Játékboltot csinálnak a futball-vb-ből, de nem ez a baj vele

A 2022-es futball-világbajnokság több tízmillió sportrajongó életébe új helyzetet hoz, a nyári, kerthelyiséges sörözős meccsnézéseket elfelejthetik, és a szabadságukat is inkább december közepére lesz érdemes időzíteniük. A Katarban rendezendő vb persze nem csak a novemberi-decemberi rendezés miatt különleges, a torna történetében például először fordul elő, hogy egy muszlim ország a házigazda. A katariak a vb-rajt előtt egy évvel rendkívül előrehaladott készültségi állapotról számoltak be, miközben folyamatos támadások érik a rendezőket a vb-építkezéseken is dolgozó munkások emberi jogainak durva megsértése miatt.

Pár perc alatt átérhetsz a másik stadionba

Megszokhattuk már, hogy mindig az éppen zajló globális sportesemény kapja meg a valaha volt legjobb plecsnit, és ha Katar nem is büszkélkedhet majd ezzel, néhány szempontból így is, úgy is ott lesz a legek között. Abból elvileg jó dolognak kéne kisülnie, hogy soha nem volt még egy ennyire kicsi területű (11 571 négyzetkilométer) ország házigazda, és soha nem voltak ilyen közel egymáshoz a stadionok. Mindez azt is jelenti, hogy egy nagyon kompakt vb-t lehet összehozni, ugyanazon a napon akár két meccset is meg lehet nézni élőben.

„Azoknak, akik szeretik a futballt, olyan lesz ez, mint a gyerekeknek egy játékbolt. Nyolc korszerű – némelyik a világ legszebbjei közé tartozik – stadion egymáshoz képest 50 kilométeren belül van” – lelkendezett Gianni Infantino, a FIFA elnöke.

A Dohában és közvetlen környezetében elhelyezkedő nyolc stadion közül ötöt már átadtak, kettőt, a Rasz Abu Abud és az Al Bayt stadiont a következő hetekben fejezik be, és az Arab-kupán már tesztelik is, míg a döntő helyszínéül is szolgáló, 80 ezres Lusail stadiont jövőre adják majd át.

A legnagyobb távolság két stadion között 75, míg a legrövidebb csak 5 kilométer. A szurkolóknak így nem kell keresztül-kasul repülniük egy országot, hogy követhessék a csapataikat, és először fordulhat elő, hogy mind a 32 ország drukkerei egy helyen legyenek. Ez persze könnyített pályát jelenthet egy-két pofonosztás kialakulásához az izgágább szurkolók között, de bízzunk inkább a pozitív forgatókönyvben, a népek nagy, barátságos egymásra találásában. Egyébként, ismerve a katari rendőri erők kérlelhetetlenségét, gyorsan véget vetnének a balhénak.

Óceánjárón is foglalhatunk szállást

Az, hogy Katar kicsi, és eddig inkább tranzitország volt Kelet-Ázsia felé, mintsem turisztikai célpont, jelent némi problémát a szurkolók fogadásában. A becslések szerint körülbelül 130 ezer vendégszobája van az országnak, ami kevésnek tűnik a 1,5 millió szurkoló fogadására. Még úgy is, hogy 28 napra oszlik el ez a létszám. A helyzet javítása miatt így aztán olyan ötletek is születtek, mint két luxus óceánjáró leparkoltatása a dohai kikötőben. Ezeken négyezer kabin várja a vendégeket, de az is felmerült, hogy a sivatagban húznak fel szurkolói falut. Ez nem lenne teljesen új dolog, a katariak közül a téli időszakban sokan „nyaralnak” lakókocsis táborokban.

A szurkolók miatt megkerülhetetlen kérdés az is, hogy hol lehet mondjuk sörözni egy olyan országban, ahol alapvetően tilos az alkoholfogyasztás. Katarban eddig sem volt lehetetlen alkoholhoz jutni, csak ismerni kell azt a néhány felső kategóriás hotelt, ahol árulnak szeszt, egy sörért például 4-6 ezer forintot is fizethetünk. A világbajnokság szomjas szurkolóit nem cél ráereszteni az amúgy drága helyekre, kijelölt zónákban viszont engedélyezett lesz a sörözés. Ezt a modellt már a 2019-es klub-vb-n ki is próbálták, akkor egy sört körülbelül 1500 forintért mértek, de volt bor és cider is. A büntetés viszont ennek sokszorosa, ha valakit közterületen kapnak el itallal, és még elzárást is kaphat a szabályszegő.

Nincs repülőzés, de azért nem annyira zöld ez a vb

A kis távolságokra hivatkozva a rendezők fenntarthatónak is nevezik a vb-jüket. Ha csak azt nézzük, hogy a legtöbb stadion között majd a frissen átadott metróvonalakon lehet utazni a több ezer kilométernyi repülések helyett, még igaznak is elfogadhatjuk ezt az állítást. De egy alapvetően fosszilis energiahordozókra (kőolajra és földgázra) épülő gazdaságban merész olyan kijelentést tenni, hogy mennyire zöldek vagyunk. Ehhez még azt is hozzávehetjük, hogy rövid idő alatt húztak fel a fővárosban, Dohában egy betonba és aszfaltba öntött metropoliszt, és a nyolc stadion felhúzása önmagában nagy karbonlábnyommal jár. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy a stadionok, épületek hűtése mennyi energiafelhasználással jár.

„A 2022-es FIFA világbajnokság a régió valaha volt legnagyobb sportrajongó áradatát hozza majd el, őket megismertethetjük az arab kultúrával és hagyományokkal. Ez példátlan lehetősége arra, hogy az arab világról valós képét mutassunk, egy befogadó, békés és vendégszerető népről van szól. Egy évvel a kezdés előtt a készültség olyan fokát értük el, mint még egyik világbajnoki rendező sem” – mondta a BBC-nek Fatma al-Nuamimi, a vb szervezőbizottságának kommunikációs vezetője. Azt is mondta, hogy a közlekedési infrastruktúra is 98 százalékban már készen áll.

Elvileg működnek a reformok, de szinte rabszolgasorban tartanak munkásokat

Hogy ezt az előrehaladott állapotot elérjék, azért jó pár építőmunkás az életét is adta. A katari vb ellen leginkább felhozott kritika – amellett, hogy a téli időpont felborítja a futballnaptár hagyományos ritmusát – az, hogy sok esetben szinte rabszolgaként kezelik a munkásokat. Katarban meg sem fordul senki fejében, hogy ne legyen bevándorló ország. Igazi katariból úgy 300 ezer van az országban, ők jelentik az elitet, míg a népesség fennmaradó része, bő 2,5 millió ember javarészt délkelet-ázsiai, afrikai bevándorló. Gyakorlatilag ők építették fel az országot, és működtetik a szolgáltatói szektort.

2010 óta, ekkor nyerte el Katar a vb-rendezést, egyes becslések szerint 6500-an haltak meg az országban munkával összeköthető okok miatt. Stadionépítkezéseken 37-en vesztették életüket, de a vb-szervezőbizottság 34-et „munkával nem kapcsolatosnak” minősített ezen halálesetek közül.

Néhány napja az Amnesty International emberjogi szervezet tett közzé egy jelentést, amelyben arról írt, hogy a vendégmunkásokat még mindig kizsákmányolják. Az AI azt írta, hogy 2017 óta történtek ugyan munkaügyi reformok, de még mindig sokszor előfordul, hogy a megállapodott összegnél kisebb bért kapnak a munkások, és a munkakörülmények sem biztonságosak, a munkahelyváltás pedig szinte lehetetlen. Utóbbi az Öböl-államokban bevett, de Katarban papíron már nem létező kafala rendszernek köszönhető. A vendégmunkásokért egy helyi személy, leggyakrabban a munkaadójuk vállal felelősséget, ami gyakorlatban sokszor azt jelenti, hogy begyűjti a munkások útleveleit, és ezzel röghöz köti őket. Az engedélye nélkül nem hagyhatják el az országot, és nem is válthatnak munkahelyet.

A szervezőbizottság egyik közleményében azt írta, hogy a változás lassú folyamat, de az új szabályokból máris több százezer ember profitált, könnyebb elmenni másik munkahelyre, és törvényben rögzítették a minimálbért is. A munkaügyi reformokat a FIFA, az ENSZ, szakszervezetek és emberjogi szervezetek is elismerték, de még mindig nagyon sokan vannak olyanok a Guardian szerint, akik továbbra is kiszolgáltatottak a munkaadóiknak. Egyszerűen figyelmen kívül hagyják azok az új szabályozást. Bár valóban létezik minimálbér (körülbelül 450 forintnak megfelelő órabér), de az is elég kevés, és sok munkás nem kap ingyen étkeztetést és szállást, amit egyébként előír a törvény az egyhavi 1000 riálos (90 ezer forint) minimumfizetés mellé.

A katari viszonyok a futballpályán is napirendre kerültek már, a német, a holland, a norvég és a dán válogatott vb-selejtezőkön az emberi jogokért kiállva kritizálta Katart, és a dánok a múlt héten azt is bejelentették, hogy a vb ideje alatt edzőmezükön elhelyezett feliratokkal is protestálnak a rendező ellen.

A vb-vel kapcsolatban a melegjogok is előkerültek, hiszen Katarban a homoszexualitás illegálisnak számít. Azt a FIFA már elérte, hogy szivárványszínű zászlót be lehessen vinni a stadionokba. A szervezők pedig többször hangsúlyozták, hogy mindenkit szívesen látnak, elfogadják a kulturális különbségeket, szavatolják a biztonságot is, de arra kérik a szurkolókat, hogy tartsák be a helyi törvényeket, viselkedjenek konzervatívan.

A futball-világbajnokság megrendezésével Katar sportbeli reprezentációjának csúcsára ér, betetőzik az 1990-es években elkezdődött folyamat. A csak pár évtizedes múlttal rendelkező országban a sport mindig is kitörési pontként szolgált, ezen a területen is fel akarták tenni magukat a katariak a térképre. Ezt kezdetben csak honosított sportolókkal érték el, főleg Afrikából importáltak sztárokat, de ezzel párhuzamosan megkezdték saját utánpótlási rendszerük kiépítését is. Egyre több szakembert, köztük magyarokat hívtak be. Ma már ebből a rendszerből kikerülő sportolók is eredményesek. A katari elit eközben Európában is egyre nagyobb befolyást szerzett, katari szponzorok kerültek a Barcelona futballmezére, míg a PSG csapata katari irányítás alá is került, ahogy a BeIN nevű sportközvetítésekkel foglalkozó cég is, és még lehetne sorolni a befektetéseket.

A tengernyi pénzből kiemelkedő sportesemények megrendezésére is futotta, egymás után Doha kapta a világversenyek rendezési jogát. Volt ott már torna-, boksz-, kerékpár-, kézilabda-világbajnokág, de rendeztek vb-t rövidpályás úszásból is, vittek oda MotoGP-futamot és kiemelt teniszversenyt is. Az eddigi legnagyobb dobás pedig a 2019-es atlétikai világbajnokság volt, Katar kedvéért akkor is felborították a megszokott versenynaptárat. A futball-vb-nél feljebb már csak az olimpia van, de ez sem tűnik elérhetetlennek, Doha már többször is nekifutott az olimpiai pályázatnak, és előbb-utóbb meg is kaphatja a rendezést. Pénze, és már felmutatható tapasztalat is lesz hozzá.