Közel annyi pénzből dolgoznak, mint a Fradi, mégis a kiesés ellen küzdenek

A sereghajtó Újpestet fogadta Michael Boris csapata magyar bajnokság 21. fordulójában. A vendégek gyorsan vezetést szereztek a második félidő elején, majd a közepén növelni is tudták előnyüket. Nikolics Nemanja a 88. percben szépített, 111. fehérvári találatával beállítva Szabó József klubrekordját, majd a lefújás után az M4 Sport kamerái előtt próbálta értékelni csapata és saját maga teljesítményét. Ritka megható pillanat volt, a csapatkapitányból olyan érzelmek, belülről feszítő terhek törtek elő, hogy a sírástól két percen keresztül meg sem tudott szólalni a mikrofon mögött. Aki eddig nem követte a 2018-ban bajnoki címet szerző, 2019-ben még magyar kupagyőzelmet ünneplő klub mindennapjait, abban is joggal fogalmazódott meg a kérdés: mi történik Székesfehérváron?

Irány nélküli edzőkeringő

A portugál Paulo Sousa fehérvári sikertörténete óta tíz edző fordult meg a fehérvári kispadon, Joan Carillo kétszer is. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt, közel nyolc és fél évben tizenegy szakvezető porolta le a kispadot egymás után, tehát átlagban kilenc hónapig állíthatta össze ugyanaz az edző a kezdő tizenegyet. A nagy számok törvénye alapján természetesen a vezetőedzők kiválasztásánál is voltak sikeres, jó döntések, de azért, mert az ember egyszer, netalán kétszer eltalálja egy részvény árfolyamának alakulását, irányát, még nem biztos, hogy ért a tőzsdéhez. A szakemberek kiválasztása pedig a mai futballban is hasonló folyamatokat igényel, mint egy játékos kiválasztása. A megfigyelők előre, hosszasan elemzik, figyelemmel kísérik a kinézett munkásságát, többször személyesen is megnézik mérkőzéseit, esetleg edzéseit, figyelik a kommunikációját, a metakommunikációját, a döntéseit sikeres és szorult helyzetekben, az alkalmazott taktikai elképzeléseit és a játékosokhoz, munkatársakhoz fűződő viszonyát. Egy teljes, komplex személyiségrajz a kiválasztás és a tervezhető, hosszútávú együttműködés alapja. Hogy lehet úgy csapatot, klubot építeni, ha évente változik a kirakatban a személy, aki az irányokat megszabja?

A megkérdezett megfigyelők szerint Magyarországon még gyerekcipőben sem jár az alkalmazott szakemberek igénybevétele a vezetőedzők kiválasztásánál, már, ahol vannak e nélkülözhetetlen pozícióban alkalmazott emberek, hiszen számos piaci résztvevőnél hiányzik a scout, a játékosmegfigyelő a rendszerből. A szerződések megkötéséhez kizárólag személyes kapcsolatok, játékosügynöki ajánlások vezetnek. Ügynöki oldalról érthető az aktivitás, hiszen a közvetített szakértelem később nyilván attól rendeli meg a hiányposztokra a munkaerőt, a labdarúgókat, aki segített a saját pályafutás előremenetelében, ráadásul ez állandó, első kézből érkező információt is biztosíthat az üzletet tető alá hozó menedzsernek. Sportvezetői, sportigazgatói oldalról is kényelmes lehet ez a folyamat, de hasznos csak a legritkább esetben. Az „ismeri a magyar közeget” jelmezt pedig olyan sokszor próbálják ráadni játékosi és edzői igazolásokra, hogy hatalmas lyuk tátong már a fenekénél, teljesen elkopott. Ki hozza tehát a döntéseket, kinek a felelőssége ez a szereplés, lehet csak az edzőkre mutogatni és váltogatni őket évente?

Nagy pénz, kis foci

A 2018-as szezon Európa-liga csoportkörében való szereplés, a BATE Boriszov, a PAOK és a Chelsea ellen vívott találkozók újabb lépcsőfokot és bevételeket jelentettek a klubnak. A megközelítőleg évi átlagos tízmilliárdos költségvetés pedig azt kellett volna, hogy jelentse, hogy a Vidi fej-fej mellett harcol a bajnoki címért és a kupagyőzelemért a Ferencvárossal, utcahosszal előzve meg a vetélytársakat, azonban a zöld-fehérek beláthatatlan előnyre tettek szert az elmúlt években. 2019-ben kiesett a Fehérvár a liechtensteini Vaduz csapata ellen, 2020-ban a Standard Liege, 2021-ben a világverőnek közel sem nevezhető FC Ararat Yerevan jelentette a végállomást a nemzetközi kupában.

A nemzetközi sikertelenség Kovács Zoltán sportigazgató állásába került, hosszú évek után először hozott váltást az irodai székben az eredménytelen edzőkeringő, de a remélt pontok továbbra sem érkeztek. Hiába ugrándoztak a friss külföldi igazolásokkal a pontos labdákért a sóstói Mol Arénában, mint Dévényi Tibi bácsi előtt a gyerekek, a három kívánságból egyik sem teljesült. Az újonnan indult Konferencia Ligából való kiesés után, a bajnokságban is több vereség, mint győzelem és több kapott gól, mint szerzett találat került a Vidi neve mellé, valamint a másodosztályban 2022-ben nyeretlen, három vereséget és két döntetlen begyűjtő Győri ETO is megakadt a fehérváriak torkán a Magyar Kupában. Az idei szezonban transzferekre már közel kétmillió eurót költő, 12 külföldit igazoló, felettébb magas, közel 28 éves átlagéletkorral rendelkező csapatnak így maradt a hazai pontvadászat, ahol vereségeivel, rossz teljesítményével immár azért küzd Michael Boris csapata, hogy a belátható közelségbe került kiesést elkerülje. Michael Boris, aki ugyancsak nagyon jól ismeri a magyar közeget, már, amennyiben ez a legfontosabb szempont egy edző kiválasztásánál és a klub jelenlegi helyzetében.

A Ferencvárosnál sem mindig sikerült

Budapesten, a IX. kerületben, ugyanezen idő alatt hét szakember fordult meg, az utóbbi években pedig sikert sikerre halmoztak az Üllői úton. A Ferencváros térnyerése, kiemelkedése a magyar mezőnyből a rendelkezésre álló háttéren túl most már elvitathatatlanul a teljesítmény és a tudatos építkezés eredménye is. Mondja ezt úgy is ez ember, hogy a szakvezetők kiválasztásánál még itt sem látható az a tudatosság, melyet az utolérni próbált külföldi topcsapatoknál tapasztalhatunk. A Ferencváros edzői fejlődéstörténetének grafikonja felfelé ívelő volt és Szerhij Rebrovval elérte történelmi csúcspontját, azonban azóta mintha kiesett volna a mágneses mutató az iránytűből, teljesen más karakterű, korú, a futballról más elveket valló, más futballkultúrában szocializálódott idősebbek érkeztek.

Hiába működött kifogástalanul a rendszer az ukrán szakvezető alatt, nem lehet a kiválasztás elsődleges alapja az, hogy akkor származzon a következő edző is ugyanabból a kultúrából, legyen ő is kemény, hozza őt is ugyanaz a játékosügynök. Mint ahogy a legszebbnek gondolt párkapcsolatot sem lehet reprodukálni, úgy egy edző állandó múlthoz való hasonlítgatása, mérése sem jelenti azt, hogy minden esélyt megadott valaki az új párkapcsolatnak, és egy szép napokat nélkülöző házasságnak a legtöbbször válás a vége.