Az örök élet titka évi pár millió dollár, és némi sarlatánság

Furcsa világ az élsport, ahol egy 30 éves emberre simán mondhatják már, hogy öreg. Az úszók a 20-as éveik végére többnyire kiöregszenek, a futballban valahol 35 év környékén jön el a nyugdíj ideje, de más, fizikai erőre, állóképességre, reflexekre alapozó sportágak is hasonlóak. Éppen ezért akkora szám, hogy Tom Brady 43 évesen a Tampa Bay Buccaneers egyik legjobbjaként jutott az NFL szuperdöntőjébe, vagy hogy LeBron James 36 évesen az NBA-döntő legjobbja volt alig három hónappal ezelőtt. Vagy hogy a szintén 36 éves Cristiano Ronaldo simán gólkirály lehet az olasz bajnokságban.

Visszatérve az NFL-re, sok mindenről lehet beszélni a Super Bowl LV felvezetésekor, például arról, hogy a két csapat irányítóit nézve olyasmit látunk, ami kosárlabdában Michael Jordan és LeBron James összehasonlítása lenne. Azzal a különbséggel, hogy Jordan és James sosem találkozott a pályán. Érdemesebb viszont arról a nem elhanyagolható tényről beszélni, hogy Brady 43 és fél évesen jutott el megint, már tizedszer a Super Bowlba, olyan teljesítményt nyújtva, amit senki nem tartott elképzelhetőnek 40 év fölött.

Tekerjük vissza kicsit az időt 2015-be, amikor Brady sokak körében nevetség tárgya lett azzal a kijelentésével, hogy még tíz évig, vagyis nagyjából 48 éves koráig maradna az NFL-ben. Brady persze nem arra gondolt, hogy akkor 4 Super Bowl-győzelemmel a háta mögött majd csereként vezet le valahol, így az állítását sokan aránytévesztésnek, vagy a sajtónak bedobott gumicsontnak gondolták. Egész egyszerűen azért, mert még arra sem volt példa, hogy egy irányító 40 éves korában is kiemelkedő teljesítményre legyen képes az NFL-ben, nem hogy bővel a negyedik X felett.

A dolog mentális részével nem lenne gond, a 20 évnyi rutin még külön hasznos is, de 40 évesen már se nem olyan erős, se nem olyan mozgékony az ember, mint 25-30 évesen, a sérüléseket is nehezebben bírja, és a regeneráció sem ugyanolyan. Ez pedig abszolút nem elhanyagolható, ha az ember hetente vásárra viszi a bőrét az NFL-meccsek húsdarálójában.

Brady viszont mindenkire, köztük az idő vasfogára is rácáfolt. Azóta még két bajnoki címet nyerve minden idők legsikeresebb irányítója lett, a hatodik bajnoki címével pedig a legöregebb, Super Bowlban pályára lépő irányító címét is megnyerte. Ezt a rekordot február 7-én tovább javítja majd, 43 és fél évvel.

Világos a helyzet: Tom Brady vagy maga a visszafelé öregedő Benjamin Button, vagy féltve őrzi a Dorian Gray-festményét a padláson, esetleg ő, vagy a személyi edzője, Alex Guerrero nyakig merült a fekete mágiában. De az is lehet, hogy ezek keverékével van dolgunk.

A mostani döntő, név szerint a Super Bowl LV előtt Brady megerősítette, hogy még érez magában jó pár évet, ami a hihetetlen formáját elnézve nem is lehetetlen. Jelen állás szerint úgy tervez, hogy legalább 45 éves koráig marad, holott már minden, amit jelenleg elért, teljesen új világ a tudomány számára.

Brady 2020-ban, 43 évesen 40 passzolt touchdownig jutott, ami a második legtöbb a 21 éves pályafutása során. Passzolt yardokban 4 633-mal zárt, ez az ötödik legjobb mutató karrierje alatt. 2020-ban jobb volt, mint egy évvel korábban, nagyjából úgy teljesített, mint 10 évvel ezelőtt.

De elég sokféleképpen lehet még kontextusba helyezni az anomáliát, amit a 43 évesen még mindig csúcsformában teljesítő Brady jelent az NFL-ben.

• Ha nyer a Super Bowl LV-ben a Chiefs ellen, a negyedik bajnoki címét szerzi a 37. születésnapja után. Korábban összesen négyszer fordult elő, hogy egy 37 évesnél idősebb irányító Super Bowlt nyer a csapatával, ezt három különböző játékos – Johnny Unitas, John Elway kétszer, illetve Peyton Manning – hozta össze.
• A karrierjének hosszát remekül adja vissza, hogy az NBA-sztár LeBron James pályafutásának minden pontja, a hokis Alekszandr Ovecskin, a két futballsztár, Cristiano Ronaldo és Lionel Messi minden gólja, vagy épp Michael Phelps összes olimpiai aranya azután született, hogy Brady megnyerte az első Super Bowlját még 2002. február 3-án.
• Brady már a negyedik amerikai elnök alatt lép pályára a Super Bowlban – négyszer George W. Bush, kétszer Barack Obama, háromszor Donald Trump elnöksége alatt döntőzött, a mostani, tizedik már Joe Biden ciklusában lesz.
• A 21. szezonját fejezi be abban a ligában, ahol egy átlagos karrier 3,2 szezonra jön ki minden játékost nézve. 21 év alatt ez a 10. döntője, a mostani lehet a 7. Super Bowl-győzelme, hogy csak a legfontosabb statisztikai mutatókat említsük.

Érdekes egyébként, hogy hat éve, a New York Times 2015-ös portréjában épp a 43-as szám került elő Brady, illetve a róla portrét készítő Mark Leibovich között. Az idősödő irányítókról beszélgetve arról morfondíroztak, hogy vajon történelmi lenne-e, ha Brady 43-44 éves korában még mindig képes lenne remek teljesítményt nyújtani. Az irányító válaszából – természetesen igen volt – gyorsan kiderült, hogy gondolkodott már a kérdésen.

A hajlékonyság szektája

Az, hogy Brady pályafutása 21. szezonjában is főszerepet vállalt abban, hogy a csapatával döntőbe jutott, leginkább a 2000-es évek végén történt élet- és edzésmódváltásának köszönhető. 2008-ban, rögtön a szezon első meccsén elszenvedte pályafutása egyetlen súlyosabb sérülését – pont a mostani döntős ellenfele, a Kansas City Chiefs ellen játszva elszakadt az egyik térdszalagja. A műtét után fertőzés nehezítette a felépülését, hat hétig folyamatosan fertőtleníteni kellett a sebeit, ami mellé masszív antibiotikum-kúrát is felírtak neki. A térde mellett ráadásul a válla is fájt. „25 éves koromtól folyamatosan fájt valamim, el sem tudtam képzelni, hogy ilyen sokáig képes leszek majd pályán maradni” – mondta 2017-ben, a hatodik Super Bowl-győzelme után visszaemlékezve.

Ezután jött a teljesen új szemlélet. Az edzésre és étrendre is kitérő életmódból a személyi edzőjével és üzlettársával, Alex Guerreróval már márkát is gyúrtak TB12 módszer névvel, ami 12 alaptételre épít.

Ezek a rugalmasság, a holisztikus és integratív edzés, az egyensúly és mértékletesség, az állóképességre és az életerőre fókuszáló kondicionálás, terhelés nélküli erőnléti edzés, a szervezet gyulladáscsökkentő válaszainak, illetve az oxigénben dús véráramlás elősegítése, hidratálás, egészséges táplálkozás, táplálékkiegészítés, illetve megfelelő agytorna és agyrelaxáció.

Mindehhez hangzatos szlogen is társul, miszerint a céljuk, hogy „Újradefiniáljuk az erő, egészség és wellness fogalmát egy egész generáció számára.”

Nagyon messziről vizsgálva úgy tűnik, hogy a magyar nyelven is elérhető, több mint 300 oldalas kiadvány lényegében csak olyan dolgokat tartalmaz, amit bármely orvos vagy személyi edző is tanácsolna: eddzünk sokat, együnk egészséges ételeket, figyeljünk a folyadékbevitelre, aludjunk megfelelő mennyiséget, és néha egy jó masszázzsal nyújtsuk ki az izmainkat.

Közelebbről megnézve viszont kicsit olyan az egész, mint egy szekta alapító okirata, méghozzá egy olyan szektáé, amiben kifejezetten központi szerep jut az izmok rugalmasságának. Ez angolul a pliability, és Brady, valamint az edzőguruja, Alex Guerrero meglepően sokat használják ezt a szót.

Olyannyira, hogy Brady több fontos, más által is követett dolog mellett ennek az újításnak tulajdonítja immár két évtizedes sikerét. Nem véletlenül nevezi ezt a teljesítménynövelő edzés hiányzó alapkövének.

„Ha túl nagy a nyomás, vagy folyamatos a feszítés az ember ínszalagjain, akkor meg fog sérülni. A gyerekek alig sérülnek meg, amikor elesnek, mert puhák az izmaik. Öregedés közben elvesztjük ezt”

– tartja Brady.

Brady és Guerrero szerint a hagyományos, főként súlyzóval végzett gyakorlatok után az izmok rövidek és sűrűek maradnak, ők viszont a hosszabb, lazább, puhább izmokban hisznek, amik jobban ellenállnak az NFL-ben egyáltalán nem ritka külső erőhatásoknak, ütközéseknek. Brady ezért súlyzók helyett főleg gumiszalagokat használ, igaz, a súlyzókat nem száműzte teljesen az edzésprogramjából.

A „szekta” annyiban stimmel egyébként, hogy Brady számos korábbi csapattársát beszervezte Guerrero életmódstúdiójába, hosszabb-rövidebb sikerrel.

A 40 éves eperszűz

Az edzésmódszer mellé egészen összerakott étrend, illetve erre vonatkozóan rendkívül szigorú előírások hada párosul. Lényegében Bradyt is felírhatjuk a vega sportolók közé, igaz, saját bevallása szerint időről időre lecsúszik azért egy sajtburger vagy más, húst tartalmazó étel, itt tehát nincs kötelező érvényű tiltás, illetve a hal is alapvető eleme a táplálkozásának.

Az étrend alapja rengeteg friss zöldség, pár meglepő kivétellel. Míg a répa és a pitypanglevél fontos eleme az étrendnek, a paradicsom, paprika, padlizsán és gomba például tiltólistán van, méghozzá azért, mert ezek olyan anyagokat tartalmaznak, amik tovább hevíthetik a szervezetben levő kisebb gyulladásokat, növelve a regenerációs időt. Az persze nem Bradyék módszerének sajátja, hogy a lisztet, kristálycukrot és tejtermékeket kerülik, de bizonyosan nem túl gyakoriak azok az étrendek, amiben az avokádófagylalt a legkívánatosabb desszert.

Szintén tiltólistás dolog az eper és a kávé – és meglepő módon Brady ezekkel még a módszer alkalmazása előtt sem találkozott, vagyis 43 éves korában még

soha nem kóstolt kávét, és csak 41 évesen, kísérleti jelleggel harapott bele egy eperbe. Azt mondta, elég szar íze volt.

De akkor mit iszik kávé helyett? Ébredés után azonnal lehúz úgy hat deci, elektrolittal dúsított vizet. Aztán elnyammog egy áfonyából, banánból és különféle magvakból és magokból álló smoothie-t, majd a reggel 8-as edzése után ismét egy kör elektrolites víz, illetve egy fehérjeturmix jön a menüben. Ezután már főleg a szilárd tápláléké, esetleg egy tál levesé a főszerep a nap folyamán, de összességében elmondható, hogy egy átlagos nap végére úgy 25 pohár víz gurul le Brady torkán. Ez már az a mennyiség, amit nem javasolnának orvosok egy átlagembernek – igaz, Brady az NFL jelentette terhelés mellett sokkal-sokkal többet edz és mozog, mint egy átlagember.

Áltudomány a javából

Az áltudományt kiáltók leginkább azokra a részekre mutogatnak, amikben olyasmik szerepelnek, hogy a megfelelő hidratálással megelőzhető a napégés, sőt, a bő vízfogyasztás az agyrázkódás utáni regenerációt is gyorsítja. Vagy amikor arról ír, hogy inkább lúgos ételeket eszik, mert azok csökkentik a teste Ph-értékét, ami temérdek jó hatással van a szervezetére, köztük a csonttörést is megelőzi, vagy épp növeli az energiaszintjét. A probléma nem azzal van, amit eszik – mert egy főleg zöldségalapú, kenyeret, tésztát, cukrot, olajat és alkoholt mellőző diéta valóban egészségesnek mondható –, hanem azzal, hogy milyen okból eszi azokat.

Arra ugyanis semmiféle tudományos bizonyíték nincs, hogy az elfogyasztott ételek csökkentenék a szervezet pH-értékét, vagy gyorsítanák az izmok regenerációját.

Ettől még lehet, hogy Brady jobban érzi magát a bőrében, de valójában, ha marékszámra tömné magába a sütőport, akkor sem nagyon változna a teste pH-értéke, tehát nincs meg az az ok-okozati összefüggés, amiről a könyv és a módszer beszél. Ugyanilyen probléma merül fel a gyulladáscsökkentő ételek preferálásával, vagy épp a gyulladást növelő ételek negligálásával. Ezek ugyan hatással lehetnek a szervezet viselkedésére, de még a legsúlyosabb krónikus gyulladások mellé előírt diéták sem annyira szigorúak, mint amivel Brady sanyargatja magát, írta a Vox számos szakértő megszólaltatása alapján. A cikk egyébként a Bradyék által Szent Grálnak kikiáltott izomrugalmasságról is leszedi a keresztvizet.

Nem segíti Brady és Guerrero munkájának megítélését az sem, hogy Guerrero 2005-ben, nem sokkal azelőtt, hogy Bradyvel kezdett dolgozni, komoly büntetést kapott az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottságtól (Federal Trade Commission), miután a kínai orvoslásban jártas férfi orvosnak adta ki magát, és olyan szereket árult, amik szerinte a ráktól kezdve az AIDS-en át a cukorbetegségig és a Parkinson-kórig mindent gyógyítottak – holott nem voltak erre alkalmasak.

Persze az edzésmódszerek, étrend, életmód kérdése nem olyan, mint a kesztyű, hogy bárkire rá lehet húzni. Sokan – helyenként alappal – szemfényvesztésnek, sarlatánságnak tartják, amit jó pár éve már életmódként árul Brady és Guerrero. A helyzet viszont az, hogy ha parasztvakításnak beillő pszeudotudományról is beszélünk, a dolog láthatóan működik Bradynél. Máskülönben nem nagyon van magyarázat arra, hogy miért bírja jobban az NFL jelentette terhelést 43 évesen, mint mások tíz évvel fiatalabban.

Ezt támasztja alá az is, hogy a személyijét nézve hiába öregedett Brady, sok mérhető dologban még 36 éves kora után is javulni tudott. Egyrészt, 30-on fölül láthatóan gyorsult valamennyit korábbi énjéhez képest, de az éves felmérőkön is elkezdett egyre jobban teljesíteni még a Patriots játékosaként 2015 után is.

És hogy meddig lehet ezt így csinálni? A korábbi ígéreteken, vállalásokon az elmúlt években annyit pontosított Brady – idén is megismételve –, hogy a 45 az új cél, vagyis még nagyjából két szezonra tervez biztosan, aztán meglátja a többit. Amikor az ESPN arról kérdezte, miért 45, és miért nem mondjuk 50, ezt felelte:

„Ez jó kérdés. Ha azt mondod, 50, akkor már mondhatnád a 60-at vagy a 70-et is. Azt hiszem, a 45 a megfelelő szám most. Tudom, hogy mivel jár 40 évesen ezt a sportot űzni... A sport iránti szeretetem soha nem fog eltűnni. Nem fog eltűnni 45 évesen sem. Persze, idővel mindenkinek eljön a távozás ideje. Sokan ezt már csak kényszerűségből teszik meg, de én még úgy akarok távozni, hogy az az én döntésem, nem a testemé.”

Abban, hogy a 45 elérhető legyen, közrejátszik Brady csapatváltása is. Az idei szezon előtt, 20 idény után elhagyta a New England Patriotsot, és a Tampa Bay Buccaneers játékosa lett. A képlet Brady szempontjából egyszerű volt: megunta, hogy New Englandben éveken át neki kellett lennie a motornak, hogy ő vitte a hátán a nem mindig kiemelkedően tehetséges csapatot. Olyan környezetet akart, amiben ő a plusz fűszer, ami tökéletessé teszi az ízhatást, nem pedig az alaplé szerepe jut neki. Tampában érezték ezt, és szokatlan tervvel csábították el Bradyt. Nem elsősorban a sportszakmai dolgokra koncentráltak, azt ugyanis nem nagyon kellett magyarázni, hogy a Buccaneers támadósora hol és mennyivel erősebb, tehetségesebb, mint a Patriotsé. Ehelyett Tampát, a várost adták el a sztárnak: listát készítettek az elit iskolákról, ahova a gyerekeit beírathatja, összegyűjtöttek minden információt, amivel időt és energiát spóroltak egy esetleges költözés utánra. A terv, mint látjuk, bejött.

A 1,5 millió dolláros ember

Brady kiemelkedik korunk sportolói közül, és ez akkor is így marad, hogy ha esetleg vasárnap magyar idő szerint hétfő hajnalban veszít a Super Bowlban, és nem szerzi meg a hetedik bajnoki gyűrűjét. Ugyanakkor nincs egyedül abban, hogy a végletekig elmegy teste karbantartásában.

Elég csak a 2020 októberében negyedik bajnoki címét szerző, akkor még csak 35, azóta már 36 éves LeBron Jamesre gondolni, aki – ahogy eddig minden bajnoki címe alkalmával – most is begyűjtötte a döntő legjobbjának járó MVP-címet. Nem alaptalanul. James mindenkit lemosott a pályáról, és a 2020-21-es szezonban is úgy játszik, hogy van esélye akár a szezon legjobbjának is lenni. De legrosszabb esetben is a valaha volt legjobb szezont hozza össze a 36 évesek között, Kareem Abdul-Jabbart, Kobe Bryantet, Tim Duncant és Karl Malone-t lenyomva. (Michael Jordan épp második visszavonulását töltötte 36 évesen, ezért nincs ezen a listán.)

Nem meglepő módon Bradyhez hasonlóan James is irtózatosan sok munkát végez, és rengeteg pénzt áldoz arra, hogy a teste bírja a terhelést. Ráadásul erre mindig is kifejezetten nagy figyelmet fordított a 19 évesen az NBA-be kerülő szupersztár – ennek is sok köze van ahhoz, hogy a 18. szezonját taposó James alig hagyott ki huzamosabb időt sérülés miatt, és hogy ha hozzávesszük a rájátszásbeli teljesítményét, akkor a 18 szezon mellé már bő három plusz szezont is odarakhat a playoff meccsek számát nézve.

Annak, hogy ezt bírja, komoly ára van. James üzlettársa, Maverick Carter szereti hangoztatni, hogy az NBA legismertebb alakja évi 1,5 millió dollárt, azaz potom 445 millió forintot költ a testére. Ebben benne van a személyi séf, a regenerációt elősegítő krioterápiás kezelés ára, az alvás közben szintén a regenerációt gyorsító hiperbár kamra használata, illetve a hasonló célt szolgáló NormaTec csizmákért fizetett pénz is.

James esetében senki nem vitatja a kezelések tudományos hátterét, ezek az eszközök ugyanis a legfejlettebb technikát jelentik. De melyik mire is jó?

Elég sok sportcsapat öltözőjében lehet látni hatalmas kádakat, amikben nyakig hideg, jeges vízbe merülhetnek a sportolók. A krioterápia ennek a felturbózott változata, egy hatalmas, az ember nyakáig érő tartályban végzik, amiben folyékony nitrogénnel hűtik az ember testét körülvevő levegőt mínusz 110, esetenként akár mínusz 180 fokra. Amíg a jégfürdő általában 6-8 percig tart, addig a kriokamrában 1-3 perc a javasolt kezelési idő, hogy elkerüljék a fagyási sérüléseket.

Az extrém hideg felgyorsítja a regenerációt, csökkenti a fájdalomérzetet, segít az izmok megerőltetése utáni izomlázat okozó tejsav eloszlatásában, és többek között fellazítja az izmokat is. Éppen ezért elég népszerű a sportolók körében, például a teniszvilág elitje, például Rafael Nadal és Novak Djoković, de a futballsztár Cristiano Ronaldo is előszeretettel használja. Ahogy az NBA-ben is vannak követői, ahol a 82 meccset jelentő alapszakasz okozta terhelés miatt óriási hasznát veszik a játékosok mindennek, ami gyorsítja a felépülésüket. Jobb reklám nem is kellhet a krioterápiának, mint hogy a 2011-es NBA-bajnok Dallas Mavericks részben így tartotta formában az öregedő sztárjait. James viszont saját kriokamrára ruházott be otthoni használatra.

James viszont nem áll meg ennyinél. A hazai meccsek mellett idegenbe is hordja magával a hiperbár kamráját – egy eszközt, ami lényegében egy magas nyomású keszonkamra, amiben tiszta, 100%-os oxigént lélegezhet be megnövekedett nyomás alatt. Ennek köszönhetően több oxigén kerül be a vérplazmába, ami gyorsítja a szervezet regenerációját a mérkőzések után.

A teljes testet érintő 1-1,5 órás kezelés mellett a lábait külön ellátásban részesíti. Itt jön képbe az úgynevezett NormaTec csizma, ami serkenti a láb vérkeringését.

Plusz adalék, hogy a megszállott módjára edző James egészen részletekbe menő költésekkel gyorsítja a saját edzésterveit. Bárhol is játszott az NBA-ben – sorrendben Cleveland, Miami, újra Cleveland, majd Los Angeles –, az éppen aktuális házában felépíttette a csapata edzőtermének centiméterre pontos mását, hogy otthon, illetve a csapat edzőközpontjában is pontosan ugyanúgy végezhesse ugyanazt az edzéstervet.

Miközben a kezelések terén elég nyílt James, addig az étrendjéről eléggé ellentmondó információk vannak. Egy korábbi clevelandi csapattársa, Tristan Thompson szerint például nincs is kidolgozott étrendje: „Kérdezzék csak meg, mit eszik reggelire. Benyom vagy öt, juharsziruppal agyonáztatott bundáskenyeret, mellé egy csomó epret és banánt. Aztán eszik egy négytojásos omlettet, utána meg egyből simán zsákol egyet a fejed fölött. Teljes téboly.” Thompson hozzátette, hogy nincs értelme étrendről beszélni, kivéve, ha a folyamatos cukorzabálás étrendnek minősül. James viszont nem hízik, hanem tökéles formában marad így is, amennyiben hiszünk Thompsonnak.

Valószínűbb persze, hogy csak viccelt. James személyi séfje speciális étrenddel tartja formában a szupersztárt – az Instagram tanúsága szerint a cukor mellett helyett például homár, steak és spenótos rizottó is szerepel a menün. A cukor és a szénhidrát viszont nem.

Persze, mi az évi 1,5 millió dollár, ha a befektetés menet közben többek között egy egymilliárd dolláros reklámszerződést, és a 2020-21-es szezonig bezárólag nézve 343,8 millió dollárnyi fizetést fialt.

Cristiano Ronaldo sem bír leállni

Brady most jutott az NFL döntőjébe, LeBron James címvédőként vágott neki az új szezonnak, hozzájuk képest Cristiano Ronaldo „csak” egy Serie A-címvédést tud felmutatni a legutóbbi szezonból. A lassulás jelei viszont nem nagyon látszanak a már pont 36 éves játékoson. Az előző idényben 46 meccsen 37 gólja volt, az idei szezonban 23 mérkőzésen 22 találatnál jár, és továbbra is a Juventus legveszélyesebb fegyvere. Mivel az egyik európai topbajnokság megállíthatatlan csapatáról beszélünk, ez nem kis szó.

A portugál futballista LeBron Jameshez hasonlóan nagy rajongója a krioterápiának, még a Real Madrid játékosaként vásárolt egy ilyen eszközt otthonra.

A „titkos fegyverei” közé tartozik még, hogy a napi hatszori étkezést jelentő étrendjében fontos szerepet kapnak a halfélék, tovább, hogy az edzések, taktikai megbeszélések és erőnléti edzések közé igyekszik öt rövidebb alvást is beiktatni, ami jót tesz a szervezet felépülésének.

Amikor 2018-ban, 33 évesen a Juventushoz igazolt, a kötelező orvosi vizsgálat eredményei szerint – állítólag – a nála 10 évvel fiatalabb játékosok mutatóit hozta. Pár dologban pedig rajtuk is túltett. Sajtóhírek szerint a testzsírszázaléka 7% volt, a teste izomszázaléka pedig 50%, mindkettő jobb, mint a topfutballistáknál mért átlagérték. Nem csoda, hogy 34 évesen még mindig ő volt a leggyorsabb játékos a Juventusban, és hogy 35 évesen még 70 centi fölötti súlypontemelkedést képes produkálni.

Ibra és a szlovák óriás

Az idősebb korban hihetetlenül teljesítő sportolók listája persze nem csak a fenti három névre korlátozódik, de ők azok, akik vagy engednek akkora betekintést a módszereikbe, vagy hoztak annyi újítást, hogy egyrészt legyen értelme beszélni róluk, másrészt lássuk, hogy mivel is előzik meg a korukat.

Említhetnénk akár a már 39 éves éves futballistát, Zlatan Ibrahimovicot, aki az európai futballba Amerikából visszatérve másodvirágzását éli – az idei szezonban 16 meccsen például 14 gólnál jár az AC Milanban. De idetehetjük az elnyűhetetlen NHL-játékost, a szlovákok óriását, Zdeno Chárát, aki 43 évesen a legöregebb aktív NHL-es, egyben a hatodik legöregebb NHL-játékos, és az egyik legöregebb gólszerző. De szintén a listán lehetne zárójelben a már 39 éves Roger Federer is – bár egyelőre nem tudjunk, hogy a 2021-es Australian Opent kihagyó svájci milyen formában lesz idén.

További források: A TB12 módszer (2017) | Men's Health | Wall Street Journal | ESPN | CNN | FoxSportsC