A komposztálás kapudrog – így csináld!

2023. szeptember 5. – 17:06

Másolás

Vágólapra másolva

A Kisbolygó kilencedik adásában a szerves hulladékok begyűjtéséről született, hamarosan hatályba lépő jogszabály apropóján Nagy Réka a komposztálásról beszélgetett Merza Péterrel, a Humusz Szövetség alelnökével.

2018-ban született meg az a döntés az Európai Unióban, ami a tagországokat, így Magyarországot is arra kötelezi, hogy december 31-től szelektíven gyűjtsék a háztartási biohulladékot. Az unió azt a célt tűzte ki, hogy a hulladék 65 százalékát újra kell hasznosítani, márpedig ma Magyarországon a háztartási hulladék 30 százaléka konyhai hulladék. (Az ételpazarlásról és élelmiszer-hulladékról a Kisbolygó hatodik adásában beszélgettünk bővebben..)

2024 januárjától tehát mindenképpen változás várható, egyelőre még csak azt nem lehet tudni, hogy mire számíthat a lakosság.

Egy dolog viszont biztos: a komposztálás mindenképpen „bolygópozitív” tevékenység, és az esetek nagy részében bárki elkezdheti, akár már holnaptól.

A szerves hulladék központi begyűjtése jó lépés lehet, ugyanakkor sokkal kisebb az ökológia lábnyoma annak, ha mi magunk komposztálunk. Az adásban igyekeztünk a jellemző élethelyzeteket figyelembe véve olyan megoldásokat ajánlani, amelyek segítségével a komposztálás minél többeknek megvalósítható alternatívává válik.


Az adás ismét fogalomtisztázással kezdődik: ahhoz, hogy a gyakorlatban is alkalmazni tudjuk a komposztálást, vagy a szerves hulladék szelektív gyűjtését, tisztában kell lennünk bizonyos alapfogalmakkal.

Ezeket az alapfogalmakat, azaz a szerves hulladék, az élelmiszer-hulladék, a kerti zöldhulladék, a konyhai zöldhulladék definícióit ismertetjük a hallgatókkal.

Magyarországon egy évben egy főre több mint 66 kilogramm élelmiszer-hulladék jut. Bár ez elmarad az uniós átlagtól, mindenképpen nagyon magas szám.

Az adásban végigvesszük a helyben komposztálás lehetséges módjait, kitérve a különböző lehetőségekre és adottságokra.

„A komposztáláson keresztül is iszonyatosan sok, érdekes aprósággal lehet megismerkedni. Ezek az apróságok így a mindennapjaink részeivé válhatnak, mert városlakóként könnyű elfelejteni, hogy az élet alapja a talaj” – mondja Merza Péter.

Hogyan komposztáljunk, ha nem rendelkezünk saját komposztkerettel, vagy esetleg a társasház rendelkezik saját kerttel? Mit tehetünk akkor, ha nem tudjuk a lakóhelyünkön megoldani a komposztálást, hova vihetjük ilyenkor a komposztunkat?


Az adásban más fontos témákról is szó lesz.

  • Ki az a komposztmester, és miért van rá szükség?
  • Hol érdemes komposztkeretet keresgélni?
  • Milyen szerepe lehet a komposztálásnak a közösségépítésben?
  • Mik azok a „komposztbarát” közösségek, hol találkozhatunk velük?

A Telexen már két nagyobb cikkben is foglalkoztunk a komposztálással. Az egyik anyagunkban azt próbáltuk meg kideríteni, hogy mi várható az új szabályozástól, amelynek sok pontja még homályban van, a másik cikkünkben pedig azt mutattuk be, hogyan működik több nyugat-európai országban a lakossági komposztálás.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!