva mindig nyertünk. A román válogatottal hasonló a helyzet: bár a 2020-as olimpiai selejtezőben csak hosszabbításban győztük le a jelentős részben székelyekkel felálló román csapatot, az azt megelőző három meccsen gólt sem kaptunk tőlük, és több mint tíz éve vertek minket utoljára.

A másik két csapattal viszont nagyon nehéz dolgunk lesz. A házigazda szlovén válogatott az utóbbi két évtizedben átlagosan minden második szezonban az elitligában szerepelt – igaz, 2006 óta minden feljutás után nyomban ki is estek –, míg a dél-koreaiak gyors, sokpasszos játékával hagyományosan nehezen boldogul a magyar csapat.

A két komoly ellenfelünk erejét jelzik az egymás elleni eredmények is. A szlovénok ellen igazán rossz a helyzet, világbajnoki meccsen például még sosem győztük le őket. A legutóbbi vb-n, 2019-ben 6-0-ra kaptunk ki, de a legutolsó, idén áprilisi felkészülési meccsen is simán, 3-0-ra vertek minket. A dél-koreaiak ellen sem sokkal jobb a mérleg. Világbajnoki meccsen az elmúlt tíz évben csak egyszer tudtunk nyerni (2014-ben 7-4-re), a legutóbbi, 2019-es vb-n 5-1-re vertek minket. Az ellenük játszott utolsó vb-felkészülési meccs sem sikerült jól: csütörtökön hiába vezetett kétszer is a magyar csapat, a vége 4-2-es koreai győzelem lett.

Az idei vb-t kedden éppen Dél-Korea ellen kezdi a magyar válogatott – a délután fél négykor kezdődő meccset a Telexen is élőben közvetítjük –, szóval a papírforma szerint a világbajnokság legnagyobb kérdése az első, sőt a nyitómérkőzésen eldől (kedden még egy meccs lesz, este héttől a szlovénok játszanak a litvánokkal). Szerdán a mieink Litvániával játszanak, szintén fél négykor, pénteken este héttől lesz a szlovénok elleni meccs, majd vasárnap délután fél négykor Románia ellen fejezzük be a világbajnokságot.

Utolsó előttiből feljutó?

Persze a nagy kérdés látszólag az: reális-e egyáltalán feljutásról beszélni azok után, hogy a 2019-es világbajnokságon az elmúlt évtizedek legrosszabb teljesítményét mutatva, a litvánokat csak egymás elleni eredménynek köszönhetően megelőzve sikerült az 5. helyen végezni? (Kétszer végeztünk ugyanebben a pozícióban, de olyan sosem volt, hogy ugyanannyi pontunk lett volna, mint az utolsó helyezett csapatnak.)

Hogy a feljutás mégsem tűnik teljesen irreálisnak, annak két oka van. Az egyik a már említett tényező, miszerint a fentről érkező kiesők hiányában sokkal hígabb a mezőny: normál időszakban Litvánia nem lenne a csoportban, Olaszország és Belarusz viszont igen. A másik tényező viszont sportszakmai: a 2019-es vb óta a magyar jégkorongban több téren is előrelépést láthattunk.

A magyar válogatott az olimpiai kvalifikáció 3. körében, 2020 februárjában megnyerte a saját négyes csoportját, méghozzá úgy, hogy a nottinghami tornán a házigazda, az elitligás briteket 4-1-re győztük le. Ezzel bejutottunk az utolsó selejtezőkörbe, és 2021 nyarán a három elitligás ellenfél közül Olaszországot megvertük (2-1), a franciáktól egyetlen harmadnyi összeomlással kaptunk ki 5-3-ra (a középső húsz percet 3-0-ra nyerték a franciák 18:3-as kapura lövési aránnyal), és csak attól a lett válogatottól kaptunk ki nagyon simán (0-9), amely a tavalyi vb-n Kanadát is kapott gól nélkül győzte le.

De klubszinten is volt egy látványos siker: a Fehérvár AV19 csapata a valaha volt legjobb eredménnyel ezüstérmet szerzett az idei szezonban a nyílt osztrák bajnokságban, ICE Hockey League-ben. Bár a döntőt simán, négy meccsen veszítették el a Salzburg ellen, bizakodásra adhat okot az is, hogy az ezen a négy meccsen lőtt hat fehérvári gólból négyet nem légiósok, hanem magyar játékosok lőttek, Hári János pedig az egész bajnokság második legjobb előkészítője lett 39 gólpasszal.

Három év alatt ráadásul a magyar válogatott kerete jócskán lecserélődött. Az első számú kapus például az a Rajna Miklós lett, aki korábban a DVTK-val és a MAC Újbudával a szlovák, a Fehérvárral az osztrák bajnokságot is megjárta, jelenleg az Újpest kapusa – a csapata az idei bajnokság alapszakaszában a legkevesebb gólt kapta.

A keretben kilenc olyan játékos van, aki nem szerepelt világbajnokságon, vagyis a 2019-es keret több mint harmada lecserélődött – miközben maradtak az olyan meghatározó játékosok, mint a már említett Hári, a szlovák élvonalban szereplő Vas János, a finn bajnokságban játszó Sebők Balázs vagy a korábban Franciaországban is légióskodó Magosi Bálint. Az újoncok között olyan játékos is van a 21 éves Papp Kristóf személyében, aki a pályafutása kezdete óta amerikai ligákban játszik, néhány éve a nyugati parti U15-ös korosztályos All-Star csapatnak is tagja volt. Hozzá hasonlóan csatár, és szintén most játszik először világbajnokságon Sárpátki Tamás, aki az elmúlt szezonban a magyar–román vegyes bajnokságban, az Erste Ligában és a román bajnokságban 68 meccsen 63 pontot szerzett, illetve a honosított finn Kulmala Rasmus, aki a Fradinak az elmúlt két szezonban 90 meccsen 105 pontot gyűjtött.

A válogatott névsora:

kapusok: Rajna Miklós (UTE), Arany Gergely (FTC-Telekom), Hetényi Zoltán (DEAC);
hátvédek: Fejes Nándor (Gyergyói HK), Macaulay Scott (MAC HKB Újbuda), Szirányi Bence (DVTK Jegesmedvék), Garát Zsombor (MAC HKB Újbuda), Kiss Roland (DVTK Jegesmedvék), Pozsgai Tamás (MAC HKB Újbuda), Horváth Milán (Hydro Fehérvár AV19);
csatárok: Papp Kristóf (Michigan State University), Sebők Balázs (Ilves), Sárpátki Tamás (Gyergyói HK), Tóth Richárd (MAC HKB Újbuda), Erdély Csanád (Hydro Fehérvár AV19), Hári János (Hydro Fehérvár AV19), Sofron István (SC Csíkszereda), Vas János (HC Presov), Kulmala Rasmus (FTC-Telekom), Magosi Bálint (Hydro Fehérvár AV19), Nagy Gergő (FTC-Telekom), Kóger Dániel (FTC-Telekom), Terbócs István (Hydro Fehérvár AV19).

Sorsolás:

május 3., kedd, 15.30: Magyarország–Dél-Korea
május 4., szerda, 15.30: Litvánia–Magyarország
május 6., péntek, 19.00: Szlovénia–Magyarország
május 8., vasárnap, 15.30: Magyarország–Románia