Eljött az ideje, hogy külön világrekordjai legyenek a szupercipőknek?
2021. április 9. – 23:52
frissítve
Egy-két évig még biztosan sok vita lesz arról, hogy az új fejlesztésű, kiugróan jó teljesítményeket biztosító futócipők inkább ártanak vagy használnak a futóversenyeknek és az atlétika integritásának. Most, a fegyverkezési verseny elején úgy tűnik, hogy cipőmárkákról szól a futás, és nem az atlétákról.
Sokakat megdöbbentett, hogy a hétvégén egy skót futónő, Beth Potter a világcsúcsnál jobb időt futott 5 kilométeren, 14:41-es ideje két másodperccel jobb, mint a kenyai Beatrice Chepkoech rekordja. (Potter ideje egyébként nem hitelesíthető, mert a verseny nem teljesített minden előírást.) Potter profi futó és triatlonista, de elég messze van a szűk elittől, a 2017-es atlétikai világbajnokság 10 ezer méteres számában csak 21. lett, több mint két percet kapva a győztestől. Azóta inkább a triatlonra koncentrált, és biztosan fejlődött is, de egy profinál elég megmagyarázhatatlan, hogy viszonylag rövid távon, igazi ellenfelek nélkül hirtelenül 43 másodpercet javít egyéni legjobbján.
Potter az Athletics Weeklynek azt nyilatkozta, hogy azt hitte, elromlott az óra, amikor meglátta 14:41-es idejét, és a táv közben sem nagyon akarta elhinni, hogy milyen jól halad, korábban csak egyszer sikerült neki három percesnél jobb kilométert futni, itt meg rögtön ötöt tett egymás mögé. A futónő arról beszélt, hogy milyen keményen edzett, és a verseny közben mennyire motiválta őt az, hogy befogja az előtte futó férfiakat, de remek eredményéhez az Asics április 1-jén piacra dobott új modellje, a Metaspeed Sky is sokat hozzátehetett.
Ez a cipő sokban hasonlít ahhoz, mint amivel a Nike letarolta a profi hosszútávfutók piacát, egy rugószerűen működő, talpba épített karbonlemez és egy magasított talprész teszi lehetővé a gazdaságosabb és gyorsabb futást. A Metaspeed Sky állítólag abban jó, hogy egy-két százalékkal megnöveli a lépéshosszt, így a megszokott lépésszámmal is gyorsabban be lehet érni a célba. A Nike és az Asics mellett természetesen a többi nagy gyártónak, az Adidasnak, a Brooksnak, a Sauconynak és a Hokának is vannak már karbonlemezes cipőik, és ezek a cégek is dolgoznak az új modelljeiken.
A hétvégén egy másik női világrekord is megdőlt, Ruth Chepngetich 64:02 alatt futotta le a félmaratont (21,1 kilométer). Ő a Nike egyik csúcsmodelljét viselve faragott jelentősen a korábbi világrekordon, 29 másodperccel volt gyorsabb, míg a verseny második helyezettje, Yalemrzew Yehualaf minden idők harmadik legjobb női félmaratoni-idejével, 64:40-nél érkezett célba.
Ahogy arról már korábban is írtunk, az elmúlt pár évben egymást érik a világcsúcsok hosszútávfutásban, de az is szembetűnő, hogy az eddigi középmezőny is rettentő sokat gyorsult, és „rugós cipőt” viselő amatőröknél is ugrásszerű fejlődés figyelhető meg.
A technológiai forradalom miatt már nem is sok értelme van összehasonlítani a mai időeredményeket a korábbiakkal.
Hogy a cipő mennyit jelent, azt a tokiói olimpia maratonjára kvalifikálók száma is mutatja. Az olimpiákon a maraton eddig barátságosnak számított versenyzői szempontból, nem kellett feltétlenül fergeteges idő az induláshoz. Ezen változtattak Tokióra, és meglehetősen erős limitidőket állapítottak meg, a férfiaknál 2:11:30-at, a nőknél 2:29:30-at. Az Atlétikai Világszövetség (WA) elképzelései szerint 80-80 induló lenne Tokióban úgy, hogy egy országból maximum három versenyző lehet, de már most jóval többen vannak, és még csak most jön néhány igazán nagy szintteljesítő verseny. A férfiaknál már 101-en felelnek meg a feltételeknek, a nőknél pedig már 82-en. Ha pedig eltekintünk az országkvótáktól, még nagyobb lehetne a merítés, összesen már 523 férfi futotta meg a szükséges időt, csak Kenyából 137-en, míg a nőknél 295-en, itt Etiópia a legerősebb, 107 futóval, derül ki a Letsrun összeállításából. A szaklap szerint ezek a nagy számok egyértelműen az új szupercipőknek köszönhetően jöttek össze.
A WA a maga részéről már lezárta a vitát, néhány paramétert rögzítve szabad utat engedett a új technológiájú fejlesztéseknek, hiába született több tanulmány is arról, hogy nem fair az az előny, amit ezek a cipők biztosítanak. És lehet, hogy pár év múlva már az utolsó amatőr futó is ilyet visel majd, és senkit sem fog érdekelni az, hogy nem az edzésektől, hanem a cipőktől lettek gyorsabbak az emberek.
Valami hasonló véleményen van egy korábbi brit olimpikon, Tim Hutchings is, szerinte értelmetlen már merengeni azon, hogy fair vagy nem fair egy ilyen cipő, a versenyek ezekkel is élvezetesek. „De nemcsak élvezni akarom a versenyeket, hanem tiszteletben akarom tartani a korábban elért időket. Egy újraindítás segítene ezen. Ezek a cipők már itt maradnak, sajnos a szellemet kiengedték a palackból” – mondta Hutchings, aki azt javasolja, hogy kezdődjön egy új korszak a rekordok nyilvántartásában, az elődöket tisztelve kétféle világcsúcsot kéne számon tartani, egy hagyományosat és egy szupercipőset, így mindenki a megfelelő kontextusba tudná helyezni az eredményeket.