Digitális aranybányák: miért jobb menekülőeszköz a bitcoin az aranynál?
2020. december 2. – 07:47
frissítve
A várható infláció elől a befektetők kedvelt menedéke az arany. A jegybankok nyomtatják a pénzt, de aranyat nem tudnak nyomtatni, vagyis az arany pénzben mért ára emelkedik. Igen ám, de ha felmegy az arany ára, akkor jobban megéri bányászni, és többet fognak a felszínre hozni belőle. Még ha ez az összefüggés csak hosszabb távon is érvényesül, de nagyon határozottan érzékelhető az elmúlt évtized adatain.
Ez itt a Névérték, a Telex tematikus gazdasági blogja, amelyen külső elemzők, szakértők cikkeit olvashatják. A blogban közölt írások és az azokban megfogalmazott vélemények kizárólag a szerzők álláspontját tükrözik, és nem minősülnek befektetési ajánlatnak.
A mostanihoz hasonlóan magas árszintet a sárga fém piacán legutóbb 2011-ben láthattunk, az azt megelőző éveket pedig meredeken emelkedő árfolyam jellemezte. Akkoriban az aranybánya-társaságok az egyre hatalmasabb profitjukat mind visszaforgatták a bizniszbe. Újabb és újabb bányaberuházásokkal és -fejlesztésekkel igyekeztek növelni a kitermelést. Az iparág hosszú életciklusa miatt a termelés felfutása csak késleltetve jelentkezett, de alapvetően ennek köszönhető, hogy az elmúlt évtizedben a felszínre hozott arany mennyisége közel 30 százalékkal emelkedett.
A növekvő termelés nagyobb kínálatot jelent, ez pedig éppen az arany áremelkedése ellen dolgozó hatás. Hasonló következménye van a geológiai feltárásoknak és a technológia fejlődésének is. Régebben csak magas aranytartalmú ércből tudták gazdaságosan kivonni az aranyat, az alkalmazott innovációk eredményeként azonban ma már jóval alacsonyabb aranytartalom is elegendő. Mindezek következtében pedig évszázados időtávon is gyakorlatilag folyamatosan növekedett a sárga fém kitermelése.
Az arany elég jó menekülőeszköz, de mivel egy kémiai elemről, egy fémről van szó, amit a földből szedünk ki, ezért rengeteg vele kapcsolatos adottsággal kell számolnunk. Ha lehetőségünk lenne tervezőasztalon kitalálni és megtervezni egy ideális menekülőeszközt, az biztosan nem ilyen lenne. Például érdemes lenne úgy megtervezni, hogy az árától ne függjön az előállított mennyisége. Ha mondjuk növekszik az ár, attól még ne növekedjen a termelés. Sőt, a legjobb az lenne, ha egyenesen fix mennyiség lenne belőle, és az árát kizárólag a menekülőeszközök aktuális kereslete határozná meg, semmi más.
A jó hír az, hogy ma már rendelkezésünkre áll az a technológia, amivel tervezőasztalon tudunk menekülőeszközt kitalálni. Ráadásul már ki is találták: bitcoinnak hívják. Úgy tervezték meg, hogy fix mennyiség, 21 millió darab létezzen belőle. Azonban ezt a mennyiséget már csak azért sem lehetett egyik pillanatról a másikra létrehozni, hiszen felmerülne a probléma, hogy hogyan osszuk szét az emberiség körében. Így hát megtervezték a keletkezés módját és ütemét is. Az új bitcoinokat villanyáram elégetéséért cserében kapják meg a bányászok (és egyébként bárki bányászhatja). Mindez nagyon hasonlít az arany bányászatához, amelynek során rengeteg energiát használnak fel, a bányásztársaságok jutalma pedig a frissen kinyert színarany.
A különbség azonban az, hogy a bitcoinok keletkezési üteme előre rögzítve van. Habár az aranyhoz hasonlóan magasabb bitcoinár mellett jobban megéri bányászni, és ezért nagyobb erőfeszítéssel is bányásszák, de az arannyal ellentétben ettől még nem keletkezik több bitcoin. A hálózatot ugyanis úgy tervezték meg, hogy növekvő bányászaktivitás mellett egyre nehezebb legyen bitcoint „kitermelni”. Vagyis végső soron ne növekedjen a „felszínre hozott” bitcoinok mennyisége. Ha lenne egy aranybányám, akkor az általam kibányászható arany mennyisége nem függene attól, ha egy másik földrészen nyílna egy másik aranybánya. A bitcoin esetében azonban függ.
A bitcoinok keletkezési üteme nagyjából négy évente feleződik. Vagyis az idő előrehaladtával egyre kevesebb kerül a forgalomba. Pont fordítva, mint ahogy eddig az arany esetében történt. Habár azt lehet sejteni, hogy a sárga fém bányászatában elértük a „peak gold” pontot, és a jövőben enyhén csökkenő pályán lesz a kitermelés, de ebben nem lehetünk tökéletesen biztosak. Az aktuális állapot szerint az emberiség eddig kb. 200 ezer tonna aranyat bányászott ki, és további 50 ezer biztosan elérhető. Az arany kínálata tehát 25 százalékkal még mindenképpen növekedni fog, de az emelkedő aranyár vagy a technológia fejlődése ezen a forgatókönyvön akár radikálisan is változtathat. A bitcoin esetében eddig 18,5 millió darab került forgalomba és még 2,5 millió kibányászása van hátra (13,5 százalékos növekedés), és biztosan tudjuk, hogy ennél nem lesz több.
Néhány hónappal ezelőtti írásomban az arany keresleti oldalát vizsgáltam. Megállapítottam, hogy tipikusan a kereslet fele az ékszeripar felől jelentkezik, ami a gazdaságilag kaotikus időszakokban (mint például a mostani pandémia) általában visszaesik. Pont akkor, amikor a menekülőeszközökre megnő az igény. Az ékszeripar felől érkező lecsökkent kereslet tehát gyengíti az arany menekülőeszköz funkcióját, míg ugyanez a hatás hiányzik a bitcoin esetében. Ebben az írásban a kínálati oldalakat vizsgálva jutottunk ugyanarra a következtetésre: a bitcoin jobb menekülőeszköz az aranynál.
Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a bitcoin ára csak felfelé mehet. Habár amikor növekvő igény jelentkezik menekülőeszközökre, akkor valóban meredekebben tarthat felfelé az árfolyam, ugyanakkor egy javuló gazdasági környezetet és kevesebb kockázatot árazó világban a lejtmenet is gyorsabb lehet. Éppen azért, mert hatékony menekülőeszközként gyorsabban reagál a várakozások változására. Így aztán a pandémia enyhülése akár a bitcoin esését is okozhatja. Noha jelenleg úgy néz ki, hogy elindult a bitcoin intézményi adaptációja, ami áremelkedésben is megnyilvánult, ugyanakkor a folyamat elakadhat például a szabályozás kedvezőtlen változása miatt, ami szintén áresést idézne elő. Továbbá ne felejtsük el azt sem, hogy a bitcoin egy bő évtizede létezik csupán, míg az arany már évezredek óta bizonyít. Aki bitcoin befektetésen gondolkodik, annak számolnia kell az azzal járó extrém kockázatokkal is.
