Felforgatja a régiós tőzsdét minden idők legnagyobb lengyel részvénykibocsátása
2020. október 26. – 08:06
A közép-európai tőkepiac nem a kibocsátási aktivitásáról híres, a tőzsdéken nagyrészt a jól bevált régi szereplőkkel kereskednek, a vállalati finanszírozás elsősorban a bankpiacon történik, nem tőkeemeléssel. Még ritkább az, amikor az újonnan piacra lépő rögtön a legnagyobb szereplővé is válik egyben. Nem is sikerült zökkenőmentesre az átállás.
Ez itt a Névérték, a Telex tematikus gazdasági blogja, amelyen külső elemzők, szakértők cikkeit olvashatják. A blogban közölt írások és az azokban megfogalmazott vélemények kizárólag a szerzők álláspontját tükrözik, és nem minősülnek befektetési ajánlatnak.
Az Allegróról, a legnagyobb lengyel internetes kereskedőről van szó, amelynek részvényei október 9-én debütáltak a tőzsdén. Már maga a kibocsátás is erősen véleményesre sikerült, a részvényeket rendkívüli mértékben túljegyezték, így sok, a szervezőkkel kevésbé szoros üzleti kapcsolatban lévő befektető egyáltalán nem kapott a jegyzett részvényekből. A tőzsdei debütálást követően pedig a papírok két nap alatt duplázódtak.
A cikk írásakor az Allegro közel 19 milliárd eurós piaci értékkel rendelkezik, amely az idénre várt eredményének több, mint százszorosa (összehasonlításképp, jellemzően a vállalatok az eredményük 10-20-szorosán forognak a tőzsdén).
A vállalat piacra lépését nagy méretéből fakadóan gyorsan lekövették a tőzsdeindexek, október 14-i zárón bekerült a lengyel indexekbe, 16-án a FTSE globális és a CECE régiós indexeibe, a folyamat pedig október 23-án zárult az MSCI indexbe kerüléssel. Ezek közül a helyi lengyel indexek talán a legfontosabbak abból a szempontból, hogy itt hatalmas, 13 százalékos súllyal debütált az Allegro, holtversenyben az eddigi legnagyobb, játékfejlesztő CD Projekttel. Hosszútávon alighanem tovább nő majd az Allegro súlya, mert egyelőre csak a részvények mintegy ötödét adták el a kibocsátáskor értékesítő magántőkealapok, így csak az számít bele a közkézhányadba, ami az indexbeli súlyát meghatározza. A szokásos 180 napos lockup lejárata után várhatóan további értékesítések lesznek, újabb lökést adva az Allegro részvények indexbeli súlyának.
A 13 százalékos súly a lengyel indexekben nagyon jelentős, ezt a teret a tőzsdén meglévő többi részvénytől veszi el.
Egyrészt a lengyel indexek fix elemszámúak, így az Allegro indexbe kerülése egyből kiszorított egy másik papírt, WIG20 esetében az Mbankot. Annak azonban csak kis, 1-2 százalék súlya volt, a többi kiszorítási hatás szétoszlott a piacon. Attól, hogy az Allegro debütált a tőzsdén, semelyik nagy, indexet jobban vagy kevésbé szorosan követő lengyel intézményi befektetőnek nem lett több a befektetési tőkéje. Az Allegro-vételeikhez (ha nem akartak hatalmas alulsúlyba kerülni) a többi papír eladásából kellett fedezetet teremteniük. Mindez meg is látszik a tőzsdék teljesítményén. Ahogy a lenti ábrán látszik, augusztus vége óta (szeptemberben már zajlott az Allegro-kibocsátás előkészítése, így a helycsinálás is megkezdődhetett) a lengyel piac mintegy 6 százalékkal teljesítette alul a régiós társait. Persze a relatív teljesítményben lehettek egyéb hatások is (vírushelyzet, index összetételbeli különbség), de valószínűleg az Allegro volt a fő faktor.
A kiszorítóhatás a nemzetközi indexek esetében kevésbé érvényesül, itt ugyanis az Allegro helycsinálása szétterül az összes (fejlődő) részvénypiac között. Ráadásul ott a súlya is jóval kisebb lesz, a sok befektető által követett globális fejlődőpiaci EM index esetében például 1% alatti, amiről már simán dönthetnek úgy is a nagy befektetők, hogy nem követik le, vagy egyszerűen az alapban meglévő szabad készpénzállományból veszik meg és nem adnak el rá mást.
Az Allegro bekerülésének és az egyéb techpapírok szárnyalásának köszönhetően jelentősen átalakult a lengyel WIG20 tőzsdeindex az elmúlt években. Ahogy a következő táblában látszik,
a hagyományosan ciklikus bank és energia szektorok súlya 68%-ról 37%-ra csökkent, miközben a technológiai részvények aránya beérte az előbbiek együttes súlyát.
Mindez üdvözlendő folyamat a piacon elérhető részvények és iparágak diverzifikáltsága szempontjából. Ráadásul a techcégek magánvállalatok, míg a lecsökkent súlyú hagyományos vállalatok zömében állami kontroll alatt állnak, így azt is mondhatjuk, hogy javult az index tulajdonosi minősége, kisebbek lehetnek az érdekkülönbözőségek.
Ugyanakkor kérdéses, hogy hozam szempontjából is jól fognak-e járni ezekkel a változásokkal a lengyel befektetők a következő években.
Az Allegro ugyanis egy „tökéletes pillanatban” került piacra, amikor a vírus miatt mindenki az internetes kereskedelem növekedési lehetőségeire fókuszál, alighanem túlságosan is. A világon idén történelmi mértékeket ölt a növekedési (azon belül is elsősorban tech) részvények felülteljesítése a hagyományos iparágakkal szemben. A múlt alapján ennek a megfordulása valószínűsíthető, amit katalizálhat a vírus jövő évi remélhető visszaszorulása és a gazdasági aktivitás újraindulása.
Aki a mai árazás mellett Allegro részvényeket vásárol, az kifizeti a következő mintegy 15-20 év várt gyors növekedési pályáját,
és addig végig izgulnia kell, hogy a vállalat fogja-e tudni tartani a magas piaci részesedését és iparági átlag feletti profitabilitását. Ha közben az Amazon szemet vet a lengyel piacra, baj lehet. Pedig már most is részben jelen van fizikai infrastruktúrával az amerikai óriás Lengyelországban, csak most még a német piac ellátására fókuszál.
