A Nagy Panda mindent lát: a kínai digitális jegybankpénz margójára
2022. január 31. – 05:02
2022. február 4-én nem csak a 24. téli olimpiai játékok veszik kezdetét, hanem az első digitális jegybankpénzt is bevezetik Pekingben és számos kínai tartományban. A nagyhatalmi játszmák mögött a pénz XXI. századi forradalmának lehetünk tanúi. A pénz feltartóztathatatlan digitalizációjának újabb állomásához érkezve számos aggasztó kérdést kell felvetnünk. Vajon a digitális jegybankpénz ünneplendő előrelépés vagy orwelli visszalépés egy autoriter világ felé?
Ez itt a Névérték, a Telex tematikus gazdasági blogja, amelyben külső elemzők, szakértők cikkeit olvashatják. A blogban közölt írások és az azokban megfogalmazott vélemények a szerzők álláspontját tükrözik.
Az újkori olimpiák mindig is többek voltak egyszerű sporteseményeknél. Az olimpián részt vevő nemzetek és azok sportolói gyakran megfogalmaztak politikai üzeneteket és kiálltak fontos társadalmi ügyek mellett. Elég csak az 1956-os melbourni Olimpiára gondolni, amelyet Hollandia, Spanyolország és Svájc is bojkottálták, így tiltakozva a budapesti forradalom véres leverése ellen. Vagy gondolhatunk a riói 2016-os menekült olimpiai csapatra, mely az akkori súlyos menekültválságra hívta fel a világ figyelmét. Az ötkarikás játékokon leginkább a rendező országok tudják megmutatni magukat, így nem meglepő, hogy mindig is kiváló eszközök voltak számukra a politikai, kulturális vagy katonai hatalom megmutatására (Berlin 1936, Moszkva 1980, Peking 2008). Az olimpiák tehát messze túlmutatnak sporteseményi jellegükön. A közelgő téli olimpiával, melyet Pekingben rendeznek sincs ez másképp.
Gazdasági és pénzügyi szempontból, az idei téli olimpia egyik legnagyobb szenzációja minden kétséget kizáróan a kínai digitális jegybankpénz bevezetése lesz. Az ehhez fejlesztett mobiltárca alkalmazást a cikk írásakor már több, mint 220 millióan töltötték le és már több, mint 8 millió elfogadóhelyet tartanak számon.
Egy új pénzforma hajnalán
De mi is az a digitális jegybankpénz (avagy CBDC: centrally banked digital currency)? Ahogy azt már korábban a Telexen bemutattuk, a digitális jegybankpénzek a központi bankok által kibocsátott digitális fizetőeszközök. Tehát, a digitális jegybankpénz a készpénz digitális megfelelője. Ez azt jelenti, hogy a pénzünk továbbra is a zsebünkben marad csak nem készpénz, hanem kód formájában egy mobiltárcában. Mit is jelent ez a gyakorlatban? A digitális jegybankpénzek felhasználói élménye nagyban hasonlít a már jól megszokott hitelkártyás vagy mobiltárcás fizetéseinkhez. A vásárló csak egy terminált lát, amihez hozzá kell érintenie a kártyáját vagy a mobiltárcáját. Hát akkor mi ez a nagy felhajtás a digitális jegybankpénzek körül?
Még ha a felhasználói élmény nem is változna nagy mértékben, a digitális jegybankpénzek gyökeres strukturális változásokat fognak okozni a bankrendszerben.
A mostani pénzrendszerben minden egyes tranzakciónak számos közvetítő felen (klíringház, kereskedelmi bankok, bankkártya cégek) kell végigfutnia, míg azok el tudnak érni a címzetthez. Ezzel szemben a digitális jegybankpénzeket a központi bank bocsátja ki digitálisan és felügyeli. Az így kialakuló számos közvetítő felet lényegében kiiktató pénzügyi rendszer gyorsabb, olcsóbb és hatékonyabb fizetési rendszert ígér.
Sőt, így a központi bankoknak lehetősége nyílik hatékonyabb monetáris politikát folytatni, hiszen képesek lesznek valós időben megfigyelni a gazdaság állapotát, mivel minden tranzakciót a jegybank figyelő tekintetétől kísérve hajtanak végre. A CBDC-k lehetővé teszik, hogy a központi bankok akár direkt és azonnali pénzügyi segítséget tudjanak nyújtani polgáraiknak. Például a digitális jegybankpénzeknek köszönhetően elképzelhető, hogy egy következő lehetséges válság esetén a központi bankok egyenesen a polgárok mobiltárcájába tudják majd átutalni a pénzügyi mentőcsomagot. Amit cserébe az emberek csak meghatározott termékekre vagy meghatározott lejárati időig tudnak majd elkölteni.
Miért vezeti be Kína a digitális jegybankpénzt?
Kínában a pénzügyi forgalom két harmadát két privát techóriás (Alibaba és Tencent) pénzügyi szolgáltatásai, az Alipay és a WeChat pay bonyolítják le. Ahogy azt már láttuk más iparágak esetében, a Kínai Kommunista Párt nem nézi jó szemmel, ha bizonyos stratégiai szektorokat (gyártás, e-kereskedelem, telekommunikáció) nem ő maga irányít. A kínai digitális jegybankpénznek eleve nincsenek tranzakciós költségei, így támogatandó a széleskörű adaptáció. Ez éles kontrasztban áll a WeChat pay és az Alipay nem elhanyagolható 0,6%-os tranzakciós költségével. Érthető tehát ha a kiskereskedők a kényelmesebb és olcsóbb digitális jegybankpénzt választják majd. Egy digitális jegybankpénz bevezetése tehát kiváló alkalom arra, hogy ebben az ágazatban is monopóliumra tegyen szert a párt. A kínai CBDC bevezetésének azonban korántsem csak belpolitikai céljai vannak. Peking régi vágya, hogy megtörje az amerikai dollár hegemóniáját a világkereskedelemben.
A kínai vezetés reménye szerint az e-jüan fejlettebb technológiájának köszönhetően le tudja váltani az amerikai dollárt a nemzetközi tranzakciók piacán és valós alternatívát tud nyújtani a világ elsőszámú tartalékvalutájának szerepéért folyó küzdelmében.
2022. januárjában a világkereskedelem alig 2%-át bonyolították le jüanban. Ez jól mutatja, hogy milyen hosszú utat kell még bejárnia a kínai valutának, ha valóban le akarja váltani az amerikai dollárt globális szinten (60%).
Kína után lohol a világ
A világ országainak több mint 86%-a – többek között Svédország, az Egyesült Királyság, az Európai Központi Bank és Magyarország is – kísérletezik digitális jegybankpénz-technológiákkal. Egy digitális jegybankpénz lehetséges bevezetése számos technikai kihívást is rejt magában. Hogyan oldható meg biztonságosan a digitális pénzrendszer offline működése, vagyis mi történik ha nincsen internet az országban? Egy internet alapú pénzügyi rendszer óriási támadási felületet jelent az amatőr és államilag szponzorált hackereknek, kiberhadseregeknek egyaránt. A kibertámadások elleni védekezés korántsem egyszerű feladat. A széleskörű tesztelések ellenére még egyik európai vagy amerikai ország digitális jegybankpénze sem volt képes utat törni a felhasználókhoz. Így nagy valószínűséggel még hosszú éveket kell várnunk, míg digitális forintot vagy eurót tudunk a kezünkben tartani.
Ennek fényében még nagyobb teljesítmény, hogy Kína már 2022-ben képes bevezetni több száz millió polgára számára a digitális jüant. A kínai CBDC sikeréhez nagyban hozzájárulhatott az erős állami szándékon túl az elektronikus fizetési megoldások népszerűsége. Érdekesség, hogy Kína a világelső a mobilfizetéseket használó okostelefon-tulajdonosok körében a maga 81%-os arányával (a második Dánia is csak 41%-os az eMarketer 2018-as kutatása szerint).
A panda szeme
A kínai digitális jegybankpénz azonban aggodalomra is bőven ad okot. A korábban magáncégek kezében lévő tranzakciós adatok most mind egy kézben fognak összefutni. Az állampárt valós időben látja majd, hogy ki, kinek, mikor, hol és mennyi pénzt küld – precedens nélküli az állampolgárok ilyen mélységű megfigyelése. És hogy ez miért veszélyes? Nincsen személyi szabadság pénzügyi anonimitás nélkül. Nem fog sok időbe telni, míg bizonyos tranzakciókat az állam majd blokkolni fog. A tranzakciók anonimitásának hiánya különösen veszélyes a kisebbségi (etnikai, politikai, vallási, szexuális stb.) csoportokra nézve.
Nehéz elképzelni egy olyan jövőt ahol egy állam ne élne vissza ekkora hatalommal.
A legfőbb érv a tranzakciók anonimitása ellen, hogy a titkosított, készpénzszerű digitális tranzakciók lehetővé tennék az adóelkerülést, a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását. Különösen aggasztó, hogy hasonló narratíva az uralkodó az Európai Központi Banknál (ECB) is. Christine Lagarde kifejtette, hogy a digitális euro várhatóan nem lesz anonim.
A leegyszerűsítő választás a digitális jegybankpénz anonimitása és az anonimitással való visszaélés között egy hamis dilemma.
Fejlett kriptográfiai eszközökkel (pl. zero-knowledge proofs vagy anonymous credentials) igenis megoldható, hogy a digitális jegybankpénz anonim maradjon és mégse lehessen a pénzt rosszindulatú ügyletekben felhasználni. Kérdéses, hogy a jövő digitális jegybankpénze az állampolgárok szabadságát tisztelő technológia lesz vagy olyan, mely a lakosság folyamatos megfigyelését teszi lehetővé.
Szép, új világ
Önmagában természetesen még nem következik a CBDC bevezetéséből, hogy Kína a közeljövőben felváltaná az Egyesült Államok és a dollár hegemóniáját a nemzetközi kereskedelemben. Fontos azonban megjegyezni, hogy a távol-keleti szuperhatalom az elmúlt években nem csak a digitális jegybankpénz koncepciójába és annak gyakorlatba történő átültetésébe fektetett rengeteget, hanem ezzel párhuzamosan a mesterséges intelligenciába, a félvezető szektorba, valamint az 5G-be is.
Ezen területek pedig hosszú távon aligha lesznek egymás nélkül értelmezhetőek a kereskedelemben, érintve a logisztikai kihívásokra adott minél hatékonyabb válaszokat, valamint a szolgáltatások piacának megújítását. A Kínai Kommunista Párt minden, egymástól látszólag független innovációjával azt üzeni, hogy a fejlesztések későbbi szinergiájával vezető szerepre tör a világkereskedelemben.